adozona.hu
AVI 2004.8.101
AVI 2004.8.101
A vámhatóságnak a törvényben rögzített kiviteli ellenőrzés szabályainak megfelelően kell ellenőriznie a visszaszállítás megtörténtét (1995. évi C. tv. 76., 84. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. június 8-án 1 db BMW Cabrio típusú személygépkocsit kért ideiglenes behozatali előjegyzésben vámkezelni.
A vámhivatal a kérelemnek megfelelően elvégezte a vámkezelési eljárást, a visszaviteli határidőt 1999. június 11-ére állapították meg.
A felperes 1999. június 10-én kérte a visszaviteli határidő meghosszabbítását. A vámhivatal hiánypótlási felhívásban kötelezte a felperest a szükséges iratok csatolására. A hiánypótlást a felperes nem teljesítette. Kérte a hosszabbítási k...
AVI 2004.8.101 A vámhatóságnak a törvényben rögzített kiviteli ellenőrzés szabályainak megfelelően kell ellenőriznie a visszaszállítás megtörténtét (1995. évi C. tv. 76., 84. §).
A felperes 1998. június 8-án 1 db BMW Cabrio típusú személygépkocsit kért ideiglenes behozatali előjegyzésben vámkezelni.A vámhivatal a kérelemnek megfelelően elvégezte a vámkezelési eljárást, a visszaviteli határidőt 1999. június 11-ére állapították meg.
A felperes 1999. június 10-én kérte a visszaviteli határidő meghosszabbítását. A vámhivatal hiánypótlási felhívásban kötelezte a felperest a szükséges iratok csatolására. A hiánypótlást a felperes nem teljesítette. Kérte a hosszabbítási kérelme visszavonása mellett a személygépkocsi nyilvántartásból való törlését arra tekintettel, hogy időközben a személygépkocsit külföldön értékesítette. A felperes kérelméhez mellékelte a külföldön megkötött adásvételi szerződést.
A felperes törlés iránti kérelmét az elsőfokú vámhivatal 1999. december 17-ei határozatával elutasította, és a felperest összesen 5 209 655 Ft vám, fogyasztási adó és általános forgalmi adó, valamint ezen túl vámkezelési díj és környezetvédelmi termékdíj megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú vámhatóság 2000. február 28-án kelt határozatával annyiban változtatta meg az elsőfokú határozatot, hogy a személygépkocsi után esedékes vámteher törlésre irányuló felperesi kérelmet utasította el.
A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte.
A felperes arra hivatkozott, hogy a 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 227. § (3) bekezdés i) pontja alapján az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolta a személygépkocsi külföldre szállítását, ezért a vámteher törlésének feltétele fennállott.
A felperes a peres eljárás során csatolta a Horvát Köztársaság Pénzügyminisztérium Vámparancsnoksága Z.-i Vámhivatalának 1999. augusztus 4-én kelt igazolását, mely szerint a perbeli gépkocsit felperes Horvátországban regisztráltatta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
E szerint a felperes a vámáru kiléptetését kizárólag az EV okmány megfelelő példányaival tudta volna igazoltatni, ez nem történt meg, ezért a vámteher törlésének feltételei nem álltak fenn.
A Fővárosi Bíróság 4. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is
kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
A jogerős ítélet a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 78. § (2) bekezdése, valamint 73. § (3) és (4) bekezdése, 137. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a Vtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 227. § (3) bekezdés i) pontja; valamint a vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3-as számú mellékletének 3), 7) pontja rendelkezései alapján azt állapította meg, hogy a vámteher törlés és a vám visszatérítés intézményének elhatárolása esetén nem a befizetés megtörténte vagy hiánya az egyetlen elhatárolási szempont. Ugyanígy a "kiszállítás" és a "visszaszállítás" cselekmény megjelölés sem szinonim kategóriák. Az alperes ezért jogszabálysértően járt el akkor, amikor a felperest a vámtörlés iránti kérelemmel összefüggésben kiléptetést igazoló EV okmány benyújtására kötelezte, és ennek elmaradása miatt utasította el a kérelmét. A jogerős ítélet ezért a keresettel támadott határozatokat hatályon kívül helyezte, az elsőfokú szervet új eljárásra kötelezte, azzal az iránymutatással, hogy a visszaszállítás megtörténtét a felperes egyéb okmánnyal is igazolhatja.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.
Az alperes megismételte a korábban kifejtett jogi álláspontját és hangsúlyozta hogy a vámteher törlés nem önálló vámkezelési mód, hanem egy korábbi vámkezeléshez kapcsolódó eljárás. Ezért ugyanazok a feltételei, mint amely vámeljáráshoz kapcsolódik.
Az alperes azt az álláspontját is fenntartotta, hogy a kiszállítás és a visszaszállítás csak azonos módon hajtható végre.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A felperes a jelen perben bizonyítani kívánta, hogy az ideiglenes behozatali eljárásban kezelt vámárut az elszámolási határidő letelte előtt külföldre kiszállította, ezért a vámteher törlését kérte a Vhr. 227. § (3) bekezdés i) pontja alapján.
Ezen rendelkezés szerint ideiglenes behozatal esetén ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolja, hogy az el nem számolt vámárut a visszaviteli határidő lejárta előtt visszaszállította, úgy a kiszabott vámterhet törölni kell.
Az elsőfokú bíróság a gépjármű külföldre visszavitelének igazolására nem tartotta szükségesnek, illetőleg egyetlen lehetőségnek a kiléptetést igazoló EV okmány benyújtását, hanem azt az álláspontját fejtette ki, hogy a visszaszállítás megtörténtét egyéb okmánnyal is igazolni lehet.
Az elsőfokú bíróság ezen álláspontja téves. Jelen esetben is a vámtörvényi rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vtv. 175. § (1) bekezdés alapján ideiglenes behozatalban kell vámkezelni azt a vámárut, amely a külföldi tulajdonjogának fenntartása mellett ideiglenes használat bemutatás, vagy kipróbálás céljából visszaviteli kötelezettséggel lépi át a vámhatárt. A Vtv. 76. § (1) bekezdése szerint az ideiglenes behozatal vámvizsgálatból a vámáru azonosításából, a vámfizetési kötelezettség és a visszaviteli határidő megállapításából - az általános forgalmi adó és fogyasztási adó kivételével - a vámteher kiszabásából, biztosításából és a vámáru elszámolásából áll. A Vtv. 84. § (1) bekezdése szerint a kiviteli ellenőrzés vámvizsgálatból, az áru azonosításából valamint az adózatlan jövedéki termékek esetén a vámteher biztosításából áll.
Ezen rendelkezésekből következik, hogy a jogszabályi kötelezettségnek a fizetésre kötelezett csak akkor tesz eleget, hogyha az ideiglenesen behozott vámáru külföldre történő visszaszállítását a vámtörvény ezen előírásának megfelelően teljesíti, tehát a vámhatóságnak a törvényben rögzített kiviteli ellenőrzés szabályainak megfelelően kell ellenőriznie a visszaszállítás megtörténtét.
Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a visszaszállítás igazolására a jogszabályi előírásokat. Semmi nem indokolja, hogy a vámteher törlésének folyamatát másképpen lehessen értelmezni, mint a vámteher visszatérítésére vonatkozó előírásokat. A Vhr. 216. § (1) bekezdése szerint vámteher visszatérítésére az ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemhez mellékelni kell a Vtv. 137. §-ában meghatározott feltételek igazolására szolgáló okmányokat (így különösen az alapvámkezelés vámokmányát, kiléptetés igazolását, szavatossági jótállási igény fennállására vonatkozó okmányokat), továbbá a vám megfizetését igazoló bizonylatot.
Egyértelmű, hogy a Vhr. 227. § (3) bekezdés i) pontjában szabályozott "külföldre visszaszállította" eseményt is a kiléptetést igazoló egységes vámirat nyilatkozat bemutatásával lehet megtenni.
A vámigazgatás rendszerében történő egyes hasonló jellegű intézményeknél nem lehetséges, hogy a vámtörvény illetőleg a végrehajtási rendelet előírásaival szemben egyes alkalmakkor az államigazgatási eljárás szabályai legyenek az elsődleges irányadók. Azaz a felperesnek joga legyen egyéb módon bizonyítania a külföldre visszaszállítás tényét.
A perbeli esetben a vámfizetésre kötelezett felperes nem igazolta a törvényi illetőleg a törvény végrehajtási rendeletben előírt előírásnak megfelelően a vámáru elszámolási határidő előtti külföldre való visszaszállítását, ezért a vámteher törlésének jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdés alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.321/2001.)