adozona.hu
AVI 2006.2.27
AVI 2006.2.27
A fél előterjeszthet olyan bizonyítékot is, amelyre a közigazgatási eljárásban nem hivatkozott [Pp. 324. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság utólagos ellenőrzést tartott a felperes külkereskedelmi tevékenységére vonatkozóan 1995. május 1. és 1998. október 31-ig terjedő időszakra. Az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes ebben az időszakban úgynevezett tömítőgyűrűk vámkezelését kérte. A vámhatóság nem a helyes vámtarifaszám alkalmazásával végezte el a vámkezeléseket, tekintettel arra, hogy a korábban figyelembe vett, vulkanizált lágy gumiból készült áruféleségekről megállapították, hogy ezek műanyag alapanyagok ho...
AVI 2006.2.27 A fél előterjeszthet olyan bizonyítékot is, amelyre a közigazgatási eljárásban nem hivatkozott [Pp. 324. § (1) bek.]
A vámhatóság utólagos ellenőrzést tartott a felperes külkereskedelmi tevékenységére vonatkozóan 1995. május 1. és 1998. október 31-ig terjedő időszakra. Az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes ebben az időszakban úgynevezett tömítőgyűrűk vámkezelését kérte. A vámhatóság nem a helyes vámtarifaszám alkalmazásával végezte el a vámkezeléseket, tekintettel arra, hogy a korábban figyelembe vett, vulkanizált lágy gumiból készült áruféleségekről megállapították, hogy ezek műanyag alapanyagok hozzáadásával készültek, így más vámtarifaszám alá sorolhatók.Az ellenőrzés megállapításai alapján az elsőfokú vámhatóság 1999. április 4-én kelt egyes határozataival, összesen 227 992 Ft pótbefizetésre kötelezte a felperest, majd 1999. április 12-én kelt határozatával elrendelte 105 964 Ft vámigazgatási bírság megfizetését is.
A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes az 1999. október 8-án kelt határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja szerint az alperes helytelenül állapította meg, hogy az általa importált tömítőgyűrű anyaga nem csak gumi, hanem műanyagot is tartalmaz, ezért más vámtarifaszám alá sorolandó. A vámhatóság határozatában még utalást sem tesz arra vonatkozóan, hogy milyen alapon állapította meg a tömítőgyűrűk összetételét. A felperes hiányolta az egyes adatok és bizonyítékok felsorolását, a tényállást tisztázatlannak találta. Álláspontja alátámasztására általa felkért vegyészszakértői véleményt csatolt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Álláspontja szerint mind az első-, mind a másodfokú határozataiban utalt az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglalt megállapításokra, amelyekre döntését alapította.
Az elsőfokú bíróság a felperes bizonyítási indítványának helyt adva igazságügyi szakértői véleményt szerzett be a vámkezelni kért gumitermékek összetételével kapcsolatosan.
A felek a szakértői véleményre nyilatkoztak.
Ezt követően a Fővárosi Bíróság 32. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az ügy érdemi elbírálására is kiható lényeges eljárási jogszabálysértést követett el azzal, hogy oly módon szabott ki vámteher többletet a felperes részére, hogy a határozat indokolás részében nem közölte, nem vezette le részletesen az általa helyesnek tartott vámtarifaszám miként állapítható meg a jogszabályok szerint. A határozat csak utalást tartalmazott az ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakra. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az utólagos ellenőrzésről készült joghatás kiváltására nem alkalmas, csak abban az esetben ha az abban foglaltakat az alperesi határozat is tartalmazza.
Ennek következtében a határozat megalapozatlan volt. A bíróság kitért arra is, miszerint a vámtarifaszám tekintetében eltérő véleményt alkalmazó szakértői véleményben foglaltakat az ítélkezés alapjául elfogadni nem tudta. Mindezek miatt a keresettel támadt alperesi határozatot az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy az eljárási jogszabályok figyelembevételével részletesen meg kell határozni a perbeli termék vonatkozásában miért tartotta a hatóság az általa elfogadott tarifaszámot helytállónak.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, sérelmezte az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a megalapozatlanságra vonatkozóan. Az alperes álláspontja az volt, hogy a vámhatóság határozatai mindazon elemeket tartalmazzák, amelyek az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 43. § (1) bekezdése szerint közigazgatási határozatnak tartalmaznia kell. A határozat valóban hivatkozott az ellenőrzési jegyzőkönyvre mint elfogadott bizonyítékra, a felperes ezt a jegyzőkönyvet megkapta.
A felperes sérelmezte, hogy amennyiben az eljárási okokból megalapozatlannak tartotta az alperesi határozatot, a bíróság miért folytatta le részletesen a bizonyítási eljárást.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 32. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A jogerős ítélet lényeges eljárási szabálysértés miatt helyezte hatályon kívül az alperesi határozatot. A lényeges eljárási szabálysértés az volt, hogy a felülvizsgálni kért határozat nem tartalmazott olyan indokolást, amelyből megállapítható lett volna miként jutottak arra a következtetésre, hogy a vámtarifaszám besorolást meg kell változtatni. A határozat csak utalást tartalmazott az ellenőrzési jegyzőkönyv megállapítására.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját és azt állapította meg, hogy nem történt olyan lényeges eljárási szabálysértés, mely az ügy érdemi elbírálására kihatott volna.
A felperesnél végzett utólagos ellenőrzés, mely 1995. május 1-jétől 1998. október 31-ig időszakra vonatkozott, 3.7. pontja tartalmaz megállapításokat a felperes által gyártott szivattyú készítéséhez felhasznált tömítésekről. Az elsőfokú és másodfokú határozat tartalmazta annak - bár valóban rövid - indokát, hogy a vámhatóság milyen ok miatt változtatta meg az alapvámkezeléskor elfogadott vámtarifaszámot; a határozatok utaltak az ellenőrzési jegyzőkönyvre, felhívták a határozatukat alátámasztó jogszabályi rendelkezéseket.
Az elsőfokú határozat ellen a felperes által benyújtott nyolc oldalas fellebbezés lényegében kizárólag eljárási okból tartotta jogszabálysértőnek az elsőfokú határozatot. Ezért a másodfokú hatóság ezen fellebbezési indokokra reagált részletesebben.
A felperes keresetében e határozatok felülvizsgálatát kérte, részben továbbra is alaptalannak minősítette az eljárási kifogásokra adott alperesi válaszokat, részben ekkor terjesztette elő a tényállás hiányos és megalapozatlanságára utaló érveit is. A felperes sérelmezte a tarifális besorolás megváltoztatásának alaptalanságát, illetőleg indokolási hiányosságait és a szakértői bizonyítás elmaradását.
Mind ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság a KK 31. számú állásfoglalásában és számos eseti döntésében is már többször kifejtette, csak az ügy érdemi eldöntésére is kiható, bírósági eljárásban nem orvosolható, lényeges eljárási szabálysértés adhat alapot a határozat hatályon kívül helyezésére.
A bizonyítandó tények körét általában az anyagi jogszabályok határozzák meg, és a jogvita eldöntése szempontjából releváns tényállás nem azonosítható a megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékokkal. Természetesen mint ahogyan a Legfelsőbb Bíróság már erre is rámutatott, a feleknek lehetősége van a jogvita eldöntése szempontjából releváns tények tekintetében olyan bizonyíték előterjesztésére is, amelyre a közigazgatási eljárásban - perbeli esetben - a fellebbezésében bármely ok miatt nem hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ezen elveknek az alapján el is rendelte és le is folytatta a bizonyítási eljárást. A felperes által csatolt szakértői vélemény mellett igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le, melynek során a felek kérelmére kiegészítő szakértői véleményt is beszerzett. A felek a szakértői véleményre észrevételt is tettek. Ezt követően e bizonyítási eljárás adatainak értékelése nélkül, mintegy azok mellőzésével lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozással rendelkezett a bíróság az alperesi határozat hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezéséről.
A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatáról szóló jogszabályokban megfogalmazott cél a vitatott anyagi jogi döntés jogszerűségének biztosítása. A Pp. 324. § (1) bekezdése alapján közigazgatási perben is alkalmazandók a Pp. X. fejezetének a bizonyítással kapcsolatos szabályai. Így a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban is lehetőség van olyan bizonyítási eljárás lefolytatására, amelynek eredményeképpen eldönthető a felülvizsgálni kért határozat megalapozottsága, illetőleg jogszerűsége. Ebből következik hogy önmagában azon indokkal, mely szerint a közigazgatási döntés indokolásának szűkszavúsága megalapozatlanná teszi a határozatot, a határozatok hatályon kívül helyezésére nem kerülhet sor. Az esetleges eljárási szabálysértés orvoslására ugyanis a bírósági eljárásban lehetőség van.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az alperesi határozattal együtt az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak érdemben kell felülbírálnia az alperesi határozat jogszerűségét. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.951/2002.)