adozona.hu
AVI 2004.7.82
AVI 2004.7.82
A KSH állásfoglalás szakértői vélemény alapján cáfolható, azonban a bíróság csak megalapozott szakvéleményt fogadhat el az ítélkezés alapjául (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. évben több esetben kérte az általa importált orvosi gumikesztyűk belföldi forgalom számára történő vámkezelést. A vámkezelést a vámhatóság elvégezte, a behozott termékeket amelyet több esetben eltérő megnevezéssel kerültek megjelölésre, a felperes által megjelölt ITJ 56-71-2 besorolással 12%-os általános forgalmi adó felszámításával egészségügyi gumigyártmányként került behozatalra.
Utóbb a vámhatóság 1998. november - decemberben ellenőrzést tartott, melynek során megkereste...
AVI 2004.7.82 A KSH állásfoglalás szakértői vélemény alapján cáfolható, azonban a bíróság csak megalapozott szakvéleményt fogadhat el az ítélkezés alapjául (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
A felperes 1995. évben több esetben kérte az általa importált orvosi gumikesztyűk belföldi forgalom számára történő vámkezelést. A vámkezelést a vámhatóság elvégezte, a behozott termékeket amelyet több esetben eltérő megnevezéssel kerültek megjelölésre, a felperes által megjelölt ITJ 56-71-2 besorolással 12%-os általános forgalmi adó felszámításával egészségügyi gumigyártmányként került behozatalra.Utóbb a vámhatóság 1998. november - decemberben ellenőrzést tartott, melynek során megkereste a Központi Statisztikai Hivatalt besorolás érdekében. Az innen kapott válasz alapján az ellenőrzés megállapította, hogy a felperes által korábban importált termékek egységesen az ITJ 56-71-1 számú termékcsoportba tartoznak, orvosi gumigyártmány címszó alá. Ezeket a termékeket 25%-os általános forgalmi adó terheli. E megállapításra tekintettel az elsőfokú vámhatóság a korábbi határozatait módosította és a felperes terhére megállapította a 12 illetőleg 25%-os általános forgalmi adó kulcsból eredő különbözet megfizetését.
A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes 1999. május 12-én kelt határozatával valamennyi elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozat elsőfokú határozatokra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. A felperes álláspontja az volt, hogy az alperesi határozatok törvénysértőek, mivel a kérdéses vámáru besorolását egy visszaható hatállyal nem bíró 1998. évi KSH állásfoglalás alapján változtatta meg. Az eredeti határozatban alkalmazott általános forgalmi adó kulcsa a jogszabályoknak megfelelt. A felperes a pertárgy értékét 4 559 443 Ft-ban jelölte meg.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére - az alperes ellenzése mellett - igazságügyi szakértői bizonyítást folytatott le. Kirendelte B. Attiláné igazságügyi munkavédelmi szakértőt, aki a szakértői véleményét a konkrét termékminta vizsgálata mellett beterjesztette.
Az alperes kérte a bíróságtól, hogy a szakértői véleményt küldje meg a KSH-nak ismételt állásfoglalás küldésére. Amúgy álláspontja szerint a kirendelt szakértő nem volt kompetens a besorolás elvégzésére.
Az elsőfokú bíróság az alperesi bizonyítási indítványt elutasította, majd 14. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
Az elsőfokú bíróság a szakértő véleményét aggálytalannak tekintette, és ítélete alapjául elfogadta. A bíróság ítéletében elemezte az ITJ 56-7 főcsoportba a közhasználatú gumigyártmány termékekbe sorolandó alcsoportos bontást, amely a rendeltetés szerinti használókra utal. Így az 56-71 alcsoportba az orvos- és egészségügyi gumigyártmány, a további bontásban az 56-71-1 csoportba az orvosi gumigyártmány, az 56-71-2 csoportba az egészségügyi gumigyártmányok tartoznak. A két termékcsoportba besorolandó termékek rendeltetésüket tekintve azonosak, védelmet nyújtanak a biológiai kórokozó tényezők ellen, és a használón kívül más személyeknek is védelmet nyújtanak. A legfőbb azonosság az egészségvédelem. Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményre figyelemmel megállapította, hogy az ITJ alcsoportok közötti átfedések jelentősek, ugyanakkor az eltérő jellemzők és ismérvek aránya nagyobb, mint az azonosság.
A bíróság elemezte az egyes gumikesztyű termékek felhasználási módját és fajtáit, majd megállapította, hogy a felperes által importált sebészeti gumikesztyűk az ITJ 56-71-2 egészségügyi gumigyártmányok termékcsoportjába tartoznak. Ezért helyes volt a vámkezeléskor alkalmazott 12%-os általános forgalmi adó mérték alkalmazása. Ebből következik, hogy az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását.
Az alperes sérelmezte, hogy a bíróság elutasította a bizonyítási indítványát, továbbá arra hivatkozott, hogy a szakértői véleményében foglaltak nem indokolták meg a bíróság ítéletében foglaltakat.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 14. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes által importált termékek 1995-ben az 1994. június 15. napján érvényes ITJ besorolásnak megfelelően az ITJ 56-71-1 orvosi gumigyártmány, vagy az ITJ 56-71-2 egészségügyi gumigyártmányú termékcsoportba tartoznak.
A vámhatóság a besorolás elvégzéséhez az 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) 67. § alapján megkereste a KSH-t majd annak állásfoglalása alapján a termékeket az ITJ 5671-2 alá sorolta, melynek következtében a termékek 25%-os általános forgalmi adóval voltak terheltek.
Az eljáró Fővárosi Bíróság a felperes kérelmére szakértői bizonyítást folytatott le. Beszerezte B. Antalné igazságügyi munkavédelmi szakértő véleményét. A bíróság e szakértői véleményre alapítottan hozta meg azt a döntését, mely az alperesi határozattal ellentétesen döntött a termékek besorolásáról.
A Legfelsőbb Bíróság alaposnak tartotta azt a felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontot, mely szerint a szakértői véleményből a bíróság tévesen vonta le következtetését illetve maga a szakértői vélemény sem volt következetes a megállapításaival kapcsolatban. A szakértői vélemény megállapította, hogy a felperes 1995-ben egészségügyi gumikesztyű, sebészeti gumikesztyű, steril sebészeti gumikesztyű, orvosi gumikesztyű, nem steril gumikesztyű árumegnevezéssel importált kesztyűket. A KSH 1994. június 15. napján érvényes ITJ besorolás szerint az ITJ 56-71-1 orvosi gumigyártmány példálózó felsorolásában szerepel a műtőkesztyű kifejezés az ITJ 56-71-2 egészségügyi gumigyártmány megnevezés alatt egyéb, pl. gyermekszopó, pólyabetét, gyermeknadrág, óvszerek stb. áruk szerepelnek. A felperes azonban műtőkesztyű megnevezéssel nem importált árut. Ezt követően a szakértő mindkét csoport ismérveit e táblázatba sorolta, és e táblázat alapján a kétféle ITJ szám alá termékek lényegében két jellemző kivételével azonos ismérveket mutattak. A két eltérő jellemző a rendeltetés, illetőleg a felhasználók és fogyasztók voltak. A szakértői vélemény megállapította, hogy az 56-71-1 ITJ szám alá tartozó termékeket elsősorban orvostechnikai, egészségügyi munkaeszközként használják, míg az 56-71-2 szám alattiak fogyasztási cikkek. Az első csoportba tartozókat elsősorban egészségügyi dolgozók, míg a másik csoportba tartozókat elsősorban a lakosság egy rétege használja fel. E meghatározásból viszont nem volt logikailag megállapítható, hogy miként következik az a tény, hogy a sebészeti gumikesztyűk nem az orvosi, hanem az egészségügyi gumigyártmányok közé tartoznak.
Nem volt helytálló az ítélet 6. oldalának azon megállapítása, mely szerint az eltérő jellemzők és az ismérvek aránya nagyobb mint az azonosság, hiszen éppen a szakértő állapította meg azt, hogy e kettő lényeges ismérv eltérése mellett a többi ismérv azonos volt. Önmagában azonban ebből valóban nem következik az a megállapítás, miszerint a felperes által importált sebészeti gumikesztyűk nem az orvostechnikai, egészségügyi munkaeszközként, elsősorban az egészségügyi dolgozók felhasználása körébe sorolható termékeknek, hanem a lakosság egy rétegének fogyasztási cikként minősülő termékek közé lennének sorolhatók.
A Legfelsőbb Bíróság ennek alapján azt állapította meg, hogy a kirendelt igazságügyi szakértői véleményben foglaltak nem voltak alkalmasak a vámhatóság által beszerzett KSH állásfoglalásában kifejtettek megcáfolására. Ezért az alperes határozata a jogszabályoknak megfelelt akkor, amikor az importált termékek általános forgalmi adó besorolása elvégzéséhez az erre jogosult KSH állásfoglalásban foglaltakat vette figyelembe.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.311/2001.)