adozona.hu
AVI 2004.11.127
AVI 2004.11.127
Az a tény, hogy a fél alanya az Áfa törvénynek, nem jelenti automatikusan azt, hogy az áfa-visszaigénylés jogszerű (1992. évi LXXIV. tv. 33. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egyéni vállalkozónál 1998. I-II-III. negyedévre vonatkozóan áfa kiutalás előtti ellenőrzést tartottak, melynek eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával 2 472 000 Ft adóalap után 613 000 Ft áfakülönbözetet állapított meg, amely jogosulatlan visszaigénylésnek minősül és 306 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy ugyan a felperes 1998. június 6-án vállalkozói igazolványa módosítását be...
AVI 2004.11.127 Az a tény, hogy a fél alanya az Áfa törvénynek, nem jelenti automatikusan azt, hogy az áfa-visszaigénylés jogszerű (1992. évi LXXIV. tv. 33. §)
A felperes egyéni vállalkozónál 1998. I-II-III. negyedévre vonatkozóan áfa kiutalás előtti ellenőrzést tartottak, melynek eredményeként az elsőfokú adóhatóság határozatával 2 472 000 Ft adóalap után 613 000 Ft áfakülönbözetet állapított meg, amely jogosulatlan visszaigénylésnek minősül és 306 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy ugyan a felperes 1998. június 6-án vállalkozói igazolványa módosítását benyújtotta a Megyei Kézműves Kamarához, de az igazolványt nem vette át, vállalkozási tevékenységét 1998. november 20-án megszüntette. A felperes nem rendelkezett csónak-sporthajó javítás, gyártás vonatkozásával vállalkozói igazolvánnyal. Az adóhatóság felé a tevékenység módosítását nem jelentette be, ezért áfa-visszaigénylési jogát nem gyakorolhatta. Arra is hivatkozott, hogy a számlák az alaki előírásoknak sem felelnem meg mindenben.A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat lefolytatására kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a tényállást nem tisztázta, a perbeli számlák a kölcsönzési tevékenységéhez is kapcsolódtak. Adóalanyként áfa-alany is, és a tevékenységi körnek a levonási joghoz nincs köze. Egyebekben az alperes által vitatott tevékenységi körrel egyébként is rendelkezett, bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt legfeljebb mulasztási bírság kiszabására kerülhetett volna sor. Az adóbírság mértékét az adóhatóság eltúlzottan állapította meg.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 51. §-a alapján az adóhatóság a tényállás tisztázási feladatának eleget tett. A felperes olyan számlák vonatkozásában kívánt áfavisszaigénylési jogával élni, melyek nem tartoztak vállalkozói tevékenységi körébe. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 5. § (1) bekezdése alapján nem igényelhette vissza jogszerűen az áfát, mert a beszerzés nem a bejelentett bevételszerző tevékenysége körében történt.
Az Art. 11. § (1) bekezdés szerint a felperes a tevékenységi kör módosulását nem jelentette be az adóhatósághoz.
Nem nyert bizonyítást, hogy a kölcsönző tevékenysége körében végzett gazdasági tevékenységhez kapcsolódtak a perbeli számlák.
Az egyéni vállalkozásról szóló módosított 1990. évi V. törvény (továbbiakban: Ev. tv.) 8. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó tevékenységét csak vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolhatja. Önmagában az, hogy a vállalkozói igazolvány visszavonásakor a csónak-sporthajó javítás, gyártás is a tevékenységi körök között szerepelt, nem bizonyította a jogosultságot a tevékenységi kör folytatására.
Mivel az áfa-visszaigénylés jogszabályi feltételei hiányoztak, az Áfa. tv. 13. § (1) bekezdésében foglalt alaki feltételek megléte a határozat jogszerűségét nem érintette.
Az Art. 72. § (1) bekezdése értelmében adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóhiány 50%-a. A felperes a közigazgatási eljárás során kivételes méltánylást érdemlő körülményre nem hivatkozott, és a peres eljárásban sem támasztotta alá e vonatkozásban a határozat jogszabálysértő voltát. A felperes által hivatkozottak nem támasztották alá, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, keresetének történő helyt adást. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a kölcsönzés körében az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, ezt maga az alperes is elismerte. A módosított tevékenységi körök felvételére irányuló eljárás csak 1998. július 6-án kezdődött, így az 1998. I. és II. negyedév vonatkozásában beszerzései nem az újonnan felvenni kívánt tevékenységi köréhez kapcsolódtak. Kölcsönzési tevékenységet már 1997. március 19-e óta folytat. Az Art. 15. § (6) bekezdése alapján bejelentési kötelezettségének eleget tett, mert a kamara kötelessége lett volna a változás továbbítása az adóhatósághoz. Álláspontja szerint az Áfa. tv. 5. § (1) bekezdéséből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy csak a bejelentett tevékenységi körében lehetne áfa-visszaigénylési jogosultsága arra vonatkozóan, hogy a számlák egy része a kölcsönzési tevékenységéhez kapcsolódott, bizonyítást is felajánlott, melyet az elsőfokú bíróság nem foganatosított. Nem csak akkor lehet vállalkozási tevékenységet folytatni, ha az egyéni vállalkozó az igazolványt fizikailag is birtokolja. Utalt arra is, hogy egyébként a kamara nem kézbesítette részére határidőben vállalkozói igazolványát.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy a felperes iratellenesen hivatkozott arra, hogy az alperes elismerte volna a tényállás tisztázatlanságát. A számlák nem a felperes bejelentett tevékenységi köréhez kapcsolódtak, az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági tevékenységen kívül eső beszerzésnek minősülnek. A felperes által hivatkozott vízijárművek beszerzéséhez kapcsolódó kölcsönzésre nem terjed ki a felperes tevékenységi köre. A felperes ugyan bejelentette a kamaránál a tevékenységi kör változását, a vállalkozói igazolványt nem vette át.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 14. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a jogerős határozat felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól. A felülvizsgálati kérelem rendkívüli jogorvoslati jellegére tekintettel a felülvizsgálati kérelemben már nem lehet olyan új jogszabálysértésre vagy jogi álláspontra hivatkozni, amelyre az alapeljárás során a fél nem hivatkozott, így a jogerős határozatot hozó bíróság e körben nem tudta jogi álláspontját kifejteni. A felperes keresetében még arra hivatkozott, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt legfeljebb mulasztási bírság kiszabására kerülhetett volna sor. A felülvizsgálati kérelmében azonban már arra hivatkozott, hogy lényegében bejelentési kötelezettségének eleget tett, mert a változást a kamarához bejelentette, de az nem teljesítette az adóhatóság felé továbbítási kötelezettségét. A fentiekben kifejtettek alapján ezért új jogi érveléssel a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem foglalkozhatott.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítélet azon megállapításával, hogy az alperes az Art. 51. § alapján a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett. Az is megállapítható, hogy a felperes által hivatkozott kölcsönzéshez kapcsolódó beszerzések nem kapcsolódtak a felperes tevékenységi köréhez. Ahogy az alperesi felülvizsgálati ellenkérelemhez csatolt adatmódosításból megállapíthatóan a felperes a kölcsönzés tevékenységi körénél a 0521 kulcsszámot jelölte meg, amely személyi használatú cikkek kölcsönzése (általános) tevékenységet foglal magába. A vízijármű kölcsönzés 1540 kódszámmal szerepel, és ilyen tevékenységi kört a felperes nem jelentett be.
A felperes, mint egyéni vállalkozó természetesen alanya az Áfa. tv-nek, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az áfa-visszaigénylése is jogszerű lenne. A jogerős ítélet az általa hivatkozott jogszabályi rendelkezések egybevetésében helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a bejelentett tevékenységi körébe nem tartozó gazdasági tevékenysége körében jogszerűen nem élhetett az áfa-visszaigénylés jogosultságával. E körben az Áfa. tv. 33. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműen meghatározza, hogy nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja. Ezt egyébként a Legfelsőbb Bíróság a Kfv. IV. 35.648/2001/2. számú ítéletében is már korábban kifejtette.
A Legfelsőbb Bíróság is egyetért azzal, hogy bár a felperes a kamarához benyújtotta a tevékenységi kört módosító kérelmet, de mivel az erre vonatkozó igazolványt nem vette át, vállalkozási tevékenységi köre érvényesen nem módosult.
A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, a kamara mulasztása miatt nem kapta meg az igazolványt, ezzel szemben a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy amikor érdeklődött új vállalkozói igazolványáról, az még nem készült el, később pedig már nem látta célszerűnek az átvételt. Ezen nyilatkozata alapján a kamara mulasztására érdemben nem hivatkozhat. Vállalkozói igazolvány nélkül pedig módosított tevékenységét nem kezdhette volna el. A módosított tevékenységi körbe tartozó számlákra alapított áfa-visszaigénylése jogszerűtlen volt.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az adóbírság mértékét külön nem támadta, ezért a Legfelsőbb Bíróság ezzel a jogkérdéssel nem foglalkozott.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.346/2001.)