adozona.hu
AVI 2004.12.142
AVI 2004.12.142
A felülvizsgálati kérelemben olyan új jogszabálysértésre már nem lehet hivatkozni, amelyre a fél a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem hivatkozott (Pp. 275. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél 1997-98. évekre megtartott költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzése alapján a felperes terhére 452 000 Ft, javára 75 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, és a felperes terhére 220 000 Ft adóbírságot, valamint 228 000 Ft késedelmi pótlékot és 20 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint az M. Kft. számlakiállító nevével ellátott számlákat a revízió nem fogadta el hitelesnek. Az alperes a határozatot helybenhagyja azzal, hogy a kiáll...
AVI 2004.12.142 A felülvizsgálati kérelemben olyan új jogszabálysértésre már nem lehet hivatkozni, amelyre a fél a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem hivatkozott (Pp. 275. §)
Az adóhatóság a felperesnél 1997-98. évekre megtartott költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzése alapján a felperes terhére 452 000 Ft, javára 75 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, és a felperes terhére 220 000 Ft adóbírságot, valamint 228 000 Ft késedelmi pótlékot és 20 000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint az M. Kft. számlakiállító nevével ellátott számlákat a revízió nem fogadta el hitelesnek. Az alperes a határozatot helybenhagyja azzal, hogy a kiállítóként megjelölt cég azokat magáénak nem ismerte el, a feltüntetett gazdasági tevékenységet nem végezte el.Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdés a) pontjára, mely alapján az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonhatja azt az összeget, amelyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított. A 35. § (1) bekezdése értelmében az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adók összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható.
A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 84. § (2) bekezdése szerint pedig a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy az 1997. szeptember 15-e előtt kiállított számlák formai hibákban szenvednek, a számlakiállítóként feltüntetett kft. székhelye megváltozott, így az adószáma is megváltozott. Ezért csak az új adószámmal ellátott számla tekinthető szabályszerűen kiállítottnak.
Megállapította azt is, hogy az M. Kft. 1996-99. években számlatömböt egyáltalán nem vásárolt, ehhez képest az adóhatóság alappal kérdőjelezte meg a kft. cégszerű működését.
A felperes a Pp. 164. § (1) bekezdésére figyelemmel nem tudta bizonyítani a perbeli számlák hitelességét, arra a meghallgatott tanúk vallomásai nem voltak alkalmasak.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes arra helyesen hivatkozott, hogy az adóhatóságok határozatainak indokolása hiányos, az alperes határozata érdemben mégis helytálló.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a tényállás teljesen felderítetlen, az elsőfokú bíróság ítélete iratellenes, és okszerűtlen következtetésekre jutott. Hivatkozott arra, hogy 1996-os számmal is bekerült a vizsgálatba, noha erre az időszakra a revízió nem terjedt ki. Álláspontja szerint a kft. folytatott gazdasági tevékenységet, erre utal kölcsönfelvételi ügylete is.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 17. sorszámú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a fél. A felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. § (2) bekezdése alapján meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, továbbá a Pp. 270. § (1) bekezdésére figyelemmel a konkrét jogszabálysértést is meg kell jelölni.
A Pp. 275. § (2) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.
A Legfelsőbb Bíróság egységes ítélkezési gyakorlatot folytat abban, hogy a felülvizsgálati kérelemben olyan új jogszabálysértésre már nem lehet hivatkozni, amelyre a fél a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően nem hivatkozott. A felülvizsgálati eljárásban ugyanis a jogerős határozat felülvizsgálatát végzi el a Legfelsőbb Bíróság, ezért olyan új jogszabálysértést nem vizsgálhat, amellyel a jogerős ítélet nem foglalkozott, mivel akkor a fél még nem hivatkozott rá.
A felperes ilyen új jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy 1996-os számmal is bekerült a vizsgálatba, noha a revízió csak az 1997-98-as évekre terjedt ki. A felperes erre sem keresetében, sem az elsőfokú eljárás során nem hivatkozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság e kérdéskörrel érdemben nem foglalkozhatott.
A felülvizsgálati eljárás rendkívüli perorvoslati jellegéből adódóan a tényállás módosítására, a bizonyítékok újra értékelésére általában nincsen lehetőség. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős ítélet tényállást egyáltalán nem állapított meg, vagy a megállapított tényállás iratellenes megállapításokat tartalmaz, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azonban a jogerős ítélet a fenti hibáktól mentesen állapította meg a tényállást, a bizonyítékokat a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján értékelte, és a Pp. 221. § (1) bekezdése alapján megfelelő részletességgel indokolta is.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes nem tudta bizonyítani a jogerős ítélet jogszabálysértő jellegét, ezért a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján azt hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 36.103/2001.)