adozona.hu
AVI 2004.6.71
AVI 2004.6.71
A gázolaj adó visszaigényléséhez a törvény nem kívánja meg a fuvarozási vagy szállítmányozási szerződés meglétét (1997. évi CIII. tv. 39. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1999. január-június hónapokra a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő vasúti-, valamint belvízi szállítási tevékenységhez felhasznált gázolaj jövedéki adó visszatérítése iránti igényt nyújtott be. Összesen 25 734 liter gázolaj után 8 578 000 Ft jövedéki adót igényelt vissza. Az elsőfokú vámhatóság 2000. március 6-án kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy a vámhatóság megkereste a Központi Statisztikai Hivatalt a felperes által végze...
AVI 2004.6.71 A gázolaj adó visszaigényléséhez a törvény nem kívánja meg a fuvarozási vagy szállítmányozási szerződés meglétét (1997. évi CIII. tv. 39. §)
A felperes 1999. január-június hónapokra a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő vasúti-, valamint belvízi szállítási tevékenységhez felhasznált gázolaj jövedéki adó visszatérítése iránti igényt nyújtott be. Összesen 25 734 liter gázolaj után 8 578 000 Ft jövedéki adót igényelt vissza. Az elsőfokú vámhatóság 2000. március 6-án kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy a vámhatóság megkereste a Központi Statisztikai Hivatalt a felperes által végzett szállítási tevékenységek besorolására. A KSH tájékoztatása szerint ez a szállítási tevékenység SZJ 144910. szám alá sorolható anyagmozgatásnak minősült, amely nem volt a jogszabályban meghatározott jövedéki adó visszaigénylésre feljogosító tevékenység.A fellebbezés folytán eljáró alperes mint másodfokú hatóság 2000. május 9-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozatok hatályon kívül helyezését és a kérelme teljesítését kérte. Álláspontja szerint a tevékenységi kőre kiterjedt a TEÁOR 6010 számú vasúti szállításra és 6120. alá sorolt belvízi szállításra. A főtevékenységük a kavics és homokbányászat volt. A TEÁOR '98 nem tartalmazott olyan előírást a vasúti és belvízi szállításra, hogy az csak kívülálló személyeknek végezhető. Nem vitatható tehát, hogy a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő vasúti és belvízi szállítást végeznek, amely szállításra igénybevett üzemanyag után a jövedéki adó visszaigényelhető volt.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglalt indokait.
Az eljáró megyei bíróság ismételten megkereste a KSH-t a felperesi tevékenység besorolására vonatkozóan, a megkeresett szerv a korábbi válaszát fenntartotta.
A megyei bíróság 12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A jogerős ítélet megállapította, hogy a gázolaj felhasználásra 1999. január-június hónapokban került sor, az ekkor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Ezért ismertette a bíróság az 1999-ben érvényes szolgáltatások jegyzékében a tevékenységet jelző egyes szám besorolásokat. Ezt követően azt az eldöntendő kérdést tette fel a bíróság, hogy a felperesi tevékenység olyan vasúti vagy belvízi szállítási tevékenységnek minősül-e, amelynek alapján jogosult lehet az adó-visszaigénylésre. A bíróság megállapította, hogy részletesen nyilatkoztatta a felperesi képviselőt az általuk végzett tevékenységről és ennek rögzítése után kereste meg a Központi Statisztikai Hivatalt a besorolásra vonatkozóan. A bíróság nem vitatta azt a tényt, hogy a felperes belvízi teherszállításra és vasúti szállításra engedéllyel rendelkezik, ez még azonban nem jelentette azt, hogy a bányatavon uszályok segítségével, illetőleg a vasúti hálózaton az M. átrakó vágányain végzett "szállítási tevékenység" valóban olyan tevékenység lenne, amely az SZJ nyilvántartás szerint is vasúti vagy belvízi szállítási tevékenységnek minősülne. A felperesi tevékenység sajátossága az, hogy a kitermelt ásványi nyersanyagot az osztályozóhoz uszályokon juttatja el. Önmagában az uszályokkal történő mozgatás, vagy a vasúti pálya lefektetését követően az azon történő "szállítás" azonban nem jelent olyan szállítási tevékenységet, amely szolgáltatás-teljesítésnek minősülne. A bíróság álláspontja szerint a szállítási tevékenységet ugyanis a megrendelő felé kell végezni, ily módon a tevékenység értelemszerűen számlázott tevékenység kell hogy legyen. Az elsőfokú bíróság ezért a saját ténymegállapítása, valamint a KSH tájékoztatása alapján is úgy ítélete meg, hogy a felperesi tevékenység anyagmozgatásnak minősül, amely a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 39. § (1) bekezdésében megjelölt nyilvántartási szám alá nem sorolható, ezért jogszerűen járt el az alperes, amikor a felperes visszaigénylési kérelmét nem látta teljesíthetőnek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy a bíróság tévesen értelmezte a Jöt. 39. § (1) bekezdését. Ez a rendelkezés ugyanis nem tartalmaz olyan előírást, amely fuvarozási, szállítmányozási szerződés meglétét írná elő a gázolaj adójának visszaigénylési feltételeként.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 12. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes az általa végzett bányatavon kitermelt nyersanyag szállításához felhasznált gázolaj adóját kívánta visszaigényelni.
A Jöt. 39. § (1) bekezdése pontosan meghatározza, hogy a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő gázolaj felhasználó a KSH szolgáltatási jegyzékében mely számon jelölt tevékenységhez való üzemanyag felhasználás adóját igényelheti vissza.
Az alperes és a bíróság is megkereste a statisztikai besorolásokat kiadó Központi Statisztikai Hivatalt mint szakhatóságot állásfoglalásra, majd ennek alapján hozta meg döntését.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett e döntésekkel. A felperes által végzett tevékenység az SZJ 144910. szám alá sorolandó anyagmozgatásnak minősült. Ezért a Jöt. 39. § (1) bekezdésében írt feltétel hiányában adó-visszaigénylésre nem volt lehetőség. Nem vitás, hogy a gázolaj adó- visszaigényléshez a törvény nem kívánja meg a fuvarozási vagy szállítmányozási szerződés meglétét, csupán a statisztikai besorolás jelzőszámának megadásával határozza meg azokat a tevékenységeket, amely után az adó visszaigényelhető. A felperes által végzett tevékenység tartalmi jellemzői szerint - a KSH álláspontjával egyezően - anyagmozgatásnak minősül, a felperes az általa kitermelt nyersanyagot saját maga számára viszi célhoz, a kitermelés helyétől az osztályozóhoz. Ez a mozgatási tevékenység a felperes bányászati tevékenységéhez kapcsolódik, adó visszaigénylésére jogot biztosító szállítási tevékenységnek nem minősül.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.217/2001.)