adozona.hu
AVI 2006.3.35
AVI 2006.3.35
A jogszabály rögzíti a kivitel során szükséges okmányokat, illetve azt, hogy a kiléptetés tényének megállapítását záradékkal kell ellátni. Ez kötött okirati bizonyításnak minősül (1995. évi C. tv. 75., 77. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhivatal 2001. április 3-án a felperes kérelmére ideiglenes behozatalban vámkezelt egy F. P. típusú személygépkocsit, a visszaviteli határidőt 2001. december 31-ére állapította meg. A vámkezelés elvégzésével gépjármű útlevél kiadása történt.
A megadott határideig a felperes a gépjárművel nem számolt el. Az elszámolásra való felszólítások a felperes magyarországi címéről "nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza a vámhivatalhoz.
Az elsőfokú vámhatóság 2002. augusztus 30-án kelt h...
AVI 2006.3.35 A jogszabály rögzíti a kivitel során szükséges okmányokat, illetve azt, hogy a kiléptetés tényének megállapítását záradékkal kell ellátni. Ez kötött okirati bizonyításnak minősül (1995. évi C. tv. 75., 77. §).
Az elsőfokú vámhivatal 2001. április 3-án a felperes kérelmére ideiglenes behozatalban vámkezelt egy F. P. típusú személygépkocsit, a visszaviteli határidőt 2001. december 31-ére állapította meg. A vámkezelés elvégzésével gépjármű útlevél kiadása történt.A megadott határideig a felperes a gépjárművel nem számolt el. Az elszámolásra való felszólítások a felperes magyarországi címéről "nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza a vámhivatalhoz.
Az elsőfokú vámhatóság 2002. augusztus 30-án kelt határozatával a felperest az elszámolási kötelezettség elmulasztása miatt összesen 555 038 Ft vámteher megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, mint másodfokú vámhatóság határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy 1998 óta Németországban él, a gépkocsi felesége nevére szól, egy ízben egyedül jött haza Magyarországra, és a vámhivatal eljáró személyei felszólítására kérte gépkocsi útlevél kiállítását. Kb. 10 nap múlva a gépjárművel elhagyták az országot, és 2001 októberében a gépkocsit Németországban eladták.
A felperes hatósági bizonyítványt csatolt arra vonatkozóan is, hogy Magyarországról kijelentkezett.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A megyei bíróság 6. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróságnak az volt az álláspontja, hogy a vámhatóságnak a felperes beadványát tartalma szerint kellett volna elbírálnia, és ennek megfelelően az utólagos kiléptetéssel kapcsolatos eljárást kellett volna lefolytatnia.
Az új eljárás során az alperes a külföldi lakóhelye szerint illetékes vámhivatalt köteles megkeresni annak tisztázására, hogy a gépjármű a visszaviteli határidőn belül külföldre kiszállításra került-e.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a keresettel támadott határozat tárgya az elszámolási kötelezettség elmulasztása volt. A felperes az utólagos igazolás vámteher törlését keresetében nem is kérelmezte.
Hivatkozott az alperes arra is, hogy a vámáru kiléptetésének utólagos igazolását nem is annál a vámszervnél kell kérelmezni, amelyik a perben támadott határozatot hozta.
A Legfelsőbb Bíróság végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A nem vitatott tényállás szerint a felperes az országba a perbeli személygépkocsival való belépése során a "nyilatkozat gépjármű útlevél kiadásához" nevű vámokmányon tett kérelmével egyezően a vámhatóság a személygépkocsit ideiglenes behozatalban vámkezelte. A behozatal időpontjában hatályos vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 75. § (1) bekezdés, valamint 77. § (1) bekezdés i) pontja és (2) bekezdése szerint az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámárukat változatlan állapotban kell külföldre visszaszállítani. A gépjármű útlevél hátoldalán található tájékoztató is felhívja a figyelmet arra, hogy az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáruval a gépjármű útlevél érvényességi határidején belül kell elszámolni.
A Vtv. végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 38/A. § (1) bekezdése szerint a Vtv. végrehajtásáról rendelkező 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 74. § (7) bekezdésének b) pontjában említett gépjármű útlevél, a magyar állampolgárok által ideiglenes magyarországi tartózkodásuk időtartamára behozott gépjárművek, ideiglenes behozatalban való egyszerűsített vámkezelésre szolgáló árunyilatkozat. A PM rendelet 38/A. § (3) bekezdése szerint a gépjármű útlevél érvényességét annak a naptári évnek a december 31. napjában kell megállapítani, amelyben azt a vámkezelést kérő részére kiadták. E rendelkezés alapján történt meg a felperes részére az ideiglenes behozatalban vámkezelt gépjárművel az elszámolási időpont meghatározása, illetőleg az elszámolás megtételére való felhívás.
Az elszámolás történhet a PM rendelet 38/B. § (2) bekezdés a) pontja szerint a gépjármű útlevél szerint beléptetett, de még ki nem léptetett gépjármű esetében a Vtv. 78. §-ában meghatározott elszámolási jogcímek igazolásával, b) pontja szerint a gépjármű útlevél szerint kiléptetett és külföldön tartózkodó gépjármű esetén a gépjármű útlevél visszaadásával.
A PM rendelet 38/B. § (3) bekezdése alapján elszámolás hiányában a határvámhivatalnak kell felszólítani a vámkezelést kérő az ideiglenes behozatalnak az e § (2) bekezdés szerinti 30 napon belüli elszámolására, ennek elmulasztása esetén pedig a határvámhivatal gondoskodik a vámterhek kiszabásáról és beszedéséről, továbbá kamat és vámigazgatási bírság kiszabásáról és beszedéséről.
Jelen perbeli esetben tehát az ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru elszámolása volt az eljárás tárgya, illetőleg a felperes által történő elszámolás elmulasztása miatti felhívás, a vámterhek kiszabása határozattal.
A felperes keresetében az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. E határozatok tárgya a felperessel szemben az elszámolási kötelezettség elmulasztása miatti vámteher kiszabása, a fizetési kötelezettség megállapítása volt. E határozatok tárgyát nem képezte a kiléptetés utólagos elszámolására vonatkozó eljárás, ezért tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a felperes keresetét annak tartalma szerint akként jelölte meg, hogy a felperes a kiléptetés utólagos igazolásának elbírálását kérte volna. Ezzel az elsőfokú bíróság a Pp. 215. §-án, valamint a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 34. számú állásfoglalásban foglaltakat is megsértette.
A jelen per tárgya kizárólag annak vizsgálata volt, hogy a felperes az elszámolási kötelezettségét teljesítette-e, illetőleg az elszámolási kötelezettség megsértése miatt helytálló volt-e a vámteher kiszabása. Erre vonatkozóan az elsőfokú bíróság az alperesi határozatban foglaltak jogszabálysértését nem állapította meg. A felperes maga is előadta, hogy a gépjármű útlevelet elveszítette, így annak visszaadásával az elszámolási kötelezettségét nem tudta teljesíteni.
Mindezeken túl megállapította a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a vámteher törlésének feltétele a gépkocsi kiléptetésének igazolása. A felperes a gépjármű kiléptetését a Vhr. 131. § (4) bekezdés b) pontja és 47. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően igazolni nem tudta. A vámáru külföldre történő visszaszállításának igazolása ugyanis nem szabad bizonyítás tárgya, az csak a jogszabályban előírt okirat benyújtásával történhet. A kiléptetés igazolására kizárólag a kiléptetést végző határvámhivatal, a rendeltetési ország vámhatóságának igazolásával ellátott vámokmány vagy nemzetközi fuvarlevél alkalmas.
A Vhr. 227. § (3) bekezdés f) pontja tartalmazza azt, hogy a kiszabott vámterhet akkor kell törölni az ideiglenes behozatal esetén, ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolja, hogy az el nem számolt vámárut a visszaviteli határidő előtt külföldre visszaszállította, közvámraktárba beraktározta, vagy belföldi forgalom számára vámkezeltette.
Az előzőekben hivatkozott PM rendelet 38/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében a gépjármű útlevél alapján - ideiglenes behozatalban - vámkezelt gépjármű esetén az elszámolás a gépjármű útlevél szerint kiléptetett és külföldön tartózkodó gépjármű esetén a gépjármű útlevél visszaadásával történhet. A felperes tehát az elszámolási határidőt is elmulasztotta, valamint az elszámolást sem eszközölte a jogszabályoknak megfelelően. A vámáru elszámolása jóváírásának feltétele többek között a kiléptetés igazolása [Vhr. 132. § (4) bekezdés b) pontja]. A kiléptetés fogalmát a Vtv. 36. §-a szabályozza, illetve határozza meg akként, hogy a kiléptetés: a jelentkezési és árubemutatási, kereskedelmi forgalomban, továbbá az áru bejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal által történő elfogadásából, kereskedelmi forgalomban az ellenőrző vizsgálatból és az áru külföldre történő kilépésének megállapításából és igazolásából áll. A Vhr. 47. §-a rögzíti a kivitel során szükséges okmányokat, illetve azt is, hogy a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. Ez tehát a kötött okirati bizonyítási rendszerre utal.
Mindezek alapján megállapítható volt, hogy a felperes az ideiglenes behozatalban, vámkezelt vámáruval kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, és az általa benyújtott okmányok a jóváírás elvégzésére sem voltak alkalmasak. A vámteher kiszabására vonatkozó alperesi határozat jogszerű volt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.065/2004.)