adozona.hu
AVI 2004.11.134
AVI 2004.11.134
Ha a vámkedvezményt 50%-ot meghaladóan veszik igénybe a vámmentesség feltételei nem állnak fenn (1995. évi C. tv. 2. sz. melléklet)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 2000. április 21-én kérte 1 db Jeep Grand Cherokee típusú személygépkocsi belföldi forgalom számára történő vámmentes vámkezelését.
A 7-es számú Vámhivatal a kérelemtől eltérően vámfizetés mellett vámkezelte a gépjárművet, ennek megfelelően kötelezte a felperest, 2 464 693 Ft vám, 1 146 369 Ft fogyasztási adó, 25 000 Ft környezetvédelmi termékdíj, valamint 2 341 977 Ft általános forgalmi adó, összesen 5 978 039 Ft vámteher megfizetésére a 2000. április 25-én kelt elsőfokú határoza...
AVI 2004.11.134 Ha a vámkedvezményt 50%-ot meghaladóan veszik igénybe a vámmentesség feltételei nem állnak fenn (1995. évi C. tv. 2. sz. melléklet)
A felperes 2000. április 21-én kérte 1 db Jeep Grand Cherokee típusú személygépkocsi belföldi forgalom számára történő vámmentes vámkezelését.A 7-es számú Vámhivatal a kérelemtől eltérően vámfizetés mellett vámkezelte a gépjárművet, ennek megfelelően kötelezte a felperest, 2 464 693 Ft vám, 1 146 369 Ft fogyasztási adó, 25 000 Ft környezetvédelmi termékdíj, valamint 2 341 977 Ft általános forgalmi adó, összesen 5 978 039 Ft vámteher megfizetésére a 2000. április 25-én kelt elsőfokú határozatával.
A határozat indokolása az volt, hogy a felperes mint vámkedvezményre jogosult, a gépkocsi előtakarékossági szándékának bejelentését követően 1995. évben öt, 1996. évben négy, 1997. évben kettő, 1998. évben pedig négy alkalommal összesen 130 775 Ft összegben 50%-ot meghaladóan vette igénybe a felhasználható vámmentes értékkeretét. Ezért a vámmentes vámkezelésre nem volt jogosult.
A fellebbezés folytán eljáró alperes, 2000. június 6án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja az volt, hogy bár nem vitatta, hogy 50%ot meghaladóan vette igénybe a felhasználható vámmentes értékkeretet, de ezt utóbb minden esetben korrigálta 1998. június 1. napjától kezdődően nem volt túllépése, és ezen időponttól kezdődően több mint 366 külföldi szolgálati napot teljesített. Így legalább a vámtétel 50%-os mérséklésével történt vámkezelésre jogosult.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság 9. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes eredetileg vámmentes vámkezelést kért 2000. április 21-én. E kérelmét utasította el mind az első-, mind a másodfokú határozat. A kérelemtől eltért a keresetében előterjesztett 50%-os vámkedvezmény igénybevételére vonatkozó indítvány. A bíróság megállapította, hogy az eredeti kérelmével kapcsolatosan a felperes a vámkedvezmény 50%-át 15 alkalommal összesen 130 775 Ft-tal túllépte, ezért vámmentes vámkezelés harmadik feltétele nem teljesül. A vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. számú mellékletének IV/1. pontjában megfogalmazott kedvezményre való jogosultság feltételeit a jogszabály egyértelműen meghatározza. A felperes az előtakarékossághoz kapcsoló kötelezettségeket önként vállalta, ezt a speciális kedvezményt meghatározott személyi kör veheti igénybe, az előírt feltételek együttes teljesítése esetén.
A jogerős ítélet ellen a felperes jelentett be felülvizsgálati kérelmet.
Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 9. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt azt állapítja meg, hogy a jelen felülvizsgálati eljárással érintett jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság még érdemi döntést nem hozott.
A korábban a Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. tanács előtt folyamatban lévő ügyekben meghozott négy hatályon kívül helyező végzés a jogvita érdemében nem foglalt állást, és kizárólag eljárásjogi okból helyezte hatályon kívül az elsőfokú ítéleteket és rendelte el az új eljárás lefolytatási kötelezettséget.
A jelen eljárásban az eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes által igényelt vámkedvezmény vámmentesség feltételei fennállnak-e.
A peres felek között a tényállás tekintetében vita nem volt. Lényegében nem volt vitatott az sem, hogy az eldöntendő jogkérdést a vámról a vámeljárásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. számú melléklete tartalmazza, amely a fuvarozó vállalati és a postai alkalmazottak, valamint a határforgalom lebonyolításában és ellenőrzésében résztvevők vámjogi kedvezményét szabályozza. E 2. számú melléklet IV. pontjában írtak szerint a meghatározott személyek jogosultak gépkocsi vásárlására, vámjogi kedvezménnyel akkor, ha külföldi napidíjuk meghatározott részét előtakarékosság címén befizetik és a részükre járó mindenkori vámkedvezmény 50%-át veszik csak igénybe. E feltételek fennállása esetén a gépkocsi az előtakarékosság bejelentésétől számított
a) legalább 360 külföldi szolgálati nap esetén a vámtarifa vámtételeinek 50%-os mérséklésével
b) legalább 731 külföldi szolgálati nap esetén vámmentesen vámkezelhető.
A perbeli esetben a felperes nem vitatottan 731 külföldi szolgálati napot eltöltött. A peres felek álláspontja között a jogszabály másik pontjában írt feltétel tekintetében volt eltérés.
A felperes nem vitatottan 1995-ben öt, 1996-ban négy, 1997-ben kettő, 1998-ban pedig négy alkalommal 50%-ot meghaladóan vette igénybe a vámkedvezményt.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja - egyezően az alperes és az elsőfokú bíróság álláspontjával - az volt, hogy ebben az esetben a vámkedvezmény feltételei ez okból nem álltak fenn.
A jogszabály ugyanis egyértelműen úgy fogalmaz, hogy kizárólag akkor áll fenn a vásárolt gépkocsi vámmentessége, amennyiben a meghatározott személyek - jelen esetben a felperes, - a külföldi napidíj meghatározott részét előtakarékosság címén meghatározott számlára befizetik és a részükre járó mindenkori vámkedvezmény 50%-át veszik csak igénybe. Abban az esetben ha ezt a vámkedvezményt 50%-ot meghaladóan vették igénybe, - jelen esetben ez 5 alkalommal fordult elő - ez esetben a további vámmentesség feltételei már nem állnak fenn.
A Legfelsőbb Bíróság már több esetben rámutatott arra, hogy a kedvezményeket, mentességeket nem lehet kiterjesztően értelmezni, ezért egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az alperesi és az elsőfokú bírósági azon állásponttal is, mely szerint a gépjárműre vonatkozó vámmentesség előtakarékossági időszakában az aktuális vámkedvezmények összevonására nem kerülhet sor. Ezért a kedvezmény 50%-ot meghaladó igénybevétele azt jelenti valóban, hogy az előtakarékosság bejelentésétől számított időszak megszakad, és az előtakarékossági idő számítása újból kezdődik. Kétségtelen tény hogy a jogszabály kifejezetten nem írja elő sem az előtakarékosság ismételt bejelentési kőtelezettségét, sem az időszak megszakadását illetőleg a kedvezmény úgynevezett elvesztését, ettől függetlenül ez azt jelenti, hogy a jogszabályi feltételek csak abban az esetben állnak fel, amennyiben az időszak számítását újból kezdik.
A vámmentesség igénybevétele csak akkor lehetséges, amennyiben az előtakarékossági időt eszerint számítják.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítélet azon megállapításával, miszerint a bírósági felülvizsgálat tárgya az első és másodfokú közigazgatási határozat jogszerűsége, tekintettel arra hogy a felperes a közigazgatási eljárás során kizárólag a vámmentes vámkezelés elvégzését kérte a vámhatóságtól, ezért a keresetét nem terjesztheti ki olyan vámkezelési mód alkalmazásának engedélyezésére, amelyet a vámigazgatási eljárás során nem terjesztett elő.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.353/2001.)