adozona.hu
AVI 2004.8.99
AVI 2004.8.99
A vámeljárásra a megbízó és a megbízott egymás között létrejött polgári jogviszonyából eredő követelések nem tartoznak (1995. évi C. tv. 1. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhatóság utólagos ellenőrzést tartott a felperesnél az 1994. június 1. - 1999. február 28-áig terjedő időszakra. Az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes által importált pörköletlen nyerskávé után felszámított általános forgalmi adó mértéke helytelenül 12%-osként került megállapításra.
A vámhatóság ezért határozataival az általános forgalmi adó kulcsot 25%-osra módosította, majd ennek következményeként a felperes terhére négy határozattal összesen 1 172 661 Ft vámigazgatási bírságot...
AVI 2004.8.99 A vámeljárásra a megbízó és a megbízott egymás között létrejött polgári jogviszonyából eredő követelések nem tartoznak (1995. évi C. tv. 1. §).
A vámhatóság utólagos ellenőrzést tartott a felperesnél az 1994. június 1. - 1999. február 28-áig terjedő időszakra. Az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes által importált pörköletlen nyerskávé után felszámított általános forgalmi adó mértéke helytelenül 12%-osként került megállapításra.A vámhatóság ezért határozataival az általános forgalmi adó kulcsot 25%-osra módosította, majd ennek következményeként a felperes terhére négy határozattal összesen 1 172 661 Ft vámigazgatási bírságot szabott ki.
A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú hatóság 2000. április 5-én kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperes keresetében a vámbírságot kiszabó határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Álláspontja az volt, hogy a vámbírság fizetésére nem volt kötelezhető, mivel neki nem felróható módon keletkezett a vámhiány. A felperes előadta, hogy a vámkezeléssel az erre hivatásos megbízást vállaló A. Kft.-t bízta meg, aki tévesen jelölte meg az áfa kulcs mértékét.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat, azt elismerte, hogy a W-E. Kft. által kiadott 1998. január 1. és 1998. március 22. között hatályos vámtarifa szabályzat valóban 12%-ban jelölte meg erre a termékre az általános forgalmi adókulcsot, később az 1998. március 29-től december 31-ig kiadott módosítás már 25%-ot tartalmazott.
A megyei bíróság 7. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A jogerős ítélet a keresetet részben találta alaposnak.
A jogerős ítélet idézte a vámjogról, a vámeljárásról valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 141. § (1) bekezdés a) 141. § (2) bekezdését, valamint a Vtv. végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 219. § (2) bekezdését. Ennek alapján megállapította, hogy nem elfogadható az a felperesi álláspont, miszerint azért nem terheli felróhatóság, mivel az EV nyilatkozatok kitöltését nem maga, hanem megbízottja végezte. A bíróság a Ptk. 474. § (2) bekezdésére hivatkozással, valamint a 476. § alapján azt állapította meg, hogy a megbízott a megbízó utasítása alapján jár el. Így a Vtv.</a> szabályainak betartásáért a vámfizetésre kötelezett megbízó a felperes tartozik felelősséggel. Függetlenül attól, hogy nem személyesen töltötte ki az EV nyilatkozatokat a vámhiány keletkezése miatt a vámigazgatási bírság kiszabása nem volt mellőzhető. Megállapította viszont a bíróság azt is, hogy 1998. január 1. és március 29. napja között a vámkezelési eljárásban széles körben használt vámtarifa szabályzat a nyerskávé fajtakódját tévesen 612-ben jelölte meg, a számhoz 12%-os áfa kulcsot rendelt. Így az ezen időszakban lefolytatott vámkezelések esetében a bíróság is megállapíthatónak találta, hogy a felperes magatartása nem volt felróható.
Erre figyelemmel rendelkezett a bíróság az alperesi határozat hatályon kívül helyezéséről, és az új eljárásra kötelezésről. A megismételt eljárásra a bíróság azt írta elő, hogy meg kell állapítani milyen mértékű vámhiány keletkezett 1998. március 29. napjáig és ezen időszakra kiszabható bírság összegével csökkenteni kell a felperest terhelhető bírság mértékét.
A jogerős ítélet alperesi határozat hatályon kívül helyező része ellen a felek nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, ezért az ítélet ezen részét a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatával nem érintette.
A jogerős ítéletnek az alperesi határozat hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelező része ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet.
Kérte az új eljárás elrendelésének mellőzését. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a kereseti kérelme kizárólag a hatályon kívül helyezésre irányult, új eljárás elrendelését nem kérte. Ezen túl megismételte azt a jogi álláspontját, miszerint részéről nem történt felróható tévedés, tekintettel arra, hogy szakembert kért fel a vámáru nyilatkozatok kitöltésére. Így nyilvánvaló téves az a bírósági ítéleti utalás, miszerint az ő utasításának megfelelően kellett a megbízottnak eljárnia, hiszen éppen azért bízott meg szakembert, mivel nem ért a vámáru nyilatkozatok kitöltéséhez. Sérelmezte továbbá a felperes azt is, hogy a vámhatóság a kitöltött nyomtatvány hibáját nem észlelte és nem javította.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartotta.
A vámhatóság a Vtv. 1. § 21) és 34) pontja alapján helyesen állapította meg a perbeli esetben vámhiány keletkezett, ezért a Vtv. 141. § (2) bekezdése alapján vámigazgatási bírság kiszabásának volt helye.
A vámeljárás során a vámhatóság és a vámkezelést kérő között jön létre közigazgatási jogviszony. A vámkezelést kérő a vámkezelési kérelmét a vámáru nyilatkozat kitöltésével kérheti. A vámáru nyilatkozatban közölt adatokért a vámkezelő felelősséggel tartozik a vámhatóságnak. Amennyiben a vámkezelést kérő a vámáru nyilatkozat kitöltésére, a vámeljárásban való képviseletre más személyt illetőleg szervet bíz meg, a megbízó által folytatott tevékenységéért is ő tartozik felelősséggel a vámhatóság felé. Amennyiben a megbízott eljárása nem megfelelő volt, és ezáltal kár keletkezett, a megbízó a kártérítési igényét polgári peres eljárásban érvényesítheti a megbízott felé. A vámeljárásra a megbízó és a megbízott egymás között létrejött polgári jogviszonyból eredő követelések nem tartoznak.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg jogerős ítéletében azt, hogy a felperes a vámhiány keletkezéséért felelősséggel tartozik, ezért vele szemben bírság kiszabásának volt helye.
A peres felek által jogorvoslati kérelemmel nem támadott része volt az ítélet azon rendelkezése, miszerint a felperes felróhatóságát nem lehetett megállapítani az 1998. január 1. és március 29. közötti időszakban, tekintettel arra, hogy ekkor olyan közlemény volt a vámkezelést kérők részére közforgalomban, amely színién tévesen sorolta be a perbeli terméket az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség mértéke szempontjából.
A jogerős ítélet alperesi határozat hatályon kívül helyezése és új eljárásra kötelezésére azért került sor, mert a bíróság éppen a peres felek által nem támadott részben állapította meg azt a tényt, hogy bizonyos időszakra a felperes nem tanúsított felróható magatartást. A jogerős ítélet azt írta elő az új eljárásra, hogy ki kell számítani a vámhiányt, amely ezen időszakra esik és amelyre vonatkozóan a kiszabott bírsággal csökkenteni kell a felperes terhére megállapított bírság összegét. Ebből következik, hogy a bíróság helytállóan rendelkezett a felperesi kereset részbeni alapossága következményeképpen az új eljárás elrendeléséről.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett részét a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.361/2001.)