AVI 2006.7.75

Az Áfa. tv. 6. § (3) bekezdése nem tesz különbséget az árverési módozatok között [1992. évi LXXIV. tv. 6. § (3) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes bírósági végrehajtás keretében megtartott nyilvános árverésen megvásárolt ingatlanokat. A bírósági végrehajtó végzésével kötelezte az ingatlanok tulajdonosát, pontosabban a felszámolót számlakibocsátásra, amely alapján a felperes 39 280 000 Ft visszaigénylendő áfát állított be a 2000. szeptember havi áfa-bevallásába. Az adóhatóság a visszaigénylést jogosulatlannak ítélte azzal, hogy a lefoglalt vagyontárgyak hatóság általi értékesítése nem minősül az általános forgalmi adóról szóló...

AVI 2006.7.75 Az Áfa. tv. 6. § (3) bekezdése nem tesz különbséget az árverési módozatok között [1992. évi LXXIV. tv. 6. § (3) bek.]
A felperes bírósági végrehajtás keretében megtartott nyilvános árverésen megvásárolt ingatlanokat. A bírósági végrehajtó végzésével kötelezte az ingatlanok tulajdonosát, pontosabban a felszámolót számlakibocsátásra, amely alapján a felperes 39 280 000 Ft visszaigénylendő áfát állított be a 2000. szeptember havi áfa-bevallásába. Az adóhatóság a visszaigénylést jogosulatlannak ítélte azzal, hogy a lefoglalt vagyontárgyak hatóság általi értékesítése nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 5. § (1) bekezdés szerinti gazdasági tevékenységnek, legfeljebb a követelést meghaladó vételárfeleslegre állítható ki áthárított adót is tartalmazó számla.
Az alperes határozatával az elsőfokú adóhatározatot megváltoztatva a felperes terhére társasági és általános forgalmi adónemben 42 393 000 Ft adókülönbözetet állapított meg. Az adóhiányból 39 280 000 Ft után nem szabott ki bírságot.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását kérte az - árverésen megvásárolt ingatlanokkal felmerült - áfa hiány és ehhez kapcsolódó kamatok törlését kérve azzal, hogy az áfa-visszaigénylés jogszerű, gazdasági tevékenység keretében történt a termékértékesítés. E körben hivatkozott a megyei bíróság két jogerős végzésére.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. ítéletének indokolása szerint a felperes a Ptk. 120. §-ában foglaltak alapján árverésen szerezte meg az ingatlanokat, ami hatósági kényszerértékesítés. A lefoglalt vagyontárgyak hatósági értékesítése az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenységnek nem minősül.
A végrehajtás alá vont ingatlan vonatkozásában a tulajdonos nem gyakorolhatja szabadon rendelkezési jogát. Ez csak a "vételárfeleslegre", azaz a végrehajtást kérők igényének kielégítése után fennmaradó összegre terjed ki.
Utalt arra, hogy a felszámolási eljárásban hozott végzés az adóst számlaadásra kötelezte, ez azonban az áfáról nem rendelkezett, és abban az eljárásban a bíróság egyébként sem dönthetett az áfa-fizetés, visszaigénylés kérdésében.
A felperes az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentummal az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem rendelkezett, így áfa-visszaigénylése jogszerűtlennek minősül.
Az Áfa. tv. 6. § (3) bekezdése nem tesz különbséget az árverési módozatok között.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérve. Hivatkozott a végrehajtási eljárásban a V. Megyei Bíróság két jogerős végzésére, amely a felszámolót számla kibocsátására kötelezte, majd annak kibocsátása után megállapította, hogy a felszámoló helyesen olyan számlát állított ki, amelyben az áfa is benne foglaltatik. A felperes jogi álláspontja szerint ez a két végzés minden félre és hatóságra is kötelező erővel bír, és a jogerős ítélet ezzel ellentétes. E korábbi polgári bírósági döntéssel ellentétes tartalmú határozatot a közigazgatási bíróság sem hozhat.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta azzal, hogy az adóhatóság és a bíróság gyakorlata is töretlen a végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének áfa-kötelezettségét illetően.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra kíván rámutatni.
A Pp. 4. § (1) bekezdése értelmében a bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése, vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. A közigazgatási per tárgya az alperesi határozat jogszerűségének felülvizsgálata. Az alperes, mint a közigazgatási szerv az ügyféllel fennálló jogviszony keretében hozza meg határozatát. A közigazgatási szerv és az ügyfél között közigazgatási (közjogi) jogviszony áll fenn, amely alapjaiban tér el a felperesnek a végrehajtási eljárásban, mint polgári jogi jogviszonyban fennálló jogaitól és kötelezettségeitől.
A felperes áfa-visszaigénylésének jogszerűségét az erre a közigazgatási jogviszonyra vonatkozó jogszabályok alapján kell elbírálni. Az ingatlanok végrehajtási árverésével kapcsolatos eljárásban a polgári bíróság erre a közigazgatási jogviszonyra érvényes megállapításokat nem tehetett. Önmagában az a körülmény, hogy a végrehajtó a volt tulajdonost számlakibocsátásra kötelezte, nem dönthette el a felperes áfa-visszaigénylésének jogszerűségét. A végrehajtó végzésének nincs olyan anyagi jogi kötőereje, amely kihatna akár a közigazgatási szervre, akár a közigazgatási pert tárgyaló bíróságra. Erre figyelemmel a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a végrehajtási eljárásban a bíróság nem dönthetett és nem is döntött az áfa-fizetés, visszaigénylés kérdésében.
A per érdemi kérdését illetően a jogerős ítélet helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a végrehajtás alá vont ingatlan vonatkozásában a tulajdonos nem gyakorolhatja szabadon rendelkezési jogát, az árverési vevővel szemben tulajdonosként való rendelkezésre jogosult félként közvetlenül nem lép fel. A végrehajtást kérő nem az ingatlan tulajdonosa, de a bírósági végrehajtó útján tulajdonosként való rendelkezési jogosultként lépett fel a felperessel, mint árverési vevővel szemben. Ennek alapján az ingatlan tényleges tulajdonosa által teljesített termékértékesítés alapjául csak az őt megillető vételárfelesleg szolgálhat.
Az Áfa. tv. 6. § (3) bekezdése nem tesz különbséget az árverési módozatok között. Az ingatlan tulajdonosa által teljesített termékértékesítésnek csak a "vételárfelesleg" lehet az alapja, és számlát is csak erről kell kiállítani. Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján csak ezen vételárfelesleg alapján lehet jogszerű az áfa-visszaigénylés. A perbeli esetben azonban ilyen vételárfelesleg nem állt fenn.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.138/2004.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.