adozona.hu
AVI 2004.7.79
AVI 2004.7.79
A teljesítés helyét az Áfa. tv. 15. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni [1992. évi LXXIV. tv. 15. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 2000. április 6. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága 2000. február 14. napján kelt határozatát, amelyben az 1999. február hónapra vonatkozóan kiutalás előtti általános forgalmi adónemben tartott ellenőrzés kapcsán a felperes terhére 724 000 forint jogosulatlan adó visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg és a felperest 362 000 forint adóbírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása azon a megállapításon alapult, amely szerint a felper...
AVI 2004.7.79 A teljesítés helyét az Áfa. tv. 15. § (2) bekezdése szerint kell meghatározni [1992. évi LXXIV. tv. 15. § (2) bek.]
Az alperes 2000. április 6. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága 2000. február 14. napján kelt határozatát, amelyben az 1999. február hónapra vonatkozóan kiutalás előtti általános forgalmi adónemben tartott ellenőrzés kapcsán a felperes terhére 724 000 forint jogosulatlan adó visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg és a felperest 362 000 forint adóbírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása azon a megállapításon alapult, amely szerint a felperes 1999. február 25-i keltű és teljesítési idejű, 2 896 740 forint értékű, Észak-Budapest szennyvíztelep felújítása, modernizálása tárgyú számlájában - bevallásában szerepeltetett, de önrevízió keretében módosítani kívánt - 724 000 forint általános forgalmi adó tartalmat az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 15. § (5) bekezdése d) pontja szerint a 15. § (2) bekezdésébe ütköző módon nem számított fel. Az alperes ennek adójogi következményeként - kivételes méltánylást érdemlő körülmény hiányában - az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 72. § (1) bekezdése alapján szabott ki bírságot.A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a francia székhelyű cég pályázatához végzett mérnöki, adatfeldolgozási tevékenysége (a tervek magyarosítása, a magyar szabványoknak megfelelő átdolgozás, a meglevő terveken színek javítása, rajzok javítása, rajzok fordítása, felülvizsgálata, egyeztetése, nyomtatása, fénymásolata) az Áfa. tv. 15. § (5) bekezdése d) pontja szerint általános forgalmi adómentes szolgáltatás volt. A bírság összegénél az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy körültekintően állásfoglalás beszerzését követően, az abban foglaltak szerint járt el. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatainak - közöttük a felperes alkalmazottainak tanúvallomása, a Pénzügyminisztérium, valamint az APEH állásfoglalásának - mérlegelésével azt állapította meg, hogy a felperes szolgáltatása mint gazdasági esemény belföldi ingatlanon elvégzendő felújítási és modernizálási tevékenységhez kapcsolódott, ezért a teljesítés helye az Áfa. tv. 15. § (2) bekezdése szerinti ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként belföld volt. A szolgáltatást az Áfa. tv. 28. § (1) bekezdése alapján 25%-os általános forgalmi adó terhelte.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti ítélet hozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül értékelve a bizonyítékokat megalapozatlan ítéletet hozott. Álláspontja szerint az Észak-Budapesti szennyvíztelep felújítási, modernizálási munkálataira pályázó francia cégnek végzett szolgáltatása nem meghatározott ingatlanhoz kapcsolódó mérnöki tevékenység volt, hanem egy pályázat részanyaga, amely mint az Áfa. tv. 15. § (5) bekezdése d) és e) pontjaiban foglalt szolgáltatás általános forgalmi adó mentes. Az adóbírság összege azért volt jogsértő, mert annak megállapításánál körültekintő magatartását nem értékelték.
Az alperes az ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 11. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta.
A határozathozatalkor hatályos Áfa. tv. 15. § (2) bekezdése szerint az általános forgalmi adó kötelezettséget a meglevő ingatlanhoz, közvetlenül kapcsolódó továbbá az annak létesítéséhez szolgáltatásoknál (ideértve az ingatlanügynök, szakértő és az építész tevékenységét is) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg. Az (5) bekezdés d) pontja és e) pontjai szerint a mérnöki, ügyvédi, számviteli és adóügyi szolgáltatásoknál, továbbá más, ez ehhez hasonló szaktanácsadásoknál, adatok és információk feldolgozásánál és közlésénél a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg.
A felperes felülvizsgálati kérelme tartalmilag a jogerős ítélet mérlegelésen alapuló azt a megállapítását támadta, amely szerint a szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódott. A Pp. 206. § (1) bekezdése alapján a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg: a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság bizonyítási eljárást nem folytat le, a rendelkezésére álló iratok alapján határoz. Ennek következtében a bizonyítékok újraértékelésének, felülmérlegelésének a felülvizsgálati eljárásban nincs helye. A megalapozatlan ítélet a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközik. Az ítélet akkor megalapozatlan, ennek következtében jogszabályba ütközik, ha a megállapított tényállás iratellenes, ellentmondó vagy okszerűtlen következtetéseket tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatokból azonban helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes szolgáltatása ingatlanhoz kapcsolódott, mert nem általában végzett mérnöki tevékenységet és adatszolgáltatást, hanem a saját maga által kitöltött számlájában, beadványaiban foglaltak szerint is egy meghatározott budapesti létesítményhez kapcsolódva. E kapcsolat ténye független attól, hogy szolgáltatása pályázat részeként készült, s attól is, hogy annak felhasználására esetleg nem kerül sor. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen következtetett arra is, hogy a teljesítés helyét az Áfa. tv. 15. § (2) bekezdése szerint kellett meghatározni függetlenül az eljárás során rendelkezésre álló állásfoglalások tartalmától. Az állásfoglalások nem jogforrások, az azokban foglaltak a bíróságot nem kötik. A bírság kiszabása adóhiány, jogosulatlan adó visszaigénylés esetén törvényi kötelezettség az Art. 72. § (1) bekezdése szerint. Az alperes az Art. 73. § (1) bekezdése alapján a bírság mérséklésére okot adó körülményt nem észlelt. A felperes magatartását támogató állásfoglalást csak a jogerős határozathozatalt követően kapott, ezért kellő körültekintésre történő hivatkozása azért nem vehető figyelembe, mert a bíróság a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján vizsgálhatta az alperesi határozat jogszerűségét.
A fentiekben kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben nem észlelt jogszabálysértést, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.125/2001.)