adozona.hu
AVI 2004.7.80
AVI 2004.7.80
A számla hitelessége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a félnek a számlakiállító tekintetében milyen lehetősége van az ellenőrzésre (1992. évi LXXIV. tv. 44. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 2000. május 16. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága határozatát, amellyel 1998. IV. negyedévre általános forgalmi adónemben lefolytatott vizsgálat következményeként a felperest 2 724 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 1 362 000 Ft adóbírság és 573 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja, a 35. § (1) bekezdés a) pontja felhívásával...
AVI 2004.7.80 A számla hitelessége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a félnek a számlakiállító tekintetében milyen lehetősége van az ellenőrzésre (1992. évi LXXIV. tv. 44. §)
Az alperes 2000. május 16. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága határozatát, amellyel 1998. IV. negyedévre általános forgalmi adónemben lefolytatott vizsgálat következményeként a felperest 2 724 000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 1 362 000 Ft adóbírság és 573 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja, a 35. § (1) bekezdés a) pontja felhívásával. A határozat alapja az a megállapítás volt, amely szerint az összesen 2 700 566 Ft általános forgalmi adót tartalmazó számlák kibocsátója általános forgalmi adóbevallást nem adott, nem fizette be a számláin feltüntetett forgalmi adót, amelynek következtében az általános forgalmi adó áthárítására nem került sor.Az alperesi határozat felülvizsgálata iránti keresetet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította. Indokolásában kimondta, hogy a bíróság az alperesi határozat jogszerűségét vizsgálhatja, méltányosság bírósági gyakorlására törvényi felhatalmazás hiányában nincs lehetőség. Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján kifejtette, hogy az általános forgalmi adó levonásának csak hiteles számla birtokában van helye. A számla akkor hiteles, ha az abban foglalt gazdasági esemény valóságosan végbement, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét megfizették, illetőleg a számlakibocsátó részéről sor kerül az adó áthárítására. A hiteles számla hozzáadott értékadó típusú adórendszeréből következően az esetben történik adóáthárítás, ha a számlakiállító az ellenértéket terhelő általános forgalmi adót bevallja és befizeti.
Megállapította, hogy a számlakibocsátó a számla szerinti általános forgalmi adót nem vallotta be és nem fizette be, ezért az alperesi határozat jogszerűségét megállapította. Utalt arra is, hogy a felperesnek van arra lehetősége, hogy a számlakibocsátó befizetési kötelezettsége teljesítését ellenőrizze.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti ítélet hozatalát kérte. Álláspontja szerint a számlák az Áfa. tv. 32. § (1) és 35. § (1) bekezdése feltételeinek megfeleltek. Az ítéletben foglaltakkal szemben arra hivatkozott, hogy a számlabefogadó jogszabályi lehetőség hiányában sem ellenérték visszatartással sem más módon nem ellenőrizheti a számlakibocsátó általános forgalmi adó befizetési kötelezettsége teljesítését.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és perköltség megállapítását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
Az Áfa. tv. 32. § (1) bekezdése a) pontja alapján az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany rá áthárított. Az Áfa. tv. 35. § (1) a) pontja szerint az adólevonási jog kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. A Legfelsőbb bíróság osztva az elsőfokú bíróság álláspontját a felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán kiemeli, hogy a töretlen bírói gyakorlat szerint az általános forgalmi adó levonására kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét igazoló alakilag, és tartalmilag hiteles dokumentum birtokában van lehetőség. A számla bármely alaki vagy tartalmi elemének valósága hiánya kizárja annak alapján az általános forgalmi adó levonásának lehetőségét. A számla tartalmilag akkor hiteles, ha az abban foglalt gazdasági esemény valóságosan megtörtént, a számlakibocsátó az ellenértéket terhelő forgalmi adót befizette, azaz áthárította valamint a szolgáltatásnyújtás ellenértékét megfizették. Áthárított forgalmi adónak tehát az tekinthető, amellyel kapcsolatos kőtelezettség a költségvetés tekintetében teljesül. Az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét mulasztó a be nem fizetett általános forgalmi adót jogszerűen át nem háríthatja.
Az Áfa. tv. 44. § (4) bekezdése szerint a számlában feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős. E szabálynak azonban csak a felperes és a számlakibocsátó jogviszonyában van jelentősége. A felperes és az alperes közötti adójogi jogviszonyban közömbös az, hogy a számlában feltüntetett számla milyen okból nem tekinthető hitelesnek és a számla e tulajdonsága a kibocsátónak vagy a felhasználónak avagy másnak a felróható vagy fel nem róható magatartásának az eredménye illetve, hogy a felhasználó jóhiszeműen, kellő gondossággal járt el. Nincs ezért relevanciája annak, hogy a felperesnek a számlakiállító tekintetében annak ellenőrzésére milyen eszközök állnak rendelkezésre és azokkal mennyiben élt vagy élhet. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtett vélekedést nem osztja, mert a gazdasági életben általában szokásos eljárás során a számlabefogadó számára a számla valamennyi alaki és tartalmi elemének hitelessége vizsgálatára nincs lehetősége és módja; az alperes rendelkezik azokkal jogi és technikai eszközökkel, amelyekkel a számlakibocsátó eljárásának jogszerűsége ellenőrizhető. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.107/2001.)