adozona.hu
AVI 2004.3.32
AVI 2004.3.32
A bíróság az adóperben megváltoztatási jogának csak az adóhatóság mérlegelési jogának megsértése nélkül élhet [1990. évi XCI. tv. 81. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes nyugtakötelezettség elmulasztása miatt kiszabott 250 000 forint mulasztási bírság adótartozásának méltányosságból történő elengedése iránti kérelmének részben helyt adva az elsőfokú hatóság 100 000 forint tartozás elengedéséről határozott. A felperes fellebbezésére az alperes megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a felperes kérelmét elutasította. A határozat indokai szerint a jövedelmi viszonyokra közölt felperesi adatok ellentmondásosak, mert a jelzett jövedelemből a négytagú ...
AVI 2004.3.32 A bíróság az adóperben megváltoztatási jogának csak az adóhatóság mérlegelési jogának megsértése nélkül élhet [1990. évi XCI. tv. 81. § (2) bek.]
A felperes nyugtakötelezettség elmulasztása miatt kiszabott 250 000 forint mulasztási bírság adótartozásának méltányosságból történő elengedése iránti kérelmének részben helyt adva az elsőfokú hatóság 100 000 forint tartozás elengedéséről határozott. A felperes fellebbezésére az alperes megváltoztatta az elsőfokú határozatot és a felperes kérelmét elutasította. A határozat indokai szerint a jövedelmi viszonyokra közölt felperesi adatok ellentmondásosak, mert a jelzett jövedelemből a négytagú család megélhetése, tehergépjármű fenntartása valószínűtlen. Utalt arra is, hogy a mulasztási bírságot olyan cselekmény elkövetése kapcsán szabták ki, amely alkalmas a bevétel és a jövedelem eltitkolására. Hivatkozott arra is, hogy az egyébként nélkülözhető Wolkswagen Transporter típusú gépjármű fedezetet nyújt a teljes mulasztási bírság megfizetésére, anélkül, hogy a felperes vagy közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyeztetné.A felperes keresetének részben helyt adva az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozat hatályában történő fenntartása mellett, melyet meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint az elsőfokú hatóság értékelte helytállóan a felperes jövedelmi viszonyalt, amelynek alapjául szolgáló, a felperes által kitöltött adatlap adatait az alperes sem vonta kétségbe. Az alperes határozatában nem jelölt meg arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a felperes által szolgáltatott adatok valótlanok; önmagukban az adatok ellentmondásos, életszerűtlen volta a határozat megváltoztatását jogszerűen nem eredményezheti. Az alperes nem vette figyelembe továbbá azt a körülményt, hogy a gépjármű vállalkozásba bevitt eszköz, értéke más járműre való cserélés esetén sem nyújt a tartozásra fedezetet.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és tartalmában a kereseti kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint az alperes mérlegelési jogkörében hozott határozat felülmérlegelésére a bírósági felülvizsgálat során nincs mód, a mérlegelési jogkörre vonatkozó közigazgatási hatósági jogkört a bíróság nem vonhatja el.
A felperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes fellebbezéssel nem élt, ezért a felülvizsgálatnak nincs helye.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 9. számú ítéletének felülvizsgálattal nem érintett részét nem érintette, a felülvizsgálattal érintett részét hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította.
A felperes ellenkérelmében foglaltakkal kapcsolatban a bíróság utal a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosult 340. § (1) bekezdésére, amely szerint a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. A jogerős bírósági ítélet felülvizsgálatára a Pp. 270. §-a alapján van mód.
Az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 82. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetésére az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti. A mérséklés, illetve az elengedés tárgyában az adóhatóság az általa feltárt tényállás alapján, az adatok mérlegelésével hoz határozatot. A mérséklés, illetve az elengedés megalapozottságához szükséges adatokat a kérelmezőnek kell előadnia, illetve bizonyítania.
Az Art. 86. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.
A közigazgatási perekben kialakult bírói gyakorlat egységes a tekintetben, hogy a határozat felülvizsgálatának helye van abban az esetben is, ha a jogszabály méltányossági döntésre jogosítja fel az adóhatóságot. E körben a bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a hatóság eleget tett-e a jogszabályban írt kötelezettségének, vagyis a kérelmező által rendelkezésére bocsátott adatokat illetve a rendelkezésére álló egyéb adatokat helytállóan mérlegelve indokolta a határozatában.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében felülmérlegelte az alperes rendelkezésére álló bizonyítékokat és akként hozott határozatot, hogy eközben elvonta a másodfokú adóhatóságnak az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 66. § (2) bekezdésben foglalt hatáskörét. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. § (1) és (2) bekezdése alapján a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben a bíróság a jogszabályba ütköző közigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról dönthet ítéletében. A bíróságnak azonban sem az Art. sem a Pp.</a> alapján nincs hatásköre arra, hogy az első fokon eljárt közigazgatási hatóság határozatáról a másodfokú közigazgatási hatóság eljárási rendje szerint döntsön, ezzel a másodfokú hatóság hatáskörét elvonja. A bíróságnak az Art. 81. § (2) bekezdése alapján elbírált ügyekben a fentiekben foglaltak szerint is van megváltoztatási jogkőre, ezzel jogával azonban szűk körben az államigazgatási hatóság mérlegelési jogának megsértése nélkül és csak akkor élhet, ha a közigazgatási hatóság mérlegelése iratellenes, okszerűtlen következtetés levonását eredményezte. A perbeli esetben maga a felperes sem vitatta, hogy vagyonára vonatkozóan az adóhatóság részére nem szolgáltatott teljeskörűen adatot, hiszen a perben derült fény arra, hogy saját tulajdonú üzletben, egy alkalmazott mellett folytatja tevékenységét. Ehhez képest a vállalkozásba bevitt tehergépjármű csekélyebb, de a bírság összegét egyébként meghaladó értéke, valamint magának a bírságnak az összege nem volt alkalmas annak az alperesi megállapításnak a megdöntésére, hogy a felperes által feltárt adatok ellentmondásosak, és életszerűtlenek, amelynek következményeként nem állapítható meg, hogy a felperes és családja megélhetését a bírság megfizetése súlyosan veszélyeztetné.
A fentiek szerint az alperes a felperes által szolgáltatott adatok és saját adatai szerint helytállóan mérlegelt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.871/2000.)