adozona.hu
AVI 2006.10.104
AVI 2006.10.104
Az adóellenőrzés befejezését követő események érdemben nem befolyásolhatják az adóhatározat jogszerűségének megítélését (1992. évi LXXIV. tv. 7. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adó adónemben ellenőrzést végzett a felperesnél 2003. október hónapra vonatkozóan, melynek eredményeként határozatával 2 221 000 Ft adókülönbözetet, 514 000 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 257 000 Ft adóbírság, továbbá 1 499 000 Ft jogtalanul visszaigényelt adó után 749 000 Ft adóbírság került kiszabásra. A revízió megállapította, hogy a perbeli kocsimosó épület magánszemélyek beruházásában valósult meg, az ehhez felhasznált anyagokat azonban ...
AVI 2006.10.104 Az adóellenőrzés befejezését követő események érdemben nem befolyásolhatják az adóhatározat jogszerűségének megítélését (1992. évi LXXIV. tv. 7. §)
Az elsőfokú adóhatóság általános forgalmi adó adónemben ellenőrzést végzett a felperesnél 2003. október hónapra vonatkozóan, melynek eredményeként határozatával 2 221 000 Ft adókülönbözetet, 514 000 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 257 000 Ft adóbírság, továbbá 1 499 000 Ft jogtalanul visszaigényelt adó után 749 000 Ft adóbírság került kiszabásra. A revízió megállapította, hogy a perbeli kocsimosó épület magánszemélyek beruházásában valósult meg, az ehhez felhasznált anyagokat azonban a felperes beruházásaként könyvelték el. A felperes az ingatlannak nem volt tulajdonosa, az építési engedély nem az ő nevére szólt, semmilyen jogcíme nem volt a beruházáshoz. Ezért az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 7. § 16. §-a alapján adófizetési kötelezettsége keletkezett, a 33. §-ra figyelemmel jogtalan volt az áfa-visszaigénylése.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy jogcím hiányában a 2003. október hónapra szóló számlák alapján a felperes jogtalan adólevonást érvényesített.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a kocsimosó építése saját beruházása volt, a nevére lett kiállítva a használatbavételi engedély, az építési engedély módosítására is sor került, végül a beruházás eredménye a társaság tulajdonába is került.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a perbeli autómosóra az építési engedély két magánszemély részére lett kiállítva. Annak módosítására csak 2004. január 20-án került sor, így 2003. októberében a felperesnek semmilyen jogcíme nem volt a beruházásra. A tulajdonosok és a kft. között csak 2004. január hónapban született megállapodás a felépítmény üzemeltetésére és finanszírozására. A perbeli esetben erre figyelemmel a felperes magánszemélyek beruházását finanszírozta, így az Áfa. tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja, 16. §-a, 32. § (1) bekezdés a) pontja, 35. § 1. pontja alapján az adóhatóság a jogszabályoknak megfelelően állapította meg az adókülönbözetet és az adóbírságot.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását és a jogszabályoknak megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az alperes jogszabálysértően alkalmazta az Áfa. tv. 7. §-át, 16. §-át, 33. §-át, termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás a felperes és a magánszemélyek között nem történt. A jogerős ítélet az áfa-levonási jog gyakorlásának lehetőségét olyan feltételekhez kötötte, melyet a törvény nem tartalmaz. Az autómosó építése a felperes beruházásában valósult meg, a használatbavételi engedély a felperes nevére szól, a felépítmény később a felperes tulajdonába került, a telephelyengedély is erre a címre vonatkozik.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta annak helyes indokaira tekintettel.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a tényállás minden lényeges elemét feltárta, és az így megállapított tényállásból jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság mindenben egyetértett.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra kíván rámutatni.
A felperes felülvizsgálati kérelmével ellentétesen az elsőfokú bíróság az Áfa. tv. 7. §, 16. §, és 33. §-a megfelelő értelmezésével hozta meg az ítéletét. Az adóellenőrzés befejezését követő események (pl.: építési engedély módosítása, a tulajdonosok és a felperes közötti megállapodás, földhivatali eljárás) már érdemben nem befolyásolhatták a közigazgatási határozat jogszerűségének megítélését. A költségelszámolás és az általános forgalmi adó visszaigénylés feltételeinek ugyanis az erre irányuló eljárás időpontjában kell fennállnia, a jogszerűség szempontjából az utóbb bekövetkezett események már nem biztosítják visszamenőlegesen a törvényi feltételeket.
Sem az alperes, sem az elsőfokú bíróság nem kért számon olyan feltételeket, amelyeket nem maga a jogszabály értelmezése tenne kötelezővé. Az Áfa. tv. 33. § alkalmazását mindig konkrét jogügyletre kell vonatkoztatni. E körben pedig az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, azt, hogy az építkezés területe nem volt a felperes tulajdona, a felperes nem rendelkezett építési engedéllyel, így ez az építkezés az adott időpontban nem tartozott az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenység körébe.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.015/2005.)