adozona.hu
AVI 2004.12.143
AVI 2004.12.143
Az ingatlantulajdonos a jövedéki termék fellelési helye alapján birtokosnak minősül (1997. évi CIII. tv. 76. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 2000. november 10. napján a felperes tulajdonát képező ingatlanon fellelt 56 040 liter tiszta szesz után az elsőfokú vámhatóság a felperes terhére 405 589 500 Ft jövedéki bírságot, 81 117 900 Ft jövedéki adót és 251 059 Ft raktárdíj megfizetését állapította meg.
Az alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy annak az ingatlannak, ahol az alkoholtermékeket megtalálták, a felperes a kizárólagos tulajdonosa és egyben ő használta az ingatlant. Az elsőfokú ...
AVI 2004.12.143 Az ingatlantulajdonos a jövedéki termék fellelési helye alapján birtokosnak minősül (1997. évi CIII. tv. 76. §)
A 2000. november 10. napján a felperes tulajdonát képező ingatlanon fellelt 56 040 liter tiszta szesz után az elsőfokú vámhatóság a felperes terhére 405 589 500 Ft jövedéki bírságot, 81 117 900 Ft jövedéki adót és 251 059 Ft raktárdíj megfizetését állapította meg.Az alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy annak az ingatlannak, ahol az alkoholtermékeket megtalálták, a felperes a kizárólagos tulajdonosa és egyben ő használta az ingatlant. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Hivatkozott a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 1. § (4) bekezdésére, mely szerint szabad forgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették. A Jöt. 76. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével - amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít, értékesít, használ fel, amelyet nem adóraktárban állapítottak elő, vagy amelyet - import jövedéki termék esetén - nem vámkezeltek, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. A (2) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a terméket, amelynek adózott voltát a birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, borkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal, felvásárlási jeggyel vagy vámokmánnyal, illetve más hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
A Ptk. 187. § (1) bekezdése szerint pedig a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon birtokába kerül (birtokos). A birtok tehát valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtok fogalma nem függ a tudati elemektől sem, létre jött a birtoklás a birtokos tudta és a birtoklásra irányuló akarat nélkül is.
A jogerős ítélet kifej tette, hogy az ellenőrzés időpontjában az ingatlan a felperes birtokában állt, ott a felperes javára építési munkákat folytattak, az építőmunkások bérét ő fizette, ő ellenőrizte a munkálatokat. A garázs ajtaja nyitva volt, a két gépkocsi a garázs mellett volt, illetve az udvaron az építési törmelékek közelében helyezkedett el. Ilyen körülmények között kétségtelenül megállapítható, hogy nem volt a felperes volt házastársa E. Tibor kizárólagos használatában a garázshelyiség, illetve az a körüli terület. Az ingatlan és a gépkocsi a felperes rendelkezésére álltak, így ezek birtokosának tekinthető.
Mivel a felperes a lefoglalt szeszesital eredetét és birtoklásának jogszerűségét a Jöt.-ben írt kötött bizonyítási eszközzel bizonyítani nem tudta, a közigazgatási szervek nem sértettek jogszabályt.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és új határozat meghozatalát. Álláspontja szerinti a közigazgatási szervek az Áe. 26. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem tettek eleget, a tényleges és szükséges tényállás teljes felderítése nem történt meg. Utalt arra, hogy párhuzamos eljárás folyt vele és volt házastársával kapcsolatban a jövedéki termékek vonatkozásában. A kétfajta jövedéki termék (gázolaj, alkohol) egy helyen volt fellelhető, mégis külön szankcionálták őt, illetve volt házastársát. A jövedéki termék odahelyezéséről, odaszállításáról tudomással nem bírt.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján - a közigazgatási bírák országos értekezletén felmerült aktuális jogalkalmazási kérdésekre - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében véleményt alakított ki. Ez a vélemény megjelent a Bírósági határozatok 2000/8. számában, illetve a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 8-9. számában is. Ebben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma abban a kérdésben is állást foglalt, hogy objektív szankció-e a Jöt. jövedéki bírsága. Kifejtette, hogy a birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. A Jöt. 4. § a) pontja, 76. § (1) bekezdés d) pontja egybevetéséből az az álláspont látszik igazolhatónak, hogy a magánszemély jövedéki bírságolására objektív felelősség áll fenn. A jogsértő magatartást a birtoklás önmagában megalapozza, csak a 76. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt okmányokkal - bizonyítékokkal - tudja felelősségét kimenteni.
A jövedéki törvénysértésnél a Legfelsőbb Bíróság egységes gyakorlatot folytat, mely szerint a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtok fogalma továbbá nem függ a tudati elemektől sem, létrejött a birtoklás tudata a birtoklásra irányuló akarat nélkül is. A felperes, mint az ingatlan kizárólagos tulajdonosa és a jövedéki termék fellelése helye alapján használója, a tiszta szesz birtokosa volt.
A közigazgatási hatóságok az Áe. 26. § (1) bekezdésében írt tényállás felderítési kötelezettségüknek eleget tettek. Az ügyben párhuzamos eljárás lefolytatására nem került sor, mivel a gázolaj vonatkozásában a felperes volt férje elismerte tulajdonjogát, a tiszta szesz vonatkozásában pedig a felperessel szemben indult meg az eljárás. Ebben az eljárásban a közigazgatási szervek tisztázták a fellelt tiszta szesz birtokosának kílétét, az ingatlan tulajdonjogának és használatának körülményeit, a felperes volt házastársának bérleti szerződésre vonatkozó hivatkozásának megalapozatlanságát.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 36.123/2001.)