adozona.hu
AVI 2004.11.129
AVI 2004.11.129
Az áfa levonás nem jogszerű, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja fel (1992. évi LXXIV. tv. 33. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság 1995-1997. évekre társasági adó és általános forgalmi adó nemekben ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzés eredményeképpen meghozott 1999. március 16-án kelt határozatával a felperes terhére a társasági adó általános forgalmi adó hiányt állapított meg, és kötelezte bírság és késedelmi pótlék megfizetésére
A fellebbezés folytán eljáró alperes, 1999. július 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot összegszerűségében megváltoztatta, és a társaság terhére megállapí...
AVI 2004.11.129 Az áfa levonás nem jogszerű, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja fel (1992. évi LXXIV. tv. 33. §)
Az adóhatóság 1995-1997. évekre társasági adó és általános forgalmi adó nemekben ellenőrzést végzett a felperesnél. Az ellenőrzés eredményeképpen meghozott 1999. március 16-án kelt határozatával a felperes terhére a társasági adó általános forgalmi adó hiányt állapított meg, és kötelezte bírság és késedelmi pótlék megfizetéséreA fellebbezés folytán eljáró alperes, 1999. július 12-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot összegszerűségében megváltoztatta, és a társaság terhére megállapított adóhiány összegét 1 277 000 Ft-ban határozta meg. Ennek megfelelően a bírságot 638 000 Ft-ra, a késedelmi pótlékot 1 163 877 Ft-ra emelte.
A felperes terhére megállapított adóhiány a következők miatt adódott.
A felperes 1996-ban vásárolt egy AK-3 Kolibri típusú sportrepülőgépet 6 312 000 Ft értékben, melynek általános forgalmi adó tartalma 1 262 000 Ft volt.
Az adóhatóság álláspontja szerint a repülőgép után nem volt levonható az általános forgalmi adó, tekintettel arra, hogy nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használta a felperes a repülőgépet.
A felperes becsatolta azokat az iratokat, amellyel az 1996-os gyártású repülőgépet a Magyar Légügyi Igazgatóság 1996. október 28-án lajstromba vette. A cég sportrepülés és kiképzési tevékenység végzésére volt jogosult. A repülőgépről utólag azonban kiderült, hogy rejtett hibás, repülésre nem volt alkalmas. Az adóhatósági beszerzett gépnapló szerint viszont a repülőgép üzemképes volt és repültek is vele, de bevételszerző tevékenységet nem folytattak, ezért az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés szerint az általános forgalmi adó nem volt levonható.
A felperes a repülőgépet 1997-ben visszahelyezte a beruházása közé, 1997. évi mérlegét módosította.
A felperes a közigazgatási eljárás során benyújtott fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a célja oktatási tevékenység és reklám tevékenység folytatása volt a repülőgéppel, meg is kötötték az üzemeltetési szerződést a repülőtérrel. Több céggel állapodtak meg oktatási tevékenységgel, de a repülőgép folyamatosan kisebb, néha nagyobb életveszélyt okozó hibákban szenvedett, és ezért nem tudtak repülni vele. Folyamatosan javíttatták és a gépnaplóban írt repülési tevékenység a próbarepülési tevékenységet jelentette. Három év alatt összesen 40 órát volt a levegőben, ezek mind próbautak voltak.
Az alperes határozatában arra hivatkozott, hogy a felperes új állapotban vásárolta a repülőgépet, a Légügyi Igazgatóság szerint csak üzemképes repülőgépet vesznek lajstromba. 1997. június 11-én új lajstromszámot is adtak a gépnek, melynek érvényessége 1999. május 30-án járt le, ez is a folyamatos üzemképességet bizonyítja, tekintettel arra, hogy a kísérlet és a próbautaknál már csak ideiglenesen kell a gépeket lajstromba venni. A gépnapló szerint is üzemképes volt és a 40 órás repülés többet jelenthetett mint próbautakat. A felperes 1996-ban aktiválta és értékcsökkenési leírást is elszámolt utána. A felperes összesen egy 1997. július 4-én kelt javítási számlát nyújtott be, amely 100 000 Ft-os javítási költségről szólt. Ezek az adatok azt jelentik, hogy üzemképes volt a repülő, repültek is vele, csak nem árbevételi tevékenységre használták. 1997-ben a felperes a befejezetlen beruházásba helyezte a járművet és az előzően elszámolt értékcsökkenéssel megemelte a társasági adóalapot. Ezzel ki is vonta a bevételszerző tevékenységből a légi járművet, így általános forgalmi adó nem volt levonható.
Megjegyezte még az alperes határozatában azt is, hogy az oktatás és a sport tevékenység amúgy is tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül, tehát már ez okból sem lehetett a légi jármű után általános forgalmi adót levonni.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Megismételte a közigazgatási eljárás során előadottakat, hangsúlyozta hogy főbb alkalommal próbálkoztak az üzembe állítással, de olyan súlyos hibái voltak a repülőgépnek, hogy ez nem sikerült. Próbálták értékesíteni, de ez sem valósult meg. Az üzemképtelenség igazolására főbb iratot is becsatoltak.
Becsatolták az M. Kft. 1997. április 2-ai levelét, mely szerint 1994. december 2. óta van javításon a gép, elvégezték a javítást, de újabb alkalmassági vizsgát kell tenni. Az új alkalmassági bizonyítványt 1997. június 11-én sikerült megszerezni. A Magyar Repülőgép Szövetség főmérnöke 1998. október 16-ai levélben igazolta, hogy a hibák miatt nem repülhettek, a felperes kérte erre vonatkozóan tanúk meghallgatását is.
A felperes azt is hangsúlyozta, hogy mind ennek nincsen köze az általános forgalmi adó levonási joghoz, hiszen éppen hogy nem vonta ki a gazdasági tevékenységből, hanem az üzembe helyezésre törekedett. Az adóhatóságnak nincsen célszerűségi és mérlegelési joga arra vonatkozóan, hogy a gazdasági tevékenység érdekében hasznosította-e a járművet, a gazdasági tevékenységbe a gazdasági kudarc is beletartozik. Nem tárgyi adómentes tevékenységhez szerezte be a repülőgépet, hanem az úgynevezett nem menetrendszerű légi személyszállításhoz, valamint a repülőgépek üzemeltetése légiforgalmi szolgáltatás tevékenységhez, mely cégbejegyzés szerint is a tevékenységébe tartozott. Az üzembe nem helyezett eszközt is a tárgyi eszközei között kellett nyilvántartani.
Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság 18. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A megyei bíróság jogerős ítéletében megállapította, a felperes sem vitatta azt a tényt, hogy a repülőgépnek a gazdasági tevékenység körében történő használata hasznosítása nem valósult meg. Tény az is, hogy a közigazgatási eljárás során nem merült fel olyan adat, amely azt igazolná, hogy a beszerzés elhatárolása és realizálása a társaság részéről akárcsak részben is ne a gazdasági tevékenység körében történő használat hasznosítás érdekében történt volna. Önmagában azonban a tevékenységi körökkel összhangban álló beszerzés az adólevonási jog gyakorlását nem alapozta meg. A bíróság az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 33. § (1) bekezdés a) pontját úgy értelmezte, hogy az adólevonási visszaigénylési jog csak akkor illeti meg az adóalanyt, ha a beszerzett eszközöket, a perbeli esetben a felperes a repülőgépet, az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége körében ténylegesen használja, hasznosítja. Az ellenőrzés időszakában rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok mérlegelése alapján okkal jutott az alperes arra következtetésre, hogy sportrepülőgépnek a felperes adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége körében történő felhasználása nem bizonyított. A felperes a reklám cél érdekébeni hasznosításra valóban rendelkezett ajánlatokkal, de a repülőgép rendeltetéséből eredően csak tárgyi adómentes értékesítésre volt alkalmas, amely az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján sem jelenthette a levonási jog gyakorlását. A vállalkozás maga sem tartotta olyan tárgyi eszköznek, amely tartósan szolgálná a vállalkozási tevékenységet, ezért is döntött a társaság taggyűlése az 1998. május 30-ai tagértekezleten a befejezetlen beruházásban álló állóeszköz értékesítésről, valamint az értékcsökkentés leírása miatt az 1997. évi mérleg önrevízióban történő módosításról.
Ezért alap nélkül hivatkozott a felperes arra, hogy a javára értékelendően az alperesnek értékcsökkenést kellett volna 1966-67. évekre elszámolnia.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes arra hivatkozott, hogy az adóhatóság bizonyítékot tartott vissza az eljárás során, a Magyar Repülőszövetség 2000. október 19-ei H. Gyula által aláírt és az adóhatóságnak szólt levele ugyanis azt bizonyította, hogy a repülőgép igenis alkalmas volt a reklámfelület vontatására minden átalakítás nélkül.
Megdőlt az az állítás, hogy a felperes csak tárgyi adómentes szolgáltatásra tudta volna amúgy is használni a repülőgépet.
A felperes hivatkozott arra is hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a repülőgép használata megtörtént.
Fel sem merült arra vonatkozó adat, hogy magánhasználatra történt volna a használat az 1996. október 21-ei üzembe helyezés bizonyítja a repülésre való alkalmasságát, a felperes a felülvizsgálati kérelmében több érvet sorolt fel arra vonatkozóan, hogy megvalósult a tényleges repülőgép használata is.
Hivatkozott a felperes arra is, hogy a jelen per tényállása jelentős mértékben eltért a Legfelsőbb Bíróság másik hivatkozott ítéletétől.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályba tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 18. ítéletét hatályában fenntartotta.
A per tárgya a felperes által vásárolt repülőgép előzetesen felszámított általános forgalmi adója visszaigénylésének elutasítása, és az értékcsökkenési elszámolás elmaradása volt.
Az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a termékek és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez használja fel, hasznosítja.
A felperes a közigazgatási eljárás és a per során állította, hogy az általa vásárolt repülőgép nem volt üzemképes, és kisebb, nagyobb, esetenként életveszélyes hiba miatt nem volt alkalmas repülésre.
A megyei bíróság a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok mérlegelésével azt állapította meg, hogy a felperes ezt az üzemképtelenséget nem igazolta, és azt sem, hogy a repülőgépet a bevételszerző tevékenységére használta.
A felperes 1996-ban újonnan vásárolt repülőgépet, melyet a Légügyi Igazgatóság ekként vett lajstromba.
Meghibásodás, üzemképtelenség esetén a felperesnek az új állapotban vásárolt repülőgépre vonatkozóan jótállási illetőleg szavatossági igény érvényesítés rendelkezésre állt volna akár polgári per útján. A felperes összesen egy alkalommal igazolta, hogy 100 000 Ft értékben 1997. július 4-én kelt számla szerint javították a repülőgépet. A hatóságok folyamatosan a kiadott engedélyekkel alkalmasnak tartották a gépet repülésre. A felperes 1996-ban a vételt követően aktiválta a járművet majd értékcsökkenést számolt el utána; 1997-ben viszont visszavette a befejezetlen beruházásba, és 1997-es adóalapját az értékcsökkenési leírással megnövelte.
A repülőgép eredeti rendeltetése sportrepülés és kiképzés volt. A felperes utólag igazolta a reklám célra való alkalmasságát, ennek azonban nem volt jelentősége, miután nem bizonyította, hogy üzemképtelenség miatt hiúsultak meg a reklám célra való szerződési ajánlatok, és az sem került bizonyításra hogy az eredeti lajstrom beírás módosítási kezdeményezése megtörtént volna. Az egyszeri javítást követően a gépnapló beírása szerint a repülőgép 40 órát töltött a levegőben, ez nyilvánvalóan meghaladja a felperes által hivatkozott próbarepülések tartalmát.
Végülis e beruházás a bevételszerző tevékenységet egyetlen alkalommal sem szolgálta, ennek megfelelően 1997ben kivonásra is került és átkerült a repülőgép a befejezetlen beruházások közé.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, a felmerült bizonyítékokat megfelelően értékelte és okszerű volt az ebből levont jogi következtetése is.
A felperes a felülvizsgálati eljárás során korábbi közigazgatási eljárás és peres eljárás során előadottakkal ellentétben a repülőgép üzembe helyezését és használatát kívánta igazolni az általa felhozott érvekkel, de ezen állításán túl továbbra sem került annak bizonyítására sor, hogy a levonási jog érvényesítésének feltétele a bevételszerző tevékenységre való felhasználás megtörtént volna. Így amellett, hogy a Legfelsőbb Bíróság ismét hangsúlyozza a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére már nincsen lehetőség, megállapította, hogy a felperes által felajánlott újabb bizonyítékok a korábbi megállapítások eltérő értékelésére nem voltak alkalmasak.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.463/2001.)