adozona.hu
AVI 2006.5.63
AVI 2006.5.63
A késedelmes időszakot követően engedélyezett részletfizetési kedvezmény nem teszi meg nem történtté a korábbi késedelmet [1995. évi C. tv. 143. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság a 2001. augusztus 21-én jogerős határozatában a felperest 22 908 219 Ft vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes által e határozat ellen benyújtott keresetet a Fővárosi Bíróság a 11. sorszámú jogerős ítéletében elutasította.
A vámhatóság 2003. június 27-én jogerős határozatában a vámigazgatási bírság megfizetésére részletfizetést engedélyezett, későbbi határozatában pedig 7 774 987 Ft késedelmi pótlékot szabott ki a vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése mia...
AVI 2006.5.63 A késedelmes időszakot követően engedélyezett részletfizetési kedvezmény nem teszi meg nem történtté a korábbi késedelmet [1995. évi C. tv. 143. § (1) bek.]
A vámhatóság a 2001. augusztus 21-én jogerős határozatában a felperest 22 908 219 Ft vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A felperes által e határozat ellen benyújtott keresetet a Fővárosi Bíróság a 11. sorszámú jogerős ítéletében elutasította.A vámhatóság 2003. június 27-én jogerős határozatában a vámigazgatási bírság megfizetésére részletfizetést engedélyezett, későbbi határozatában pedig 7 774 987 Ft késedelmi pótlékot szabott ki a vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése miatt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a határozatot megváltoztatva - a felperes által fizetendő késedelmi pótlékot 7 965 784 Ft-ban írta elő. Döntését a 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 143. §-ában és 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 219. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a vámigazgatási bírság a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé, és 5 munkanapon belül kell megfizetni. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a fizetési határidő lejártát követő naptól a megfizetés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelem a fizetési kötelezettség teljesítése alól nem mentesít. Ezért a felperesnek a vámigazgatási bírság befizetési határidejét követő naptól a részletfizetést engedélyező határozat jogerőssé válásig terjedő időszakra, azaz 668 kamatköteles napra pótlékot kell fizetnie.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, vitatta azok jogalapját és az összegszerűséget is. Érvelése szerint a vámigazgatási bírsággal kapcsolatos jogerős ítélethez képest határidőben kért és kapott részletfizetést. Fizetési kötelezettsége csak a jogerős ítélettel vált végrehajthatóvá, ezért a határidők számítását is innen kell kezdeni. A részletfizetés iránti kérelmének helyt adó döntés folytán "engedéllyel" késett a fizetési kötelezettség teljesítésével, és késedelme után csak "egyszeres" kamatot lehetett volna felszámítani.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Osztotta az alperes határozatba foglalt jogi álláspontját. Rámutatott egyben arra, hogy a vámigazgatási bírság tárgyában hozott határozatok ellen benyújtott keresetnek a halasztó hatálya nem terjed ki az esedékességre és a befizetési kötelezettségre, az csupán a végrehajtást érinti. A részletfizetési kedvezmény tárgyában hozott határozat pedig nem teszi meg nem történtté a felperes ezt megelőző fizetési késedelmét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. Érvelése szerint a jogerős ítélet nem felel meg a Vtv. 72. §, 141. § (3) bekezdésében, 167. § (1) bekezdésében, a Vhr. 143. és 219. §-ában, az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 72. §-ában foglaltaknak, a háromszoros késedelmi pótlék felszámítása pedig törvényellenes.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Áe. 72. § (3) bekezdése értelmében, az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha annak bírósági felülvizsgálata kérhető.
A Vhr. 219. § (1) bekezdése szerint a vámigazgatási bírság a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az esedékessé vált vámigazgatási bírságot 5 munkanapon belül kell megfizetni. A megfizetést legkésőbb a fizetési határidőt követő első munkanapon kell igazolni. A vámigazgatási bírság közlésének napja az a nap, amikor a fizetésre kötelezett részére a vámigazgatási bírságot megállapító határozatot kézbesítették, vagy azt külön jogszabály rendelkezései szerint kézbesítettnek kell tekinteni.
A vámigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat tehát a másodfokú határozat kézbesítésével vált jogerőssé, egyben az azokba foglalt fizetési kötelezettség esedékessé. Az ettől számított 5 munkanap alatt kellett volna a felperesnek egy összegben megfizetnie a bírságot, de ennek nem tett eleget. Az alperes és az elsőfokú bíróság is - az Áe. 73. § (3) bekezdése szerinti rendelkezésnek megfelelően - helytállóan utalt arra, hogy a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ez azonban csupán azt jelenti, hogy a befizetés elmaradása miatt a közigazgatási szerv végrehajtási cselekményeket nem végezhet. A halasztó hatály kizárólag a végrehajtásra terjed ki, az esedékességet és a befizetési kötelezettséget nem érinti, azok változatlanok maradnak a per ideje alatt és azt követően is. Az esedékesség a fizetési kötelezettség teljesítésének napja, míg a végrehajtás az önkéntes teljesítés elmaradása esetén foganatosítandó intézkedés, amelyre a perbeli esetben csak a jogerős ítéletet követően nyílt lehetőség.
A Vtv. 143. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a fizetési határidő lejártát követő naptól a megfizetés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmes időszakot követően engedélyezett részletfizetési kedvezmény tehát nem teszi meg nem történtté a korábbi késedelmet. A felperes csak akkor hivatkozhatott volna alappal a késedelmi pótlék felszámításának jogellenességére, ha nem a per jogerős lezárását követően, hanem a közigazgatási határozatok jogerőre emelkedése után kér és kap kamatmentesen részletfizetési kedvezményt. A vámhatóság tehát a jogszabályi feltételek bekövetkezte esetén a késedelmi pótlék fizetési kötelezettség előírásától nem tekinthet el, a törvényi rendelkezések értelmében kötelező e tárgyban határozatot hoznia.
A felülvizsgálati eljárásban új, jogerős ítélettel még el nem bírált jogcímre hivatkozni nem lehet. [Pp. 270. § (1) bekezdése, 275. § (1) és (2) bekezdése] Az e perbeli felülvizsgálati kérelem kapcsán rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy új jogcímnek minősül a háromszoros késedelmi pótlék felszámítására vonatkozó felperesi hivatkozás, ezért azzal érdemben a felülvizsgálati bíróság nem foglalkozhat. Megjegyzi azonban, hogy a Vtv. 143. § (2) bekezdése szerint a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része, és az alperes határozata is e rendelkezésen alapul. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Vtv. 72. §-a, 141. §-a és 167. §-a pedig a perbeli jogvita eldöntésére irányadó rendelkezéseket nem tartalmaz, mivel az aktív feldolgozásra, a vámigazgatási bírságra és az utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályozást rendezi.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság teljes körűen osztja az elsőfokú ítéletet hozó bíróság jogi álláspontját, az megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezéseknek. Ezért a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.211/2004.)