adozona.hu
AVI 2004.5.57
AVI 2004.5.57
Az adótartozást a végrehajtás felfüggesztése nem érinti [Pp. 332. § (3) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. felperes terhére az adóhatóság jogerős határozatával 324 720 forint adóhiány, a II. r. felperes terhére jogerős határozatával 229 680 forint adóhiány valamint 258 381 forint késedelmi pótlék megfizetését írta elő. A határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben a határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette. Az I. rendű felperes eközben 90 000 forint, a II. rendű felperes 118 000 forint földalapú növénytermelési támogatást igényelt.
Az alperes 1999. december 29. napján k...
Az alperes 1999. december 29. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatóságának az I. r. felperes tekintetében hozott határozatát, valamint a II. rendű felperes tekintetében költségvetési támogatás kiutalása iránti igényt elutasító határozatait is. A határozatok indoka szerint a felperesek az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 237/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel módosított 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 3. § (1) bekezdése szerinti feltételek hiányában igényelték a támogatást jogerős határozatban előírt adótartozásuk ellenére. Kifejtette, hogy az adótartozást az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 97. § c) pontja és 27. § (1) és (2) bekezdése szerint kell értelmezni. A jogerős határozatban megállapított kötelezést a közléstől számított 15 napon belül kell teljesíteni, függetlenül a végrehajtás felfüggesztésétől.
A felperesek kereseteikben az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérték. Érveik szerint a bíróság végzésével végrehajtásában felfüggesztett közigazgatási határozatok tekintetében végrehajtás nem indulhat, emiatt e tartozások nem jártak le, nem esedékesek, amelyek következtében a felpereseknek köztartozásuk nem volt.
A felperesek keresetére az elsőfokú bíróság 2000. április 11. napján kelt 4. számú jogerős ítéletével az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Utalt arra, hogy a hivatkozott kormányrendeletek fogalom meghatározó rendelkezése hiányában a lejárt adótartozás fogalmát az Art. szabályai szerint kellett megállapítani. Az Art. 97. § c) pontja valamint 32. § (4) bekezdéseiből arra a következtetésre jutott, hogy a végrehajtásában felfüggesztett jogerős határozat alapján a fizetési kötelezettség nem esedékes, mert a határozat nem végrehajtható, amelyből következően a felpereseknek támogatást kizáró köztartozása nem volt.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetek elutasítását kérte.
Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Art. 97. § C) pontjába, a 27. § (1) bekezdésébe, valamint a Kr. 3. § (1) bekezdésébe ütközött. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja az Art. 32. § (4) bekezdése alapján sem vezethető le, mert e szakasz a végrehajtás speciális módjára vonatkozik.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyzete és a kereseteket elutasította.
Az agrártámogatások igénybevételére vonatkozó Kr. 3. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy támogatásban egyéb feltételek mellett a lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkező igénylő részesülhet. Az Art. 27. § (1) bekezdése értelmében az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A 32. § (4) bekezdése alapján az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot, más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás, az adó-visszaigénylés, az adó-visszatérítés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Ha a visszatartást az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolja az adóhatóság, erről az adózót határozat mellőzésével írásban értesíti. Az Art. 97. § c) pontja szerint az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás az adótartozás.
A fenti jogszabályok perbeli értelmezésével kapcsolatos első bírói álláspontot a Legfelsőbb Bíróság nem osztja. Az elsőfokú bíróság helytállóan utalt arra, hogy a perben az Art. szabályai irányadók az adótartozás megállapításánál. Tévedett, amikor az adókötelezettség teljesítésének, az esedékességnek az időpontját az Art. 32. § (4) bekezdésében foglaltakkal hozta összefüggésbe. E rendelkezés ugyanis kizárólag az adóhatóság visszatartási jogát szabályozza arra az esetre, ha egyébként az adóhátralékos részére kellene kifizetést teljesítenie. Az azonosság a perbeli üggyel csak annyi, hogy e szakasz alkalmazásának egyik feltétele az adótartozás fennállása.
Az Art. 27. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy az esedékesség a fizetési kötelezettség teljesítésének végső időpontja, azaz a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap. Amennyiben a bíróság a határozat végrehajtását a Pp. 332. § (3) bekezdése alapján a KK 14. számú állásfoglalásnak megfelelően felfüggeszti, ez a fizetési kötelezettség végrehajtás útján történő kikényszerítésének elmaradását jelenti, amely az esedékesség bekövetkeztét nem érinti. A 15. napot követően tehát fennáll az adótartozás csak éppen a végrehajtás felfüggesztése következtében nem kell fizetni, illetve nem lehet a teljesítést végrehajtás útján kikényszeríteni. A végrehajtás felfüggesztése esetén is van tehát adótartozás. A felpereseknek mivel a jogerős határozati kötelezésnek önként nem tettek eleget a támogatás igénylésekor volt adótartozásuk, amelynek teljesítését a végrehajtás felfüggesztése miatt nem lehetett kikényszeríteni.
Helyesen állapította meg tehát az alperes, hogy a támogatás Kr.-ben írt feltétele a felperesek esetében hiányzott.
A fentiekben kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.603/2000.)