adozona.hu
AVI 2006.4.46
AVI 2006.4.46
A tulajdonosokat a gombapincék vonatkozásában helyi adófizetési kötelezettség terheli (1990. évi C. tv. 52. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodája, mint elsőfokú adóhatóság határozataival a felperes terhére 2000. évre két ingatlan vonatkozásában összesen 3 311 700 Ft építményadót írt elő, figyelemmel az ingatlanokat illető, a szomszédos ingatlanok alatt húzódó pincerendszer szolgalmi jogára. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes a pincék felett kizárólagos rendelkezési jogot gyakorol.
A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság j...
AVI 2006.4.46 A tulajdonosokat a gombapincék vonatkozásában helyi adófizetési kötelezettség terheli (1990. évi C. tv. 52. §)
A B. Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodája, mint elsőfokú adóhatóság határozataival a felperes terhére 2000. évre két ingatlan vonatkozásában összesen 3 311 700 Ft építményadót írt elő, figyelemmel az ingatlanokat illető, a szomszédos ingatlanok alatt húzódó pincerendszer szolgalmi jogára. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes a pincék felett kizárólagos rendelkezési jogot gyakorol.A felperes keresete alapján az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatokat az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 4. § a) pontja alapján az adókötelezettség az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra terjed ki. A vagyoni értékű jog fogalmát az 52. § 3. pontja határozza meg, amely taxatív felsorolás, nem tartalmazza a szolgalmi jogot. Mivel a pincerészekre vonatkozó szolgalmi jogot nem tekinti adózható vagyoni értékű jognak, így hiányzik a Htv. 12. § (1) bekezdés alapján az adóalanyiság.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogi álláspontja megszüntetné a pincék adóztatását. Tévesen értelmezte a Htv., illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) rendelkezéseit. Nem helyesen értelmezte a tulajdoni lapokon feltüntetett szolgalmi jog tartalmát, "irányát". A felperes adókötelezettsége az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni jog alapján áll fenn; az a kérdés, hogy a Htv. értelmezésében a szolgalmi jog nem minősül vagyoni értékű jognak, irreleváns. A felperes maga is elismerte, hogy bizonyos négyzetméter tekintetében az alperesi határozat elfogadható, így nem volt helye a közigazgatási határozatok teljes körű hatályon kívül helyezésének.
A Legfelsőbb Bíróság 2. sorszám alatt elrendelte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a Htv. 52. § 3. pontja értelmében a pinceszolgalmi jog nem minősül adókötelezettséget eredményező vagyonértékű jognak. Tévesnek ítélte az alperes felülvizsgálati eljárásban kifejtett magánjogi fejtegetéseit. A szolgalmi jog jogosultjaként tulajdonosnak nem minősíthető.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet döntését érdemben helyesnek tartotta, de az indokolást az alábbiakkal kívánja kiegészíteni: A Legfelsőbb Bíróság a B. városban található pincék (gombapincék) helyi adóztatásával kapcsolatban már több döntést hozott. (Kfv. I. 27.433/ 98/9., Kf. IV. 35.118/01/6., Kfv. V. 27.195/98/7., Kfv. II. 28.412/99/6.) Ezen ítéletek lényege, hogy a Htv. 52. § 5. pontja értelmében megállapítható a pincék építményadó köteles jellege, és a tulajdonosokat a gombapincék vonatkozásában helyi adófizetési kötelezettség terheli.
A Htv. 4. § a) pontja alapján az önkormányzat illetékességi területén az adókötelezettség az ingatlan tulajdonjogra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra terjed ki. A pinceszolgalmi jog az 52. § 3. pontja értelmében valóban vagyoni értékű jognak nem minősül, igy a felperest megillető pinceszolgalmi jogra alapítottan helyi fizetési adókötelezettség jogszerűen nem volt megállapítható.
A felperes helyi adófizetési kötelezettsége a Htv. 4. a) és 11. §, 12. § (1) bekezdéseire figyelemmel a pincék tulajdonjoga alapján elvileg megállapítható lett volna.
Ugyanakkor a felperes a perbeli pince vonatkozásában tulajdonjogát nem ismerte el, az alperes pedig egyértelmű és okirati bizonyítékot e körben nem tudott csatolni.
A perbeli ingatlanok tulajdoni lapja csak a pinceszolgalmi jogosultságot tüntetik fel. Az Inytv. 11. § (5) és 12. § a) pontjára figyelemmel a pincék önálló ingatlanként a felperes tulajdonát képező földrészlettel együtt nincsenek nyilvántartva, noha nem vitatottan a pincék bejáratai a felperes ingatlanain helyezkednek el.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a perbeli pincék tulajdonjoga vonatkozásában egyértelműen és bizonyíthatóan nem lehetett megállapítani a felperes tulajdonosi minőségét. A bizony talán jogi helyzetre alapított ítélet pedig jogbizonytalanságot eredményezett volna, amely ellentétes az Alkotmányban lefektetett jogelvekkel, így a felperes ezen ingatlanokra (pincék) vonatkozó adófizetési kötelezettségét megállapítani nem tudta. Az alperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rá kíván mutatni, hogy ezen ítélettel nem a gombapincék helyi adóztathatóságát zárta ki, hiszen ezek adóztathatósága vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság a fentebb említett ítéleteiben már jogi álláspontját kifejtette. A Legfelsőbb Bíróság a perbeli pincék és a perbeli tényállás vonatkozásában állapította meg az alperesi határozat jogszerűtlenségét és az elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűségét.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.227/2003.)