adozona.hu
AVI 2004.4.50
AVI 2004.4.50
A jövedéki törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy a jogszabálysértést megfelelő kimentéssel orvosolni lehetne (1997. évi CIII. tv. 72. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 2000. február 3-án tartott jövedéki ellenőrzést és próbavásárlást a felperes által üzemeltetett Sz., H. u. 118. szám alatti G. vendéglőben. A próbavásárlás során az eljáró ellenőrök mézes pálinkát rendeltek, melyet vegyes pálinkából készültnek találtak. Az ellenőrzés során lefoglalásra került a két üvegben található, összesen 1,75 liter mézes pálinka. A felperes a mézes pálinka elkészítéséhez szükséges vegyes pálinka származását megfelelően igazolta és meghallgatása során elmondt...
AVI 2004.4.50 A jövedéki törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy a jogszabálysértést megfelelő kimentéssel orvosolni lehetne (1997. évi CIII. tv. 72. §)
A vámhivatal 2000. február 3-án tartott jövedéki ellenőrzést és próbavásárlást a felperes által üzemeltetett Sz., H. u. 118. szám alatti G. vendéglőben. A próbavásárlás során az eljáró ellenőrök mézes pálinkát rendeltek, melyet vegyes pálinkából készültnek találtak. Az ellenőrzés során lefoglalásra került a két üvegben található, összesen 1,75 liter mézes pálinka. A felperes a mézes pálinka elkészítéséhez szükséges vegyes pálinka származását megfelelően igazolta és meghallgatása során elmondta, hogy a mézes pálinkát az étterembe készítette vegyes pálinkából és mézből.Az elsőfokú vámhatóság 2000. május 24-én kelt határozatával a felperest jövedéki törvénysértés miatt 80 000 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A határozat szerint a felperes megsértette a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 72. § (9) bekezdésében és 72. § (13) bekezdésében foglaltakat. A bírság kiszabása a Jöt. 78. § (1) bekezdésén alapult.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2000. július 17-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes szerint a felperes több törvénysértést követett el. A Jöt. 72. § (9) bekezdése ellenére a készleten lévő jövedéki termék származását nem tudta igazolni, az üzlethelyiségben két üveg bontott mézes pálinka volt, a kimérés pedig nem az eredeti üvegből történt.
A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy mind a vegyes pálinka, mind a méz származását igazolta. Tekintettel arra, hogy a mézes pálinka Magyarországon nagykereskedelemben nem kapható, külön jövedéki termékként nincs felsorolva, így erre vonatkozó külön számlát beszerezni nem tud. Ugyancsak nem lehetséges a mézes pálinkát oly módon elkészíteni, ahogy az alperes javasolta. Tény, hogy az üvegek bontottak voltak, de e nélkül a pálinka kitöltése és a mézzel való egyesítés, illetőleg a visszatöltés nem lehetséges.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A megyei bíróság 7. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes hitelt érdemlően igazolta a mézes pálinkához felhasznált vegyes pálinka származását. A felek között azonban vita volt arról, hogy a mézes pálinka új jövedéki terméknek minősül-e. A Jöt. nem sorolja fel taxatíve, sem példálózva az alkoholtermék kategória alá tartozó termékeket, csak általános termék-meghatározást ad. A megyei bíróság álláspontja az volt, hogy a pálinka és a méz összekeveréséből nem jött létre új jövedéki termék. A mézes pálinka alapvetően a pálinka jegyeit hordozza magában és a méz csak ízesítő anyag. Tekintettel arra, hogy a felperes a vegyes pálinka származását hitelt érdemlően igazolta, ezért nem sértette meg a Jöt. 72. § (9) bekezdésében írtakat. A Jöt. 72. § (13) bekezdése szerint viszont alkoholterméket és bort az üzlethelyiség raktárában, továbbá a vendéglátóipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely kivételével az üzlethelyiség eladóterében kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban szőlőbor esetében kannában is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátóipari üzlet és kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálására szolgáló részében választékonként alkoholtermékből, köztes alkoholtermékből és borból csak 1-1 bontott palackot lehet tartani, illetve abból terméket kimérni. A megyei bíróság megállapította, hogy mivel a felperes két bontott üveg mézes pálinkát tartott az üzlethelyiségben, megsértette Jöt. 72. § (13) bekezdés III. fordulatának első szabályát. Itt nincs jelentősége annak, hogy a visszatöltést követően csak egyik üvegből történt fogyasztás, hiszen a másik üveg is bontott volt. A Jöt. 78. § (1) bekezdése szerint az adott esetben a jövedéki törvénysértésért legalább 20 000 és legfeljebb 500 000 Ft jövedéki bírságot lehet kiszabni, az alperes az adatok mérlegelésével a felperessel szemben 80 000 Ft jövedéki bírságot szabott ki, a megyei bíróság megállapította, hogy az alperes e körben mérlegelési jogkörét megfelelően alkalmazta. A mérlegelés szempontjai a határozatban szerepeltek. A kiszabott bírság nem volt eltúlzottnak tekinthető.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.
A felperes sérelmezte, hogy amennyiben elfogadható volt, miszerint a mézes pálinka nem új jövedéki termék, azt kereskedelmi forgalomba nem lehet kapni, hanem a méz és pálinka összekeverésével lehet létrehozni, miért rótta a bírósági ítélet terhére, hogy bontott üveg mézes pálinka volt a helyszínen. Életszerűtlennek és törvénysértőnek tartotta a jogerős ítéletet, mivel megállapítható volt, hogy az egyik üveg teljesen tele volt és csak a másik üvegből volt fogyasztás.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 7. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A megyei bíróság a jogerős ítéletében helyesen állapította meg a tényállást és helytálló volt az abból levont jogkövetkeztetése is. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal az ítéleti megállapítással, mely szerint a felperes által előállított ún. mézes pálinka nem tekinthető új jövedéki terméknek, a pálinka a jövedéki termék, a méz pedig ízesítő anyag. A jogerős ítélet ezért helytállóan állapította meg, hogy a felperes mivel a vegyes pálinka származását hitelt érdemlően igazolta, nem sértette meg a Jöt. 72. § (9) bekezdésében írtakat. Megjegyzendő, hogy az erre vonatkozó ítéleti megállapítást az alperesi is elfogadta, ellene felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be.
Tény viszont az is, hogy a jövedéki ellenőrzés során a kiszolgálásra szolgáló helyiségben két bontott üveg mézes pálinkát találtak. E tény alapján a felperes megsértette a jogerős ítéletben idézett Jöt. 72. § (13) bekezdés III. fordulatának szabályait. E körben nem volt jelentősége annak, hogy a felperes magyarázatot kívánt adni a bontott üvegek okára, mégpedig az, hogy az egyik üveg tele volt és csak a másik üvegből történt a fogyasztás. A Jöt. rendelkezései szigorú előírásokat tartalmaznak, a jogszabálysértés fennállása esetén a szankciók kiszabása kötelező, a törvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy a jogszabálysértés megfelelő kimentéssel orvosolni lehetne. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a bírság mértékének meghatározása mérlegelésen alapult, a mérlegelés nem volt jogszabálysértőnek tekinthető, ezért az alperes határozata jogszabálysértőnek nem minősült.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.839/2000.)