adozona.hu
AVI 2004.3.27
AVI 2004.3.27
Az adókulcs meghatározása során figyelembe kell venni, hogy a galenusi készítmény - ha nem gyógyszertári előállítású - csak a hatósági engedély léte esetén minősül gyógyszernek (1992. évi LXXIV. tv. 28. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1999. szeptember 6. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága határozatát, amellyel az 1999. év I. negyedévére vonatkozó vizsgálat megállapításai alapján a felperes terhére általános forgalmi adónemben 1 047 000 forint adókülönbözetet, ebből 274 000 forint adóhiányt és 773 000 forint jogosulatlan visszaigénylést állapított meg és a felperest 104 000 forint adóbírság valamint 10 233 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A határozat megállapította, hogy a f...
AVI 2004.3.27 Az adókulcs meghatározása során figyelembe kell venni, hogy a galenusi készítmény - ha nem gyógyszertári előállítású - csak a hatósági engedély léte esetén minősül gyógyszernek (1992. évi LXXIV. tv. 28. §)
Az alperes 1999. szeptember 6. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága határozatát, amellyel az 1999. év I. negyedévére vonatkozó vizsgálat megállapításai alapján a felperes terhére általános forgalmi adónemben 1 047 000 forint adókülönbözetet, ebből 274 000 forint adóhiányt és 773 000 forint jogosulatlan visszaigénylést állapított meg és a felperest 104 000 forint adóbírság valamint 10 233 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. A határozat megállapította, hogy a felperes 8 723 000 forintért 0%-os adómértékkel értékesítette a 3004901902 vtsz. számú teakeverékeit, amelyek nem tartoznak az OGYI által törzskönyvezett humán gyógyszerek, oltóanyagok, vagy gyógyszer jellegű az OGYI által törzskönyvezett fertőtlenítő szerek közé, hanem forgalomba hozatali engedélyük szerint gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, amelyeknek az Általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áft.) 1. számú melléklete 1/9. pontja szerint 12%-os az adómértéke.Az alperes 1999. november 11. napján kelt határozatával helybenhagyta elsőfokú hatósága határozatát amellyel az a felperes terhére 1999 áprilisára vonatkozó vizsgálata nyomán általános forgalmi adónemben 3 423 000 forint adókülönbözetet ebből 3 269 000 forint jogosulatlan visszaigénylést állapított meg, amellyel összefüggésben 327 000 forint bírságot szabott ki. A határozat szerint az alperes a teakeverékek esetében a felperes által alkalmazott 12%-os adómértéket helytállónak tartotta, ezért e tekintetben felperes terhére nem rendelkezett.
A felperes kereseteiben az alperes határozatait a teakeverékek 0%-os általános forgalmi adómérték alkalmazásának mellőzésével tett megállapításai és annak vonzatai tekintetében kérte felülvizsgálni.
A megyei bíróság 18. számú ítéletével az alperes 1999. szeptember 6. napján, valamint az 1999. november 11. napján kelt határozatát az elsőfokú határozatokra kiterjedően a keresettel támadott rendelkezései tekintetében hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A jogerős ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a felperes által gyártott és forgalmazott 10 teakeverék általános forgalmi adókulcsát nem vámtarifaszámuk alapján, illetve az OGYI engedélye, hanem a gyártó nyilatkozata alapján kell megállapítani. A beszerzett szakértől vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy a teakeverékek humán gyógyászati célú galenusi készítmények, galenikumok és ezért az Áft. 1. számú melléklete II. része 14. pontja alapján adómértékük 0%.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetei elutasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének azzal, hogy szakkérdés tekintetében elmulasztotta a szakértő bevonását. Kifejtette, hogy a jelen ügyben a jogalkalmazó hatáskörébe tartozó jogértelmezési kérdésben kellett állást foglalni. Az Áfa. tv. 1. sz. melléklete II. része 1. és 14. pontja valamint az I. része - 2000. január 1-jétől hatályos - 55. pontja összevetése alapján levonható következtetés szerint a felperesi teák nem tartoznak a 0%-os adómérték alá. A határozat kapcsán arra hivatkozott, hogy a határozat a keresettel támadott körben a felperes terhére megállapítást nem tartalmaz, ennél fogva a bírósági felülvizsgálatnak nincs tárgya. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet nem jelölte meg a határozatok hatályon kívül helyezése alapjául szolgáló jogszabályt.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Azzal érvelt, hogy a termékei besorolása - figyelemmel a hatóságok eltérő vélekedésére is - csak a szakmai szempontok szerint végezhető el. Arra is hivatkozott, hogy a jogszabály utóbbi módosítása a jogértelmezés során nem lehet irányadó.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 18. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes kereseteit elutasította.
A felperes kereseteiben az alperesi határozatok jogszabályba ütközését a teakeverékek általános forgalmi adó mértékének helytelen alperesi megállapítása miatt - függetlenül attól - állította, hogy a későbbi határozatban az alperes nem kifogásolta a felperes által beállított adómértéket. Ennél fogva az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (1) bekezdése alapján a felperesi kereset alapján vizsgálhatta mindkét alperesi határozat jogszerűségét annak hiányában is, hogy az alkalmazott adómérték tekintetében a később keletkezett határozat a felperes terhére marasztaló rendelkezést nem tartalmazott.
A perben a bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes teakeverékei besorolhatók-e az Áft. 1. számú melléklete II. része 14. pontja alá.
A jogvita eldöntése alapjául szolgáló jogszabályok a következőket tartalmazzák:
Az Áft. 28. § (1) bekezdése szerint a felszámítandó adó mértéke - a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 29. §ban meghatározott eltérésekkel - az adó alapjának 25 százaléka. A (2) bekezdés alapján az 1. számú melléklet I. részében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 12 százaléka, míg a (3) bekezdés alapján az 1. számú melléklet II. részében felsorolt termékeknél a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának nulla százaléka. A határozat hozatalakor hatályos 1. számú melléklet I. része 1.9. pontja alapján 12%-os adómérték alá tartozó termék a nem fermentált tea, az 1. számú melléklet II. része 14. pontja szerint nulla a felszámított adómértéke a humán gyógyászati célú galenusi készítmények és gyógyszerek alapanyagainak.
A galenusi készítmény és a gyógyszer fogalmát nem az Áft., hanem az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gyt.) rögzíti. A Gyt. 4. § c) pontja szerint a galenusi gyógyszer a Gyógyszerkönyvben vagy a Vényminta Gyűjteményben meghatározott összetételű és minőségű készítmény, amelyet ezen előírások alapján gyártanak, nyilvántartanak és forgalmaznak, az m) pont kimondja, hogy a gyógyszer gyártója a hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely részére a gyógyszer előállítást a hatóság engedélyezte. Gyógyszert gyártani az 5. § (1) bekezdése szerint a gelenusi gyógyszerek gyógyszertári előállítását kivéve - csak a tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában lehet.
E rendelkezések alapján a galenusi gyógyszert előállítani csak az annak készítésére jogosító engedély birtokában vagy gyógyszertárban lehet; a galenusi gyógyszer, készítmény minősítés megállapításához önmagában ezért nem elegendő, hogy az előállított termék a Gyógyszerkönyvnek vagy a Vényminta Gyűjteménynek megfeleljen. A felperes tevékenységét nem gyógyszertárban végzi és nem rendelkezik a galenusi gyógyszer előállításához hatósági engedéllyel. Ebből következően a teakeverékek nem tartoznak a galenusi készítmények sorába. A teakeverékről a felperes sem állította, hogy az gyógyszer alapanyaga lenne, noha nyilvánvaló, hogy tartalmaz olyan összetevőket, amelyek külön - külön gyógyszer alapanyagául szolgálhatnak. Mivel a jogszabály egyértelműen különbséget tesz a galenusi készítmény és a gyógyszeralapanyag között, s a galenusi készítmény - ha nem gyógyszertári előállítású - csak a hatósági engedély léte esetén minősül gyógyszernek, ezért az erre vonatkozó hatósági engedély nélkül a Gyógyszerkönyvnek vagy a Vényminta Gyűjteménynek megfelelő készítményt alkotórészeire tekintettel sem lehet galenusi készítmény alapanyagként a 0% mértékű adókulcs alá tartozónak minősíteni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet az Áft. 28. § (3) bekezdésébe ütközött, ezért azt a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperesi kereseteket elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I.35.795/2000.)