adozona.hu
AVI 2007.1.10
AVI 2007.1.10
A jövedéki törvény alkalmazásakor a tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére vagy más nevében gyakorolják-e [1997. évi CIII. tv. 4. §, 76. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben 2003. december 8-án jövedéki ellenőrzést tartottak, ahol két üveg bor tekintetében a felperesi ügyvezető beszerzési számlát nem tudott bemutatni. Előadta, hogy azokat ajándékba kapta.
Az elsőfokú jövedéki hatóság határozatával 100 000 Ft jövedéki bírság és 8 Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte a felperest, mert a két üveg bor adózott voltát nem tudta hitelt érdemlően igazolni, ezért azok adózás alól elvontnak minősülnek.
A felperes...
AVI 2007.1.10 A jövedéki törvény alkalmazásakor a tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére vagy más nevében gyakorolják-e [1997. évi CIII. tv. 4. §, 76. §]
A felperes által üzemeltetett vendéglátóipari egységben 2003. december 8-án jövedéki ellenőrzést tartottak, ahol két üveg bor tekintetében a felperesi ügyvezető beszerzési számlát nem tudott bemutatni. Előadta, hogy azokat ajándékba kapta.Az elsőfokú jövedéki hatóság határozatával 100 000 Ft jövedéki bírság és 8 Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte a felperest, mert a két üveg bor adózott voltát nem tudta hitelt érdemlően igazolni, ezért azok adózás alól elvontnak minősülnek.
A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a két üveg bor nem a felperes, hanem annak ügyvezetőjének tulajdonát képezi, aki azt ajándékba kapta.
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta kifejtve, hogy az üzlethelyiségben csak olyan jövedéki termék tartható, melynek beszerzését a jövedéki törvény előírásai szerint igazolni tudják.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a két üveg bor nem a felperesi cég tulajdonát képezte. Nem az előtérből, hanem a büfé belső teréből került elő, ahogy az ügyvezető a saját személyes ingóságait tartja.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában hivatkozott a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 76. § (2) bekezdés b) pontjára, amely lehetővé teszi a más, hitelt érdemlő módon való bizonyítást is. Ilyen lehet pl. a tanúvallomás is. Az elsőfokú bíróság figyelembe vette az ajándékozás, mint életszerű helyzet során megvalósuló sajátos szempontokat, így a jogszabály sem kívánhat meg a megajándékozott felperestől többet annál, mintsem hogy megjelölje az ajándékozó személyét. Nem lehet elvárás, hogy az ajándék mellé a számlát is elkérje.
Így jogi álláspontja szerint a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek eleget tett, az ajándékozó személyétől nyilatkozatot kért és kapott az ajándékozással kapcsolatban.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. A felperes, mint jövedéki engedélyes kereskedő, nem tudta igazolni a birtokában lévő jövedéki termékek származását és adózott voltát.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, de a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet az abból levont jogi következtetésekkel.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a perbeli jogkérdésben véleményt alakított ki. Ez a vélemény megjelent a Bírósági Határozatok 2000/8. számában, illetve a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 8-9. számában is. Ebben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma abban a kérdésben is állást foglalt, hogy objektív szankció-e a Jöt. által megállapított jövedéki bírság. Kifejtette, hogy a birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. A Jöt. 4. § a) pontja, 76. § (2) bekezdés b) pontja egybevetéséből az az álláspont igazolható, hogy a magánszemély jövedéki bírságolásánál objektív felelősség áll fenn. A jogsértő magatartást a birtoklás önmagában bizonyítja, csak a 76. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt okmányokkal, bizonyítékokkal menthető ki a birtokos felelőssége.
A zárjegy nélküli jövedéki termék birtoklása esetén fennálló objektív felelősséget fogalmazza meg, és elvi éllel fejti ki a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2001/2. számában 609. sorszám alatt megjelent eseti döntés is.
A Jöt. alkalmazása során a Legfelsőbb Bíróság egységes gyakorlatot folytat, mely szerint a bírtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoklásnak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtoklás fogalma továbbá nem függ a tudati elemektől sem, létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra irányuló akarat nélkül is. A felperes, mint a perbeli üzlet működtetője az üzletben fellelt szeszesital birtokosa volt függetlenül attól, hogy Cs. Anikó annak tulajdonjogát elismerte.
Az alperes helyesen hivatkozott arra felülvizsgálati kérelmében, hogy a Jöt. ebben az esetben nem a tulajdonost, hanem a birtokost szankcionálja. Az elsőfokú bíróság erre figyelemmel helytelenül jutott arra a jogkövetkeztetésre, hogy a felperes, mint az üzlet üzemeltetője nem szankcionálható.
A Legfelsőbb Bíróság még rámutat arra, hogy a per tárgya nem az volt, hogy Cs. Anikó magánszemély tudja-e bizonyítani vagy milyen módon a borok vonatkozásában a tulajdonjogot. Tulajdonjogát egyébként az alperes sem vitatta. Nem a magánszemély, hanem a felperes volt az ellenőrzés tárgya, a felperes által üzemeltetett vendéglátóipara egységben találták meg azokat a jövedéki termékeket, amelyeknek adózott voltát a felperes nem tudta bizonyítani. A fent kifejtettek alapján a felperes, mint az üzlethelyiség üzemeltetője, birtokosa volt a jövedéki termékeknek.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.061/2005.)