adozona.hu
AVI 2004.5.63
AVI 2004.5.63
A birtoklás fogalmára a jövedéki törvény rendelkezést nem tartalmaz, ezért a polgári jog fogalomrendszerét kell alkalmazni (Ptk. 187. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1999. október 18-án az S.-i Vámhivatalnál kilépésre jelentkezett Sz. József tulajdonát képező tehergépjárművel 200 rekesz gombát szállítva. A vámhatóság tételes vámvizsgálatot tartott, amelynek során a felperes által vezetett gépkocsiban 50 karton M. Light és 747 karton M. Classic zárjegy nélküli, illetve jugoszláv zárjeggyel ellátott cigarettát talált.
A vámhatóság a vizsgálata során meghallgatta a felperest, illetőleg a Kft. tulajdonosát Sz. Józsefet, valamint a gépkocsi rakodás...
A vámhatóság a vizsgálata során meghallgatta a felperest, illetőleg a Kft. tulajdonosát Sz. Józsefet, valamint a gépkocsi rakodását végző két alkalmazottat. Az így lefolytatott eljárás eredményeképpen meghozott elsőfokú határozatával az elsőfokú vámhatóság a felperest 3 845 125 Ft jövedéki bírság és 769 025 Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte megállapítva, hogy a felperes által birtokolt és szállított dohánytermék jövedéki termékkel kapcsolatosan, elkövette a jövedéki törvénysértést. A termékek, eredeti, ugyanis számlával, illetőleg számlát helyettesítő okmánnyal igazolva nem lett, a termékeken zárjegy nem volt található. A fellebbezés folytán eljáró alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozat az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. A felperes arra hivatkozott, hogy nem követett el jövedéki törvénysértést, nem volt tudomása arról, hogy az általa szállított gombákat tartalmazó rekeszek közé valaki cigarettát helyezett. Mivel a jövedéki termékekről tudomása nem volt, így rendelkezési jogot sem gyakorolhatott felettük, ezért nem volt bizonyított a birtoklás. A felperes arra is hivatkozott, hogy időközben a városi ügyészség a felperes ellen csempészet miatt indult nyomozást megszüntette, így nem volt bizonyított az sem, hogy a cselekményt ő követte el.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában kifejtett jogi álláspontját.
A megyei bíróság 8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság hivatkozott az 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 4. § a) pontjára, valamint 76. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdés b) pontjára, és megállapította, hogy a magánszemély jövedéki bírságolása objektív felelősségen alapul. A birtokos személyét a tényleges helyzet határozza meg. Nem volt vitás a perben, hogy a felperes birtokában volt a jövedéki adózás alól elvont termék. A kimentési lehetőség csak az lett volna, hogyha a Jöt. 76. § (2) bekezdés b) pontja alapján a felperes bizonyítja a szükséges okmányokkal és bizonyítékokkal a jövedéki termék eredetét. Ez a bizonyítás a felperes részéről nem történt meg. Az elsőfokú bíróság a további bizonyítás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, és megjegyezte, hogy a megszüntetett büntetőeljárásnak az objektív felelősségnek jelentősége nincs.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes fenntartotta azt az álláspontját, hogy a jövedelmi törvény nem fogalmazta meg mi a birtoklás fogalma, kétségtelen, hogy a birtoklás létrejöhet objektív alapon is, de álláspontja szerint a tudatnak és az akaratnak van jelentősége. A jövedéki bírság joghátrányt jelent. Ez nyilvánvalóan feltételez egy jogellenes magatartást. A felperes ilyen jogellenes magatartást nem tanúsított, ezért méltánytalannak számít a vele szemben alkalmazott szankció.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (Jöt.) 76. § (1) bekezdés b) és 76. § (2) bekezdés b) pontja alapján helytállóan állapította meg, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, mert olyan jövedéki terméket szállított, amely az írásbeli árunyilatkozaton nem volt feltüntetve és amelynek származását a helyszínen sem számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, vagy egyszerűsített termékkísérő okmánnyal igazolni nem tudta. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős ítélet azon megállapításával is, hogy a felperes a Jöt. személyi hatálya alá tartozott, mivel megvalósította a 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt "egyéb módon birtokló" fogalmát, amelyet a 76. § (1) bekezdés b) pontja azzal magyaráz, hogy a jövedéki terméket szállító természetes személyt törvénysértés esetén szankcionálni kell. Helytálló volt az a megfogalmazás is, hogy a Jöt. 76. §-ában meghatározott adózás alól elvont termékhez kapcsolódó jogkövetkezmények objektívek és vétkességre tekintet nélkül alkalmazható, ezért nem volt jelentősége a közigazgatási ügyben annak sem, hogy a büntetőeljárás során nyomozást megszüntető határozat hozatalára került sor.
Kétségtelen tény, hogy a birtoklás fogalmára vonatkozó meghatározást a jövedéki törvény nem tartalmaz. Ezért helytállóan hivatkozott az alperes és az elsőfokú bíróság is a birtoklás polgárjogi általános fogalomrendszerére, amely a birtok fogalmának elemei közül nem sorolja a birtoklásra irányuló akaratot. A birtok a birtokos tudtán és akaratán kívül is megszerezhető (Ptk. 187. §). Nem volt vitatott a jelen ügyben, hogy a felperes részéről a birtokban tartás megtörtént.
Mindezekre figyelemmel a felperesnek a jogerős ítélet jogszabálysértését a felülvizsgálati eljárás során bizonyítania nem sikerült, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.917/2000.)