adozona.hu
AVI 2004.12.147
AVI 2004.12.147
Az illetéktörvény alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a fél első cégbejegyzésre irányuló bejelentést tesz, vagy a jegyzett tőke felemeléséről tesz bejelentést (1990. évi XCIII. tv. 45. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes változás bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Megyei Cégbírósághoz, amelyben a jegyzett tőkéjének 42 264 000 Ft-ra történő emelését jelentette be, a kérelmére 600 000 Ft illetéket lerótt.
Ezt követően a felperes jogi képviselője útján kérelmet nyújtott be az elsőfokú illetékhivatalhoz, amelyben kérte az álláspontja szerint tévesen lerótt illeték visszatérítését.
Az illetékhivatal elsőfokú határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró alperes más...
AVI 2004.12.147 Az illetéktörvény alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a fél első cégbejegyzésre irányuló bejelentést tesz, vagy a jegyzett tőke felemeléséről tesz bejelentést (1990. évi XCIII. tv. 45. §)
A felperes változás bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Megyei Cégbírósághoz, amelyben a jegyzett tőkéjének 42 264 000 Ft-ra történő emelését jelentette be, a kérelmére 600 000 Ft illetéket lerótt.Ezt követően a felperes jogi képviselője útján kérelmet nyújtott be az elsőfokú illetékhivatalhoz, amelyben kérte az álláspontja szerint tévesen lerótt illeték visszatérítését.
Az illetékhivatal elsőfokú határozatával a felperes kérelmét elutasította.
A fellebbezés folytán eljáró alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
A felperes álláspontja az volt, hogy kérelmére az illetéket tévesen rótta le, ezért a visszatérítés iránti kérelme alapos. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XVIII. törvény és az 1998. évi XXXIII. törvény 45. § (1) bekezdésével módosított 26. § (3) bekezdése rendelte el a szövetkezetek részére is kötelezően a jegyzett tőke feltüntetését a cég nyilvántartás adataiban. Így tehát lényegében a jegyzett tőke bejelentése nem alaptőke felemelése, hanem a nyilvántartási regisztrációs bejelentés volt, amely után az illetékfizetési kötelezettség mértéke másképp alakul.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglalt álláspontot.
A megyei bíróság 2. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság ítéletében idézi az 1998. évi XXXIII. törvény 45. § (1) bekezdésével módosított 1991. évi XVIII. törvény 26. § (3) bekezdését, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45. § (5) és (1) bekezdését.
A jogerős ítélet e rendelkezések alapján azt állapította meg, hogy pusztán a jogi tény bekövetkezése megalapozza az illetékfizetési kötelezettséget. Nem vizsgálható a jogi tény bekövetkezésének az indoka.
A kötelezően előírt cégbírósági eljárás illetéke tehát pontosan meghatározott, az a bejegyzett vagyon összege alapján számítandó.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy a módosult jogszabály szerint volt köteles a szövetkezet a jegyzett tőkéjét regisztráltatni, itt nem tőkeemelésről van szó, ezért álláspontja szerint az Itv. 45. § (3) bekezdése szerint kellett volna az illetékfizetési kötelezettségét teljesíteni.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy mivel az Itv. 45. § (1) bekezdése szerint a cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban a társasági szerződésben, az alapító okiratban illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke értéke u tán a) jogi személy esetében 2%, de legalább 60 000 Ft, legfeljebb 600 000 Ft az (5) bekezdés alapján pedig a cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (a jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani. Az illeték mértéke legalább 10 000 Ft az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 600 000 Ft, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 200 000 Ft. Ez az illeték magába foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.
A felperesnek e rendelkezések alapján a jegyzett tőkéje cégbírósági bejelentésekor a 600 000 Ft illetéket kellett lerónia.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ugyanis e rendelkezések helyes értelmezésével valóban nincsen jelentősége annak, hogy a felperes első cégbejegyzésre irányuló bejelentést tett, vagy a jegyzett tőkéje felemeléséről tett bejelentést.
A felperes által alkalmazni kért Itv. 45. § (3) bekezdése arra vonatkozik, hogy az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4), (6) bekezdésben foglaltak kivételével - 3000 Ft illetéket kell fizetni. E rendelkezés azért nem volt alkalmazható, mivel a felperes a 45. § (1) bekezdése alapján jelentette be a jegyzett tőkét cégbírósági bejegyzésre.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet jogszabálysértését nem tudta megállapítani, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.619/2001.)