adozona.hu
AVI 2004.6.72
AVI 2004.6.72
A jövedéki bírság fizetésére kötelezés jogszerűségét az utóbb bekövetkezett tény nem befolyásolja (1997. évi CIII. tv. 76. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
1998. szeptember 11-én jövedéki ellenőrzés volt a felperes B., T. téren lévő telephelyén. A felperes készletében lefoglaltak 762 liter ásványi olaj terméket, amelyről megállapították, hogy ún. normál-hexán elnevezésű termék, amely jövedéki adóköteles. A termék származásának igazolására bemutatott okmány alapján megállapították, hogy az előállító M. Rt. az értékesítés időpontjában nem rendelkezett adóraktári engedéllyel. A vizsgálat eredményéhez képest az elsőfokú hatóság 1998. szeptember 25-é...
AVI 2004.6.72 A jövedéki bírság fizetésére kötelezés jogszerűségét az utóbb bekövetkezett tény nem befolyásolja (1997. évi CIII. tv. 76. §)
1998. szeptember 11-én jövedéki ellenőrzés volt a felperes B., T. téren lévő telephelyén. A felperes készletében lefoglaltak 762 liter ásványi olaj terméket, amelyről megállapították, hogy ún. normál-hexán elnevezésű termék, amely jövedéki adóköteles. A termék származásának igazolására bemutatott okmány alapján megállapították, hogy az előállító M. Rt. az értékesítés időpontjában nem rendelkezett adóraktári engedéllyel. A vizsgálat eredményéhez képest az elsőfokú hatóság 1998. szeptember 25-én kelt határozatával a felperes terhére jövedéki törvénysértés elkövetése miatt 633 220 Ft jövedéki bírságot állapított meg és rendelkezett a 762 liter lefoglalt ásványolaj termék elkobzásáról és megsemmisítéséről.A fellebbezés folytán eljáró alperes 1998. december 9én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy a korábbi, kizárólag egyéb fűtőolaj forgalmazható engedélyére vonatkozó kitételt a kérelmükre eljáró B. város jegyzője 1998. január 29-i határozatával törölte. Ez azt jelenti, hogy a normál-hexán forgalmazására engedéllyel rendelkeztek. A lefoglalt termék eredetére becsatolták a szállítójuk 1998. szeptember 4-én kiállított számláját és az előlegszámlát, továbbá szállítólevelet, ezen okiratok igazolták, hogy az M.-C. Kft.-től mint az M. Rt. D. Finomító megbízottjától szerezték be az árut. Arról nem volt tudomásuk, hogy a szállítójuknak milyen engedélye volt a jövedéki termékek értékesítésére. A szállítólevélből azonban kitűnt, hogy az általuk vásárolt áruk vámtarifaszáma 2901109000, azaz nem jövedéki adó alá tartozó termék volt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat. Álláspontja szerint a felperes által beszerzett és forgalmazott ásványi olaj termék helyes vámtarifa besorolása 2710002500 más speciális benzin, amelynek az 1998. évre vonatkozó jövedéki adómértéke 83,10 Ft/liter volt. Az adóköteles termék lefoglaláskori adózott volta nem volt igazolt, a tarifális besorolásra történő utalás pedig nem volt helytálló.
A megyei bíróság 15. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet megállapította a becsatolt számla és szállítólevél alapján, hogy a felperes a per tárgyát képező terméket olyan vámtarifaszám megjelöléssel szerezte be az M. Rt. D. Finomítójától, mely szerint az nem minősült jövedéki terméknek. A bíróság megkereste a szállítást bonyolító M.-C. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, aki olyan tájékoztatást adott, hogy a normál-hexán mint többszörösen feldolgozott kőolajszármazék eredetileg 2901109000 vámtarifaszámon került besorolásra, de miután 1998-ban a vámszervek által lefolytatott vizsgálat olyan eredménnyel zárult, hogy az M. 55%-os tisztaságú terméke egyéb speciális benzinnek minősül, ezért került át a 2710002500 besorolásba. A változásról megrendelőit - így a felperest is - 1998. szeptember 9-én tájékoztatták írásban. Az M. Rt. a vámszervekkel folytatott szakmai egyeztetést követően 1998. szeptember 17-én önellenőrzési kérelmet adott be az illetékes hivatalhoz, amellyel egyidejűleg jövedéki adót és önellenőrzési pótlékot is befizetett, az önellenőrzését a hivatal elfogadta.
A jogerős ítélet osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a jövedéki törvény főszabályként az objektív felelősséget tartalmazza. Figyelemmel azonban arra, hogy a jövedéki termékek adóztatása az elsődleges cél, a törvény önállóan értékelte azt az esetet, amikor megsértették ugyan az előírt rendelkezéseket, de az nem eredményezett adóhiányt, a termék után ugyanis az adót kétségkívül megfizették. A Jöt. 78. § (1) bekezdésére utal ez esetben a bíróság, amikor a bírság összegszerűségét a vámhatóság mérlegelési jogkörébe utalták. A bíróság ennek a jogszabálynak a felhívásával helyezte hatályon kívül a keresettel támadott határozatokat, az új eljárásra előírta, hogy legyenek figyelemmel a bírság kiszabásánál az eset összes körülményeire, így az értékelhető felperesi magatartásra.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Az alperes hangsúlyozta, hogy a felperes olyan számlával próbálta igazolni a birtokában lévő forgalmazott termék adózott voltát, amely nem volt elfogadható. Ebből következik, hogy a felperes nem mentesülhet a jövedéki bírság megfizetése alól. Ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy a felperes által elkövetett törvénysértés időpontjában a jövedéki adó még nem került megfizetésre.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 15. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasította.
A jogerős ítélet az alperesi határozattal egyezően állapította meg, hogy a felperes kiskereskedelmi forgalmazásra az M. Rt.-től normál-hexán ásványi olaj terméket vásárolt, amelynek - a kiállított számlában feltüntetett számtól eltérően - valójában 2710002500 vámtarifaszáma volt, és amely a Jöt. 36. § (1) bekezdés c) pontja alapján jövedéki adóköteles termék volt.
A Jöt. 76. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés alapján jövedéki törvénysértés miatt bírságot kell fizetnie annak, aki adóraktáron kívül előállított adózatlan terméket átvesz, birtokol, értékesít és ide tartozik az a termék is, melyről birtokosa értékesítője megfelelő okmánnyal nem tudja bizonyítani az ellenkezőjét.
Kétségtelen tény, hogy a felperes az általa birtokolt jövedéki termék eredetét olyan számlával kívánta igazolni, mely arra nem volt alkalmas, mivel más vámtarifaszámú és nem adóköteles termékértékesítésről szólt.
A megyei bíróság is megállapította ítéletében, hogy a felelősség objektív, az ilyen termék birtoklásával illetőleg értékesítésével a jövedéki törvénysértés fennállott. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az alperessel abban, hogy a jövedéki bírságfizetési kötelezettség független az utóbb bekövetkezett ténytől, miszerint a számlakibocsátó önrevíziót hajtott végre.
Helytálló volt az a hivatkozás is, hogy a Jöt. 78. (2) bekezdésében foglalt szabályozás az egyidejűséget feltételezi, azaz csak akkor van ennek a jogszabályi rendelkezésnek az alapján lehetőség az ún. "enyhébb" szankció alkalmazására, amennyiben a törvénysértés elkövetésekor már "az adót kétségkívül megfizették".
Jelen perbeli esetben ez az utóbbi feltétel nem állt fenn, a jövedéki törvénysértés elkövetésekor az adó megfizetése még nem történt meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét jogszabálysértőnek találta, ezért azt a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.037/2001.)