adozona.hu
AVI 2004.6.78
AVI 2004.6.78
A tőke felemelése iránti kérelem visszavonása esetén nincs lehetőség arra, hogy az illetéket az Itv. 45. § (3) bekezdése alapján róják le (1990. évi XCIII. tv. 45. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság mint cégbíróság a felperes változás bejegyzése iránti kérelmét, amellyel kapcsolatban 600 000 Ft illetéket fizetett, hiánypótlás hibás teljesítését követően elutasította. A felperesnek az illeték visszatérítésére vonatkozó kérelmét a Legfelsőbb Bíróság egyedi ügyben adott iránymutatására figyelemmel, amely szerint az illeték visszautalása az illetékhivatal hatáskörébe tartozik azzal küldte meg a Megyei Illetékhivatalnak, hogy az illeték visszatérítésének az Illetékekről szóló...
AVI 2004.6.78 A tőke felemelése iránti kérelem visszavonása esetén nincs lehetőség arra, hogy az illetéket az Itv. 45. § (3) bekezdése alapján róják le [1990. évi XCIII. tv. 45. §]
A megyei bíróság mint cégbíróság a felperes változás bejegyzése iránti kérelmét, amellyel kapcsolatban 600 000 Ft illetéket fizetett, hiánypótlás hibás teljesítését követően elutasította. A felperesnek az illeték visszatérítésére vonatkozó kérelmét a Legfelsőbb Bíróság egyedi ügyben adott iránymutatására figyelemmel, amely szerint az illeték visszautalása az illetékhivatal hatáskörébe tartozik azzal küldte meg a Megyei Illetékhivatalnak, hogy az illeték visszatérítésének az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján nincs lehetőség, mert a bejegyzési kérelmet hiánypótlás után utasította el.A Megyei Illetékhivatal 1999. szeptember 27. napján kelt határozatával a felperes visszatérítés iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint az eljárás kimenetelétől függetlenül terheli az eljárás kezdeményezőjét az Itv. 45. § (5) bekezdése szerinti illeték fizetése. A felperes fellebbezésére az alperes a 2000. február 14. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat szerint az Itv. alapján a cégbírósági eljárás illetékköteles. Az Itv. 56. és 57. §-ai alapján az eljárás csak akkor illetékmentes, ha a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja vagy megszünteti. Az adott ügyben azt állapította meg, hogy a bíróság a felperes kérelmét érdemi vizsgálat után utasította el, ezért az illeték visszatérítésének nem volt helye.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és az illeték visszautalásának elrendelését kérte. Jelezte azt is, hogy a kereseti kérelmét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 132. § (1) bekezdése alapján terjesztette elő; idézés kibocsátása nélkül elutasított keresetlevelén 36 000 Ft illetéket rótt le. Kifogásolta, hogy az alperes az Itv. 80. § (1) bekezdése b) pontjára alapított igényét erre vonatkozó hatásköre hiányában nem bírálta el.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Osztva az alperes álláspontját indokolásában megállapította, hogy a perbeli esetben nem lehet helye az Itv. 80. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának. Kimondta, hogy az Itv. 57. § (1) és 79. § (1) bekezdése értelmében a megfizetett illeték visszatérítésének nem volt helye, mert a cégbíróság érdemi vizsgálat - hiánypótlás - lefolytatása után utasította el a felperes bejegyzési kérelmét. Utalt arra is, hogy az Itv. az illeték mértékére vonatkozóan az eljárást kérelmező számára kedvező vagy kedvezőtlen befejezésére tekintettel sem tesz különbséget, azt a kérelmező köteles leróni.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelme szerinti döntést kért. Arra hivatkozott, hogy esetében az Itv. 80. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye, mert a bíróság a jogügyletet megszüntette, ezért legfeljebb eljárási illeték megfizetésére kötelezhető, amellyel kapcsolatban az elsőfokú ítélet indokolást nem tartalmaz.
Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A felperes felülvizsgálati kérelmében jogszabályba ütköző módon alkalmazott jogszabályként az Itv. 80. § (1) bekezdés b) pontját jelölte meg. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozatot csak e körben vizsgálta felül figyelemmel arra is, hogy a felperes annak a jogerős ítéletbeli megállapításnak a jogszabályba ütközését nem állította, amely szerint a cégbírósághoz benyújtott illetékezett kérelmét a megyei bíróság mint cégbíróság érdemi vizsgálat után utasította el.
A felperes által megjelölt Itv. 80. § (1) bekezdés b) pontja alapján kérelemre az illeték visszatérítésének akkor van helye, ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár. A Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a fenti rendelkezés a perbeli esetre nem vonatkozik. A cégbíróság hatáskörébe a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról szóló 1997. évi CXLV. törvény rendelkezései alapján jogügylet módosítása, átváltoztatása, megszüntetése, vagy felbontása nem tartozik, így értelemszerűen a cégbíróság kérelmet elutasító határozatában erről nem rendelkezhetett. Ebből okszerűen következik, hogy az illeték visszatérítéséről e szakasz alapján az alperes nem határozhatott, amelynek következtében sem a határozat, sem a jogerős ítélet e szakaszba nem ütközhetett. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt is kiemeli, hogy az Itv. 45. §-ban a kérelmek fajtája szerinti illeték mértékét határozza meg. Ezek között az (5) bekezdése értelmében a jegyzett tőke felemelése iránti kérelem esetében a maximum illeték 600 000 Ft, míg az ezeken kívüli egyéb eljárások illetéke a (3) bekezdés szerint 3000 Ft. A felperes az (5) bekezdés szerinti eljárást kezdeményezett és ennek megfelelően rótta le kérelmére az illetéket. A kérelmének elutasítása okán nincs utóbb annak helye, hogy az illetéket a (3) bekezdés szerint viselhesse. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.069/2001.)