AVI 2004.10.115

Az adóhatóság értékeli azt a körülményt, hogy a felszámolás alatt álló fél a saját felszámolására köt szerződést [1990. évi XCI. tv. 9. § (1) bek.]

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a felperes terhére 4 074 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 873 000 Ft minősült adóhiánynak. Kötelezte a felperest 436 000 Ft adóbírság és 361 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Megállapította, hogy a felszámolás alatt álló felperes által 1997. március 1-jén kötött vállalkozási szerződés, amellyel felperes a saját felszámolására kötött szerződést az S. és Társa Kft.-vel, semmisnek tekintendő és az Áfa. tv. 32...

AVI 2004.10.115 Az adóhatóság értékeli azt a körülményt, hogy a felszámolás alatt álló fél a saját felszámolására köt szerződést [1990. évi XCI. tv. 9. § (1) bek.]
Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a felperes terhére 4 074 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 873 000 Ft minősült adóhiánynak. Kötelezte a felperest 436 000 Ft adóbírság és 361 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Megállapította, hogy a felszámolás alatt álló felperes által 1997. március 1-jén kötött vállalkozási szerződés, amellyel felperes a saját felszámolására kötött szerződést az S. és Társa Kft.-vel, semmisnek tekintendő és az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján fogalmilag kizárt az adóáthárítás és az adólevonás lehetősége. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 9. § (4) bekezdése alapján az adózó (1) bekezdésben említett kötelezettségeit a felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is.
Az Art. 1. § (7) bekezdésének 2. fordulata kimondja, hogy az érvénytelen szerződésnek, vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményeket fűz. A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat [Ptk. 234. § (1) bekezdése].
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja, 35. § (1) bekezdés és 34. § (1) bekezdés, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 84. § (2) bekezdésében foglaltakból következik, hogy az általános forgalmi adó levonásának joga a személyi és tárgyi feltételek együttes megléte esetén gyakorolható.
A jogerős ítélet tényként állapította meg, hogy a felperes felszámolás alatt állt, a felszámolás iránti kérelem 1993. január 13-án, vagyis a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban: Cstv.) módosítása előtt érkezett a bírósághoz, ezért a Cstv. 27/A. §-át a felperes ügyében nem lehet alkalmazni. Az alperesi határozat rendelkezése azonban nem ezen a Cstv. 27/A. § (5) bekezdésén alapult, csak olyan összefüggésben utalt erre, hogy az adott tartalmú szerződésnek a felszámoló biztos által, a felszámoló cég nevében történő megkötése is azonos minősítést eredményezett volna.
A Cstv. 30. § (1) bekezdése értelmében a felszámolót a bíróság jelöli ki. A perbeli 1997. március 1-jén kötött "Vállalkozási szerződés" megkötésekor B. Sándor a V. "FA" képviselőjeként járt el, és az S. és Társa Kft.-vel megkötött szerződést a felszámolás alá került vállalat nevében a felszámolásával kapcsolatos feladatok ellátására kötelezte.
A jogerős ítélet osztotta az alperes álláspontját, mely szerint a felszámoló kijelölése a cég felszámolását elrendelő bíróság hatásköre, így a felszámolás alá vont cég érvényesen nem köthet olyan megállapodást, amelyben egy másik céget bíz meg saját maga felszámolásával. A felperes által kötött szerződés olyan feladatokat határoz meg, amely a Cstv. 37. § (1) bekezdés, 48-52. §, az Art. 9. § (1) bekezdés, illetve (4) bekezdésre figyelemmel a felszámoló feladata.
Az alperes tehát jogszerűen járt el, amikor a szerződést, mint jogszabályba ütköző szerződést semmisnek minősítette, és a semmisség adójogi kihatásait levonta. Az elvégzett szolgáltatás nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben merült fel, így fogalmilag kizárt az adóáthárítás és adólevonás lehetősége. A számlák tartalmi hitelessége hiányzik, ezért nincs jogi relevanciája annak, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet megsértette az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontját, a Cstv. 57. § (2) bekezdés b) pontját és 60. § (1) bekezdését, valamint a 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés e), d) pontjait. A jogerős ítélet a perbeli szerződést tévesen minősítette, és ez a Cstv. rendelkezéseinek félreértelmezésén alapul. A felszámolási költségeket a felszámolás alatt álló felperes terhére kell elszámolni, így nem lehet azt állapítani, hogy az erről szóló szerződés nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben merült fel. A felperes pedig az őt terhelő költségek vonatkozásában jogosult volt az áfa-levonási jog gyakorlására.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy kizárólag a szerződés adóügyi minősítését végezte el.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 14. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Ahogy arra az alperes helyesen utalt felülvizsgálati ellenkérelmében, az ügyben szét kell választani a Cstv. alapján lefolytatandó felszámolási eljárást, illetve az alperes által az Art. szabályai szerint lefolytatott adóellenőrzést. Az első esetben az adóhatóság hitelezőként lép fel, második esetben a felek között létrejött adójogi jogviszonyban az alá- fölérendeltség alapján, mint hatóság vett részt az eljárásban. Az Alkotmánybíróság 724/13/1994. számú határozata is kifejtette, hogy az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválik, és az adóhatóság minősítése kizárólag az adóügyi szempontból releváns, vagyis nem hat ki a felek közötti polgári jogviszonyra. Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdés a) pontjára alapított áfa­visszaigénylési jog jogszerűségének vizsgálatánál pedig az adóhatóság az Art. 1. § (7) bekezdése alapján jogosult volt vizsgálni a szerződést és jogügyletet az adózás szempontjából.
Az elsőfokú bíróság a perben vitatott szerződés vizsgálatánál helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy ezzel a szerződéssel a felszámolás alatt álló felperes gyakorlatilag saját felszámolására kötött szerződést egy kft.-vel. A szerződésben meghatározott feladatok mindegyike olyan, amely egyébként a felszámoló, illetve a felszámoló biztos hatáskörébe és feladatkörébe tartozik.
A felszámolás pedig a bíróság által kijelölt felszámoló feladata, a felszámolás alatt álló cég saját maga nem jelölheti ki a felszámolót, az ilyen tartalommal kötött szerződés jogszabályba ütközik.
Az általános forgalmi adó jogszerű visszaigénylésére csak akkor van lehetőség, ha az Áfa. tv. által megállapított konjunktív feltételek mindegyike megvalósul, vagyis a személyi és tárgyi feltételek együttesen fennállnak.
A perbeli esetben a jogerős ítélet helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a vitatott szerződést nem köthette volna meg, az elvégzett szolgáltatás nem a felperes gazdasági tevékenységével összefüggésben merült fel és ezen szerződésre alapított általános forgalmi adó visszatérítés az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdése alapján jogszerűtlen volt.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.540/2001.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.