adozona.hu
AVI 2006.8.89
AVI 2006.8.89
Ha a vevő készpénzzel egyenlíti ki a vételárat és nem kér számlát, akkor az eladónak nyugtát kell kibocsátania (1990. évi XCI. tv. 33. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes telephelyén az adóhatóság nyugta és számlaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte. A próbavásárlás során - bár az ellenőr nem kérte - részére számlát állítottak ki. A vásárlás ellenértékét az eladó a pénztárgépben nem rögzítette, a próbavásárlásról nyugtát nem bocsátott ki.
Az ellenőrzés eredményeként hozott határozatban az elsőfokú adóhatóság a felperest - a bizonylatolási rend előírásainak megsértése miatt - 20 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
A fellebbezésre eljáró a...
AVI 2006.8.89 Ha a vevő készpénzzel egyenlíti ki a vételárat és nem kér számlát, akkor az eladónak nyugtát kell kibocsátania (1990. évi XCI. tv. 33. §)
A felperes telephelyén az adóhatóság nyugta és számlaadási kötelezettség teljesítését ellenőrizte. A próbavásárlás során - bár az ellenőr nem kérte - részére számlát állítottak ki. A vásárlás ellenértékét az eladó a pénztárgépben nem rögzítette, a próbavásárlásról nyugtát nem bocsátott ki.Az ellenőrzés eredményeként hozott határozatban az elsőfokú adóhatóság a felperest - a bizonylatolási rend előírásainak megsértése miatt - 20 000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
A fellebbezésre eljáró alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 43. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (1) bekezdésében, az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 33. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdés f) pontjában, 74. § (12) bekezdésében, a 2/1995. (XI. 22.) PM sz. rendelet (továbbiakban: PM r.) 3. §-ában és a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletben foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes a jogszabályi rendelkezéseket megszegve a számla kiállítása mellett a pénztárgépi nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget. Az adózóval szemben már 2000., illetve 2001. évben is szabott ki mulasztási bírságot.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta a mulasztási bírság jogalapját. Azzal érvelt, hogy nem történt olyan jellegű szabálysértés, amit az adóhatóságnak szankcionálnia kellett volna.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, arra mutatott rá, hogy bár a felperes megszegte a nyugtaadási kötelezettségét, a mulasztást nem szándékosan követte el. Az eset összes körülményeit figyelembe véve nem tanúsított olyan jogellenes magatartást, amely a bírság kiszabását indokolttá tette volna.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg az Áfa. tv. 43. § (f) bekezdés b) pontjában, 70. § (1) bekezdésében, a PM r. 3. §ában, 7. § (2) bekezdésében, az Art. 33. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdés f) pontjában, 74. § (12) bekezdésében foglaltaknak.
A Legfelsőbb Bíróság Kfv. E. 35.173/2004/2. számú végzésével elrendelte a felülvizsgálati eljárást.
A felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a bizonylatolási rend előírásainak megsértése miatt mikor kerülhet sor mulasztási bírság kiszabására.
A jogkérdést illetően a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a következő:
A törvényi rendelkezések értelmében minden áfa alanynak az Áfa. tv. szabályainak megfelelő bizonylatot kell kiállítania az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásokról [Áfa. tv. 43. § (1) bekezdés b) pontja, 70. § (1) bekezdés]. Ilyen bizonylat a számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány és a nyugta. Ezek kiállításának időpontjáról, adattartalmáról az Áfa. tv. és a PM r. tartalmaz szabályokat.
A PM r. 3. §-a értelmében nyugtaadási kötelezettségét kizárólag pénztárgéppel teljesítheti az üzletek működéséről szóló Korm. rendelet által meghatározott valamennyi üzlet.
A PM r. 7. § (2) bekezdése értelmében a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénzbevételt rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt, a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve, ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani.
Az Art. 33. § (1) bekezdése értelmében a jogszabályban előírt bizonylatokat úgy kell kiállítani, hogy az az adó alapjának és összegének ellenőrzésére alkalmas legyen.
Az előzőekben ismertetett jogszabályi rendelkezésekből következik, hogyha a vevő készpénzzel egyenlíti ki a vételárat, és nem kér számlát, akkor az eladónak nyugtát kell kibocsátani. A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel teljesíthető. A számla, az egyszerűsített számla, a nyugta a számlát helyettesítő okmány egymással nem helyettesíthetők.
Az Art. 74. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az az adózó, aki a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, mulasztási bírsággal sújtható.
Az Art. 74. § (12) bekezdése szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve alkalmazottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el vagy sem.
Tekintettel arra, hogy a PM r. 7. § (2) bekezdése kifejezetten és egyértelműen meghatározza a bizonylatok kiállításának sorrendjét, a jogerős ítéletben kifejtett jogi álláspont téves. Hangsúlyozza e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy az Áfa. tv. 43. § (1) bekezdés b) pontja értelmében csak a vevő kérésére kell számlát, egyszerűsített számlát kiállítani, és az eladó ez esetben sem mentesül a nyugta-kibocsátási kötelezettség teljesítése alól.
A perben irányadó tényállás szerinti a felperes nem a jogszabályban előírt bizonylat kibocsátási sorrendet cserélte fel, hanem a jogszabályban előírt pénztárgépi nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget, ami alapot ad a mulasztási bírság kiszabására. Azt a felperes sem vitatta, hogy ezt az esetet megelőzően korábban már két alkalommal is bírságolták. A perben felülvizsgálni kért közigazgatási határozatok tartalmazzák azokat a körülményeket, amelyeket az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál irányadónak vett, feltárják a döntés indokait is. Ezért az adóhatósági határozatok tekintetében a jogvita eldöntésére irányadó kógens jogszabályi rendelkezésekből következően jogszabálysértés nem állapítható meg.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.173/2004.)