adozona.hu
AVI 2007.2.20
AVI 2007.2.20
A vámteher a vámon kívül különböző adókat, díjakat és egyéb befizetéseket is magába foglalja (1995. évi C. tv. 1. § 21. pont)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vám- és Pénzügyőrség vámhivatala 1988. március 25-én egy M. P. típusú, két személy szállítására alkalmas tehergépjárművet vámkezelt a felperes részére belföldi forgalom számára 8704 vámtarifaszám alkalmazása mellett. A vámhivatal az árunyilatkozat záradékában feltüntette a gépjármű átalakítására vonatkozó korlátozást.
A felperes 1998. április 1-jén a gépjárműt értékesítette. Az 1998. április 2-án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv (továbbiakban: Jegyzőkönyv) tartalmazza, hogy "5 éven belüli ...
AVI 2007.2.20 A vámteher a vámon kívül különböző adókat, díjakat és egyéb befizetéseket is magába foglalja (1995. évi C. tv. 1. § 21. pont)
A Vám- és Pénzügyőrség vámhivatala 1988. március 25-én egy M. P. típusú, két személy szállítására alkalmas tehergépjárművet vámkezelt a felperes részére belföldi forgalom számára 8704 vámtarifaszám alkalmazása mellett. A vámhivatal az árunyilatkozat záradékában feltüntette a gépjármű átalakítására vonatkozó korlátozást.A felperes 1998. április 1-jén a gépjárműt értékesítette. Az 1998. április 2-án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv (továbbiakban: Jegyzőkönyv) tartalmazza, hogy "5 éven belüli átalakítás esetén a tehergépkocsi és a személygépkocsi közötti VÁM-különbözetet a vevő köteles megfizetni."
2002. június 12-én a gépjárművet közúti ellenőrzés alá vonták. Megállapították, hogy azt engedély nélkül öt személy szállítására alkalmassá alakították át, így elvesztette tehergépjármű jellegét, személygépkocsinak minősül.
Az elsőfokú vámhivatal határozatában kötelezte a felperest 2 478 228 Ft vám, 1 152 664 Ft fogyasztási adó, 907 723 Ft általános forgalmi adó, összesen 4 538 615 Ft vámteher különbözet megfizetésére. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes a kft részére történő értékesítéskor nem hívta fel a vevő figyelmét a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 142. § (7) bekezdése szerinti átalakítási korlátozásra, illetve annak jogkövetkezményeire, ezért köteles a vámteher-különbözet megfizetésére. A Jegyzőkönyvbe foglaltak a jogszabályi feltételeknek nem felelnek meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2004. május 19-én hozott határozatában az elsőfokú határozatot - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Megállapította, hogy az alperes határozata teljes körűen megfelel az Áe. 43. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Vhr. 142. § (7) bekezdése szerinti jogszabályi feltételek nem teljesültek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Érvelése szerint a bíróság "alaptalanul" utasította el tárgyaláson benyújtott bizonyítékát. Téves jogértelmezéssel és jogalkalmazással hozta meg érdemi határozatát.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet megfelel a Pp. 206. § (1) bekezdésében és 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Indokát adja annak, hogy a felperes által utóbb, perben felmutatott okiratot mely okoknál fogva nem fogadja el a kereseti kérelem alaposságának alátámasztására szolgáló dokumentumként. Az e körben rögzített megállapítások és érvelés iratszerű, okszerű, és a logika szabályaival nem ellentétes, téves ténybeli következtetéseket sem tartalmaz. Az e körben előterjesztett felülvizsgálati kérelem - tartalma szerint - a bizonyítékok ismételt egybevetésére, azaz felülmérlegelésre irányul, erre azonban a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség. [Pp. 270. § (1) és (2) bekezdése, 275. § (1) bekezdése].
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a perbeli jogvita elbírálására irányadó jogszabályi rendelkezést a 265/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésével módosított Vhr. 142. § (7) bekezdése tartalmazza, és azt is, hogy a Jegyzőkönyv szerinti figyelemfelhívás ennek és a vámkezeléskor hatályos Vhr. 142. § (2) bekezdése szerinti szabályozásnak sem felel meg.
E körben ki kell emelni azt is, hogy a 142. § (7) bekezdés második mondata csupán annyiban tér el a vámkezeléskor és értékesítéskor hatályos rendelkezéstől, hogy tartalmazza azt a kiegészítést, mely szerint a vevő rendelkezésére bocsátott okmányon (ideértve a forgalmi engedélyt is) kell a vevő felé a figyelemfelhívást eszközölni.
A jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezés szerint: a 8704 "vámtarifaszám alá osztályozott tehergépkocsinak közúti forgalomban utólagos átalakítást követően, személygépkocsikénti üzemeltetése esetén - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától számított öt éven belül - a vámfizetésre kötelezett importőrnek meg kell fizetnie a személygépkocsi és a tehergépkocsi közötti vámteher-különbözetet a vámkezeléskor hatályos jogszabályok figyelembevételével. A vámfizetésre kötelezett importőr mentesül a vámteher-különbözet megfizetése alól, ha a tehergépkocsi értékesítésekor - a vevő rendelkezésére bocsátott okmányon, ideértve a forgalmi engedélyt is - igazoltan felhívta a vevő figyelmét a fenti korlátozásra is. Ilyen esetben a vámteher-különbözetet a gépjárművet átalakító/átalakíttató tulajdonos/üzembentartó köteles megfizetni.
A felperes által mentesülés érdekében csatolt Jegyzőkönyvben azonban nincs utalás a közúti forgalomban személygépkocsikénti üzemeltetésre, és arra sem hogy az 5 éves határidő a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjával kezdődik, a vámkülönbözet pedig nem azonos a vámteherrel. A vámteher ugyanis a vámon kívül a különböző adókat, díjakat és egyéb jogszabályon alapuló befizetéseket is magába foglalja. (1995. évi C. törvény 1. § 21. pont)
Az a perben nem volt vitatott, hogy a felperest vámfizetésre kötelezett importőrnek kell tekinteni, hogy a gépjármű 8704 vámtarifaszám alá osztályozott tehergépkocsi, amely utólagos átalakítást követően személygépkocsiként üzemelt a közúti forgalomban, és hogy a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától számítva öt év még nem telt el. Mindezekre figyelemmel a felperesnek fizetési kötelezettsége keletkezett a személygépkocsi és tehergépkocsi közötti vámteher különbözetére vonatkozóan a vámkezeléskor hatályos jogszabályok figyelembevételével.
A felperes ez alól csak akkor mentesülhetett volna, ha igazolja a tehergépkocsi értékesítésekor vevő felé kibocsátott okmányon, forgalmi engedélyen is feltüntetett olyan felhívást, mely szerint a tehergépkocsit átalakító/átalakíttató tulajdonosnak/üzembentartónak kell megfizetnie a vámteher-különbözetet a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától számított 5 éven belül a tehergépkocsi utólagos átalakítása miatt, a közúti forgalomban személygépkocsiként történő üzemeltetés esetén. A vámfizetésre kötelezett importőrtől származó felhívásnak - a "fenti korlátozásra" utalás folytán kógens rendelkezésére figyelemmel - az értékesítéskor kell megtörténnie, meghatározott okmányokban, és valamennyi jogszabályi tényállás szerinti elemet kell tartalmaznia. Ezek bármelyikének hiánya kizárja az importőr mentesülését, a főszabály ugyanis az ő fizetési kötelezettségét mondja ki.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság jogerős ítéletébe foglalt érdemi döntés megfelel a jogvita eldöntésére irányadó jogszabályi rendelkezésnek, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Utal egyben arra, hogy az e perbelihez hasonló ténybeli és jogi megítélésű ügyben hozott EBH 2002/2.806. számon közzétett határozatban kifejtett jogi álláspontot - annyiban amennyiben a megváltozott jogszabályi háttér lehetővé tette - e perben is figyelembe vette. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.053/2005.)