adozona.hu
AVI 2006.10.105
AVI 2006.10.105
A közvetített szolgáltatás nyújtójának tevékenységére azt az adómértéket kell alkalmazni, amelyet az Áfa. törvény a szolgáltatás tényleges végzőjének értékesítésére rendel (1992. évi LXXIV. tv. 8. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes vadászati szolgáltatások közvetítésével foglalkozott belföldi és külföldi vadászok számára. A 12%-os áfa-kulccsal kiállított szállás és étkezési költségeket ugyancsak 12%-os áfa-kulccsal számlázta tovább a vadászok számára.
Az elsőfokú adóhatóság pénzeszközök kiutalás előtti vizsgálatát végezte a felperesnél 2003. IV. negyedévére vonatkozóan, és ennek alapján határozatával 2 947 000 Ft visszaigénylésből 895 Ft-ot jogtalannak tartott, ezt az adózó terhére adókülönbözetként előírta,...
AVI 2006.10.105 A közvetített szolgáltatás nyújtójának tevékenységére azt az adómértéket kell alkalmazni, amelyet az Áfa. törvény a szolgáltatás tényleges végzőjének értékesítésére rendel (1992. évi LXXIV. tv. 8. §)
A felperes vadászati szolgáltatások közvetítésével foglalkozott belföldi és külföldi vadászok számára. A 12%-os áfa-kulccsal kiállított szállás és étkezési költségeket ugyancsak 12%-os áfa-kulccsal számlázta tovább a vadászok számára.Az elsőfokú adóhatóság pénzeszközök kiutalás előtti vizsgálatát végezte a felperesnél 2003. IV. negyedévére vonatkozóan, és ennek alapján határozatával 2 947 000 Ft visszaigénylésből 895 Ft-ot jogtalannak tartott, ezt az adózó terhére adókülönbözetként előírta, de az adóbírság kiszabását mellőzte. Az alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a vadászati szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások (szállás, étkezés, szállítás) a vadászati szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó tevékenységek, így azok az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 22. § (3) bekezdés b) pontja alapján azonos mértékkel adóznak. A szállás és étkezés költségei így osztják a vadászati szolgáltatás 25%-os áfa-kulcs mértékét.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdése alapján ugyanazt az adómértéket kellett alkalmaznia, melyet a szolgáltatás tényleges végzőjének értékesítésére az Áfa. tv. meghatároz. Az egyéb szolgáltatások áfa-kulcsa nem igazodik az alperes által főtevékenységnek minősített vadászati szolgáltatáshoz.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában utalt az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdésére, mely szerint a közvetített szolgáltatás nyújtójának tevékenységére azt az adómértéket kell alkalmazni, mint amelyet az Áfa. tv. a szolgáltatás tényleges végzőjének az értékesítésére rendel. Ugyanakkor kifejtette, hogy ettől eltérő az az adójogi szabályozás, ha a közvetített szolgáltatás járulékosan kapcsolódik a közvetítő más termékértékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához. Ebben az esetben az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdés b) pontja alapján az értékesítés adóalapjába a járulékosan kapcsolódó költségek is beletartoznak.
A vadász a vadászati szolgáltatás igénybevétele céljából érkezik a vadásztársasághoz, az egyéb szolgáltatásokat a vadászat keretében veszik igénybe, így azok a vadászati szolgáltatás adóalapjába beletartoznak.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Hivatkozott az egymástól elkülöníthető szolgáltatásokra, melyekkel kapcsolatban a járulékos jelleg nem állapítható meg. Ha a járulékos jelleg megállapítható lenne az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdésére figyelemmel, akkor a termékértékesítés, azaz az agancs kivitele lenne a meghatározó, amely 0%-os adókulcsos export termékértékesítés. Hivatkozott még a szolgáltatások statisztikai besorolására is, valamint a tényállás hiányos megállapítására.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a vadászati szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó étkezés, szállásdíj között megállapítható a járulékos jelleg.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében foglalkozott már a vadászati szolgáltatás és az egyéb szolgáltatás járulékos jellegének megállapíthatóságával, egy eseti döntése megjelent a BH 2005/10/374. sorszám alatt. Az ebben kifejtett jogelvekkel jelen ítélkező tanács is mindenben egyetért.
Az elsőfokú bíróság arra helyesen utalt, hogy a perben elbírálandó jogkérdés az volt, hogy az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatásokat miként kell értékelni. Az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdése alapján az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek, még akkor is, ha azok külön megállapodáson alapulnak, így különösen az ügynöki, bizományi, biztosítási, közlekedési költségek. Ez a törvényhely tehát nem tartalmaz taxatív felsorolást, csak a legjellemzőbb, legtipikusabb járulékos költségeket sorolja fel.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint állandó, minden esetre kiterjedő meghatározás a járulékos költségek vonatkozásában nem adható. Az adott tényállás függvényében, a különböző szolgáltatások egymáshoz való viszonyában kell a bíróságnak mérlegelnie és értékelnie, hogy megvalósul-e a járulékos jelleg, vagy sem. A fő szolgáltatás meghatározását nem elsősorban az ellenérték nagysága határozza meg. Kifejezetten járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnak lehet tekinteni, azonban az olyan szolgáltatást, amelyet a fő szolgáltatás igénybevétele nélkül nem vennének igénybe, vagy igénybe sem vehetnének.
A perbeli tényállásra vonatkoztatva, önmagában abból a tényből, hogy a vadászati szolgáltatást nyújtó egyéb szolgáltatás (szállás, étkezés) megrendelését is lehetővé tette, még nem következik a járulékos jelleg. Az iratokból is megállapíthatóan a külföldi vadásznak különböző választási lehetősége volt a vadászattal kapcsolatban. Igénybe vehette csak külön a vadászati szolgáltatást, ebben az esetben szállásáról maga gondoskodott. Igénybe vehette együtt is a vadászati szolgáltatást, a szállást és az étkezést. A családtagok részére is lehetett rendelni szállást és étkezést, a vadászati szolgáltatás igénybevétele nélkül is. Ebből is megállapítható, hogy az igénybe vehető szolgáltatások nem voltak olyan szoros kapcsolatban egymással, hogy az egyiket ne lehetett volna igénybe venni a másik nélkül.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a vadászati szolgáltatás és az egyéb szolgáltatások (szállás, étkezés, stb.) vonatkozásában az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel a járulékos jelleget nem állapította meg. Erre figyelemmel az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdése alapján a közvetített szolgáltatás nyújtójának tevékenységére azt az adómértéket kellett alkalmazni, mint amelyet az Áfa. tv. a szolgáltatás tényleges végzőjének értékesítésére rendel. A szállás és étkezés tekintetében ez 12%-os áfa-kulcs, ezért a szolgáltatás végzője helyesen ezen áfa-kulcs alkalmazásával állított ki számlát a felperes részére és a felperes ugyanezen 12%-os áfa-kulcs alkalmazásával számlázta azt tovább a vadászok részére.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján - az elsőfokú adóhatóság határozatára is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolásában kifejtettek alapján kell teljesíteni a felperes általános forgalmi adó visszaigénylési kérelmét. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.135/2005.)