adozona.hu
AVI 2006.2.21
AVI 2006.2.21
Az Art. 96. §-a alapján benyújtható kérelmeket, nyilatkozatokat az arra rendszeresített nyomtatványon lehet és kell előterjeszteni [1990. évi XCI. tv. 96. §]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A perújított alperes jogerős határozatával az 1991. évről nyilvántartott általános forgalmi adónemben 4 877 000 Ft összegű túlfizetés átvezetési (visszaigénylési) kérelmet - elévülésre hivatkozva - elutasította. A perújító felperes keresete alapján a megyei bíróság 2001. december 5. napján kelt 3. számú ítéletével a keresetet elutasította azzal, hogy az alperes határozata nem sérti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 3. § (3) bekezdés b) pontját, 32. § (5) és...
A perújító felperes perújítási kérelmet terjesztett elő azzal, hogy már 1997. november 13. napján előterjesztett átvezetési (visszautalási) kérelmet, melyhez csatolta a bevallást, kérte a pontos adatokat, a dolgok rendezését "tartozás-visszaigénylést!!". Az elsőfokú bíróság ítéletével a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta, és a felperes perújítási kérelmét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a perújító felperes sem az alapperben, sem a perújítási eljárásban nem hivatkozott arra, hogy az adó-visszatérítési (elszámolási kérelmét) 2000. október 26. napját megelőzően az erre a célra szolgáló és rendszeresített 0017 számú nyomtatványon terjesztette elő. A perújítási kérelemben megjelölt 9770-es bevallás az ún. adózás alá eső vállalkozási tevékenység megszüntetése esetére szolgáló záró bevallást tartalmazza. Ebből következően a felperes az Art. 96. §-a szerint az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével 2000. október 26. napját megelőzően kérelmet nem terjesztett elő.
Kifejtette, hogy az elévülés nyugvása, illetve megszakadása csak az Art. 95-96. §-aiban foglaltak szerint áll fenn, más jogszabály erre nem alkalmazható. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 28.168/1997. számú eseti döntésére, mely szerint az adó visszatérítése tekintetében a Ptk. rendelkezései nem irányadóak.
Kifejtette még azt is, hogy az alperes a folyószámla kivonatok megküldésével megtévesztő magatartást nem fejtett ki, mert az adóalanyok önadózására figyelemmel saját nyilvántartásaik, könyvviteli szabályaik betartása mellett tudomásul bírnak arról, hogy van-e túlfizetésük vagy sem.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen a perújító felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és perújítási kérelmének helyt adást. Hivatkozott arra, hogy az APEH folyószámláján lévő pénz tulajdonát képezte, így elévülésnek nem lehetett helye, adóigazgatási eljárásról nem beszélhetünk. Az 1997. november 13-i levele megszakította az elévülést. Az Art. 96. §-ára figyelemmel nemcsak nyomtatványon lehetett a visszaigénylést kérni. Az Áe.</a> alapján az alperes köteles lett volna írásban tájékoztatni a felperest, hogy milyen nyomtatványon terjesztheti elő visszaigénylési kérelmét.
A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája a Kfv. E. 35.965/2002/7. számú végzésével a felülvizsgálati eljárást elrendelte.
A perújított alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet a tényállás minden lényeges elemét feltárta, részletezte az ügyben alkalmazandó jogszabályokat, és azok helyes értelmezésével jogszerű döntést hozott, amellyel a Legfelsőbb Bíróság is minden egyetértett.
A felperes által hivatkozott Kfv. III. 28.168/1997. számú perben született ítélet megjelent a Legfelsőbb Bíróság határozatai hivatalos gyűjteményének 2000/1. számában 275. sorszám alatt. Ennek lényege, hogy az adó-, fizetés visszatérítésének elévülésére nem a Ptk., hanem az adóigazgatási eljárás szabályai alkalmazandók.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján jogegységi eljárásnak van helye, ha a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától. A (2) bekezdés szerint ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti. A Legfelsőbb Bíróság jelen tanácsa azonban egyetértett a Legfelsőbb Bíróság határozatai hivatalos gyűjteményében megjelent ítéletben kifejtett jogi állásponttal, és ezért találta indokoltnak jogegységi eljárás kezdeményezését.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az adó-visszatérítési (átvezetési) kérelem alapján adóigazgatási eljárást kell lefolytatni, így erre az Árt. szabályai az irányadóak. Az Art. 95. §-a megállapítja az elévüli határidőket, és az elévülés megszakadásának, nyugvásának szabályait is. Így e körben a Ptk. elévülésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítélet azon álláspontjával is, hogy az Art. 96. §-a alapján meghatározott kérelmeket, nyilatkozatokat az arra rendszeresített nyomtatványon lehet és kell előterjeszteni, benyújtani. A felperes azonban az adó-visszatérítési igény elévülésének határidejéig ilyen, megfelelő nyomtatványon benyújtott kérelmet nem terjesztett elő.
Az általa hivatkozott 1997. november 13-i beadványa és az ahhoz benyújtott 9770-es számú nyomtatvány nem tekinthető olyan kérelemnek, amely megalapozná adó-visszaigénylési (átvezetési) kérelmének jogszerűségét.
Szintén nem alapozza meg a perújító felperes kérelmének jogszerűségét a közigazgatási szerv esetleges mulasztása, amennyiben nem tájékoztatta a perújító felperest megfelelően, hogy milyen módon igényelheti vissza az általános forgalmi adó túlfizetését. Ez a közigazgatási szervi mulasztás nem teszi meg nem történtté a visszaigénylési (átvezetési) jog elévülését.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.965/2002.)