adozona.hu
AVI 2004.10.116
AVI 2004.10.116
A fénymásolt okirat hiteles bizonylatnak nem tekinthető (1990. évi XCI. tv. 9. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az adóhatóság 1997. II. negyedévére általános forgalmi adó vizsgálatot tartott.
A vizsgálat eredményeként meghozott elsőfokú határozat a felperes terhére 1 044 000 Ft adóhiányt, 811 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést, 925 000 Ft bírságot, és 736 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú hatóság a késedelmi pótlék mértékét 732 000 Ft-ra csökkentette, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozatok indokolása ...
AVI 2004.10.116 A fénymásolt okirat hiteles bizonylatnak nem tekinthető (1990. évi XCI. tv. 9. §)
A felperesnél az adóhatóság 1997. II. negyedévére általános forgalmi adó vizsgálatot tartott.A vizsgálat eredményeként meghozott elsőfokú határozat a felperes terhére 1 044 000 Ft adóhiányt, 811 000 Ft jogosulatlan visszaigénylést, 925 000 Ft bírságot, és 736 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.
A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú hatóság a késedelmi pótlék mértékét 732 000 Ft-ra csökkentette, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozatok indokolása szerint az adóhatóság a felperes által felszámított általános forgalmi adó összegét elfogadta, az előzetesen felszámított általános forgalmi adóval kapcsolatban viszont megállapította, hogy annak igazolására a felperes semmilyen bizonylatot nem tudott bemutatni, mivel részben megsemmisítésre kerültek, részben pedig a felperesi előadás alapján a könyvelőnél maradtak, akit nem tudott utolérni.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú adóhatóság a jelen per tárgyát képező ellenőrzést megelőzően már részletes és tételes ellenőrzést végzett a felperesnél. Abban az időszakban még minden bizonylat rendelkezésre állt. Arról a felperes annak idején fénymásolatot is készített. Ezért az adóhatóságnak hivatalból figyelembe kellett volna vennie ezen okiratokat, továbbá azt is, hogy önhibáján kívül kerültek a dokumentumok elvesztésre.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság 10. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 9. § (1) bekezdés e) pontja, valamint az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdés a) 35. § (1) bekezdés a) pontja alapján azt állapította meg, hogy a felperes az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentumok hiányában nem volt jogosult az általános forgalmi adó levonásra illetve visszaigénylésre. E körben nem volt jelentősége annak, hogy mikor, hol és milyen módon tűntek el az előzetesen felszámított adó összegét igazoló dokumentumok. Mivel a hivatkozott Art. 9. § e) pontja alapján azt mindenképpen eredeti példányként a felperesnek kellett volna megőriznie.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Lényegében megismételte a korábban hivatkozott jogi álláspontját és ismételten kiemelten hivatkozott arra, hogy korábban is volt adóhatósági eljárás, amikor az iratokat még látták, így arról hivatalos tudomásuk volt.
Kérte annak figyelembevételét is, hogy a könyvelőnél az iratok a gépkocsija ellopásakor tűntek el, így az rajta kívül lévő okból történt.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 10. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság az alperessel egyezően helytállóan hivatkozott arra, hogy általános forgalmi adó levonási jog csak az annak alapjául szolgáló és az adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában lehetséges. Ilyen hiteles bizonylatnak számító okiratot a felperes sem az adóigazgatási eljárásban, sem a peres eljárás folyamán nem tudott bemutatni.
Helytállóan hivatkozott a bíróság arra is, hogy nincsen jelentősége annak, hogy az általános forgalmi adót hitelesen igazoló dokumentumok mikor, hol és milyen körülmények között tűntek el. Erre vonatkozóan a jelen eljárásban kizárólag az számított, hogy rendelkezésre álltak-e vagy sem.
Helyes volt a hivatkozás a felperes iratmegőrzési kötelezettségére is.
A felperes maga hivatkozott arra, hogy az iratok pótlását nem tudja vállalni, tekintettel arra hogy az iratok részben megsemmisítésre kerültek, részben a könyvelőnél maradtak. Ez utóbbi adatokra vonatkozóan történt az az előadás, hogy a könyvelőnél maradt iratok a könyvelő gépkocsijának ellopása következtében tűntek el.
A felperes által hivatkozott korábbi adóhatósági vizsgálat nem az általános forgalmi adó levonási jog gyakorlásának jogszerűségére vonatkozott. A korábbi ellenőrzések az Art. 9. § (1) bekezdés szerinti iratbetekintések voltak. Ennek következtében a számla fénymásolása nem történt meg, egyébként is a fénymásolt okiratok hiteles bizonylatnak nem lennének tekinthetők.
Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelelt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.544/2001.)