adozona.hu
AVI 2007.2.15
AVI 2007.2.15
A szaktanácsadói tevékenység értékével az adózás előtti eredményt növelni kell (1996. évi LXXXI. tv. 8. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 2001-2002. évekre vonatkozóan adóbevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél, melynek eredményeként adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és 5 767 000 Ft adókülönbözetet, 1 046 000 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 523 000 Ft adóbírság és 537 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes keresetében jogszerűtlennek ...
AVI 2007.2.15 A szaktanácsadói tevékenység értékével az adózás előtti eredményt növelni kell (1996. évi LXXXI. tv. 8. §)
Az elsőfokú adóhatóság 2001-2002. évekre vonatkozóan adóbevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél, melynek eredményeként adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és 5 767 000 Ft adókülönbözetet, 1 046 000 Ft adóhiányt állapított meg, amely után 523 000 Ft adóbírság és 537 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes keresetében jogszerűtlennek tartotta az alperes megállapításait, kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy szükségtelennek találta a felperes további bizonyítási indítványait, így a szállítást végző fuvarozó személy tanúkénti meghallgatását, igazságügyi mezőgazdasági szakértő kirendelését.
Megállapította továbbá, hogy a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 8. § (1) bekezdés m) pontja alapján növeli a felperes adózás előtti eredményét.
A felperes a termékexportról bizonylattal nem rendelkezett, a bizományosi díjban nem részesült és az ingyenességre sincs utalás. Nem bizonyítható, hogy a vizsgált gazdálkodó szervezetek bizományosi díjazás ellenében a felperes, mint megbízó javára, de saját nevükben adásvételi szerződést kötöttek volna.
Az a körülmény, hogy a termék az országot elhagyta, annak kiléptetése vámokmányokkal igazoltan megtörtént, még nem minősíti az adott ügyletet export bizományosi ügyletnek.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 3. §, 6. § és 16. §-ára hivatkozással az ügyletek belföldön teljesített termékértékesítésnek minősülnek, így azokat 12%-os áfa terhelte.
Az elsőfokú bíróság szükségtelennek ítélte meg a korábbi és jelenlegi vizsgálatot végző revizorok tanúkénti meghallgatását.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kifogásolta a tanúmeghallgatásra vonatkozó bizonyítási indítványainak elutasítását. Az Áfa. tv. 44. § (5) bekezdésére hivatkozással állította, hogy kellő körültekintéssel járt el. A gazdasági esemény ténylegesen megvalósult, így az költségként elszámolható. A szaktanácsadói díjjal kapcsolatban kifejtette, hogy e nélkül a felperes által értékesített gombakomposzt felhasználása eredménytelen lett volna, így az a felperes gazdasági tevékenységét is szolgálta. A "keretjellegű" export bizományosi szerződés alapján a cégek segítségével közvetlenül külföldön értékesítette a gombát. A bíróság, ha nem fogadta el az export bizományosi ügyletek létrejöttét, akkor miért nem ítélte meg az ügyletet az általa feltárt tények alapján közvetlen exportértékesítésnek.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta annak helyes indokaira tekintettel.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 26. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes az A. Kft.-vel kapcsolatos adóhatósági és bírósági megállapításokat felülvizsgálati kérelmében már nem vitatta, ezért e körben a Pp. 275. § (2) bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet nem vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelmében a felperes lényegében a bizonyítási eljárás lefolytatását, illetve a bizonyítékok mérlegelését támadta. A Legfelsőbb Bíróság egységes ítélkezési gyakorlatot folytat a körben, hogy a jogerős ítélet által megállapított tényállást módosítani, a bizonyítékokat felülmérlegelni általában nem lehetséges. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős ítélet tényállást egyáltalán nem állapított meg, a megállapított tényállás iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint azonban az elsőfokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg a tényállást, a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdésére figyelemmel egyenként és összességében értékelte, e körben a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen mérlegelése nem állapítható meg.
Az elsőfokú bíróság a Pp. 221. § (1) bekezdése alapján megindokolta, hogy a felperes által felajánlott bizonyítást miért mellőzte, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján bizonyítást a felülvizsgálati eljárásban nem folytathat le.
A jogerős ítélet megfelelő módon megindokolta, hogy miért tekintette a szaktanácsadói tevékenységet, az azt igénybevevők és a felperes közötti jogviszonyban ingyenes szolgáltatásnak. Erre tekintettel a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pontja alapján ennek értékével az adózás előtti eredményt növelni kell az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével. A felperes azt semmilyen módon nem tudta igazolni, hogy a szaktanácsadás költségei a gombakomposzt árában benne foglaltakkal volna és így a felperes a gazdasági tevékenységét is szolgálta.
Az export bizományosi szerződéssel kapcsolatos jogvitában is az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, és az idézett jogszabályok megfelelő értelmezésével hozta meg jogszerű döntését. A felperesnek a H. Bt.-vel, illetve az I. Kft.-vet kötött üzleti kapcsolatait a fennálló bizonyítékok alapján nem lehetett export bizományosi ügyletnek tekinteni. E jogi álláspontot erősítették meg az elsőfokú bíróság eljárása során meghallgatott tanúk vallomásai is. Nem lehetett megállapítani, hogy az Ptk. 507. §-a szerint az említett cégek bizományosi szerződés alapján bizományosi díj ellenében a megbízó javára saját nevükben adásvételi szerződéseket kötöttek volna.
A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy ha a bíróság nem fogadta el az export bizományosi ügyletek létrejötték, miért nem ítélte meg az ügyletet közvetlen exportértékesítésnek. A Legfelsőbb Bíróság e körben rámutat, hogy a felperes nem közvetlen exportértékesítésre hivatkozással alkalmazott 0%-os áfa-kulcsot, hanem export bizományosi ügyletekre hivatkozással.
Így a közigazgatási határozat e körben tett megállapításainak jogszerűségét kellett felülvizsgálnia a közigazgatási bíróságnak, és ennek kapcsán jutott arra a helyes jogkövetkeztetésre, hogy a bizományosi ügyletek létrejöttének hiányában nem alkalmazhatott volna a felperes 0%-os áfa adókulcsot. A közvetlen exportértékesítés áfa-kulcsának alkalmazása nem volt a per tárgya.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.062/2005.)