adozona.hu
AVI 2006.5.54
AVI 2006.5.54
Az általános forgalmi adófizetési kötelezettség nem jár automatikusan az adólevonási, visszaigénylési jogosultság megszerzésével (1992. évi LXXIV. tv. 32. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek hozták létre az É. Kft.-t. A társaság bejegyzését jogerősen elutasító végzést 2002. február 22-én kapta kézhez a társaság.
Az elsőfokú adóhatóság költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte a kft.-nél, melynek alapján adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megállapítására került sor. Ezt a tagok között törzsbetétük arányában felosztották, és az I-II. r. felperest egyenként 800 000 Ft adóhiány, 80 000 Ft adóbírság, 120 000 Ft késedelmi pótlék, míg a III. r. felperest 1...
AVI 2006.5.54 Az általános forgalmi adófizetési kötelezettség nem jár automatikusan az adólevonási, visszaigénylési jogosultság megszerzésével (1992. évi LXXIV. tv. 32. §)
A felperesek hozták létre az É. Kft.-t. A társaság bejegyzését jogerősen elutasító végzést 2002. február 22-én kapta kézhez a társaság.Az elsőfokú adóhatóság költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte a kft.-nél, melynek alapján adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék megállapítására került sor. Ezt a tagok között törzsbetétük arányában felosztották, és az I-II. r. felperest egyenként 800 000 Ft adóhiány, 80 000 Ft adóbírság, 120 000 Ft késedelmi pótlék, míg a III. r. felperest 15 072 000 Ft adóhiány, 1 507 000 Ft adóbírság és 2 772 906 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
Az alperes határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta azzal, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 16. § (1) bekezdés és 40. § (6) bekezdése értelmében a kft. adófizetésre volt köteles, míg az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdés és a 32. § (1) bekezdés a) pontja, 34. § (1) bekezdése alapján az áfa-levonásra nem volt jogosult.
A felperesek keresetei alapján az elsőfokú bíróság a pereket a Pp. 149. § (2) bekezdése alapján egyesítette, majd felperesek keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 14. § (1) bekezdése alapján a felek által létrehozott kft. előtársaságként működhetett, de a Gt. 15. § (2) bekezdése alapján a társaság cégbejegyzési kérelmének elutasítására figyelemmel további jogokat már nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat és köteles működését megszüntetni.
Kifejtette, hogy a pénzügyi jog területén az egyes adónemekre vonatkozóan külön-külön törvényi szabályozás érvényesül, így egy adott gazdálkodó szervezet adóalanyisága csak az adott adónemre vonatkozó szabályozás alapján állapítható meg. Az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdésére figyelemmel a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasítását követően a kft. az Áfa. tv. szempontjából adóalanynak nem volt tekinthető. Így nem illette meg az Áfa. tv. 32. § (I) bekezdés a) pontjában meghatározott adólevonási jog sem. Ugyanakkor az Áfa. tv. 40. § (6) bekezdése alapján az általa kibocsátott számlák után fennállt adófizetési kötelezettsége. A számvitelről szóló 2000. C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 135. § (5) bekezdése értelmében a végelszámolás szabályai figyelembevételével kell elszámolni az előtársasági időszak hitelezőivel, és alapítóival. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társaság a gazdasági tevékenységét tovább folytathatná.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Továbbra is arra hivatkoztak, hogy az adóhatóság a cégbejegyzést nem nyert kft.-vel szemben folytatta le az ellenőrzést. A társaság az elutasítást megelőző időszakban vállalt kötelezettségeit jogszerűen teljesíthette. Az adóhatóság a kft.-t nem értesítette a törlésről. A jogszabályok nem szabályozzák megfelelően a bejegyzési kérelem elutasítása esetén a gazdasági események jogkövetkezményeit. Az áfa-fizetési kötelezettség mellett annak levonására és visszaigénylésére is mód kell, hogy legyen. A végelszámolás csak, mint folyamat értelmezhető, a már megkötött szerződések teljesítése egy nap alatt lehetetlen.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság a döntéséhez szükséges tényállást feltárta, az ügyben alkalmazandó jogszabályok ismertetésével és azok értelmezésével jogszerű döntést hozott.
A perben eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a felperesek által létrehozott kft. jogosult volt-e az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján adólevonási jogot gyakorolni, vagy sem. E jogkérdések körén túlmutat annak vitatása, hogy a cégbejegyzési kérelem elutasítását követően az előtársaságként működő kft. jogosult vagy köteles volt-e a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíteni, a vállalt munkákat befejezni.
Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adólevonási jogot csak adóalany gyakorolhatja. Az, hogy ki tekinthető az Áfa. tv. szempontjából adóalanynak, azt a 4. § (1) bekezdése határozza meg. Az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdés szerint adóalanynak nem minősülő, nem élhet az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adólevonási joggal.
A felperesek bejegyzési kérelmét a cégbíróság elutasította, mivel nem felelt meg az Áfa. tv. 4. § (1) bekezdése szerinti adóalany fogalmának, így az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adólevonási jog sem illette meg.
A kft.-vel kapcsolatban megállapított adóhiány, adóbírság és késedelmi pótlék vonatkozásában a felperesek mögöttes felelőssége - törzsbetétjük arányában - a Gt. 55. § (2) bekezdésén alapul.
A felperes felvetésével szemben az általános forgalmi adó fizetési kötelezettséggel nem jár automatikusan az adólevonási, visszaigénylési jogosultság megszerzése. Az Áfa. tv. külön szabályozza az adó fizetésére kötelezett személyeket, és külön szabályozza az áfa-levonás visszaigénylés szabályait. Jogalanyiság hiányában is beállhat az áfa-fizetési kötelezettség, viszonyt adóalanyiság hiányában nem gyakorolható az áfa-levonási, visszaigénylési jogosultság.
A felperes jogi álláspontjával szemben nem az adónyilvántartásból való törlésről szóló értesítéshez kötődik az adó alanyisága, a felperesek szabályszerűen értesültek arról, hogy az általuk létrehozott kft.-t a cégbíróság nem jegyezte be, így életszerűtlen, hogy megfelelő alappal bízhattak volna a kft. adóalanyiságában.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.271/2004.)