adozona.hu
AVI 2004.2.17
AVI 2004.2.17
A perújítás adóperben és az ítélet tényeivel kapcsolatos sérelem orvoslásának az eszköze (Pp. 260. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság 1997. június 10. napján kelt 5. számú jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint az alperes határozatával jogszerűen utasította el a T. Nyugdíjpénztár igazolása alapján az 1995. évre vonatkozóan 44 572 forintos adókedvezmény érvényesítése iránti felperesi igényt.
A jogerős ítélet ellen a felperes a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kfv. II. 27.666/1997/8. számú ítéletére alapítottan terjesztett elő perújítási kérelmet. A hivatkozott ítéle...
A jogerős ítélet ellen a felperes a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kfv. II. 27.666/1997/8. számú ítéletére alapítottan terjesztett elő perújítási kérelmet. A hivatkozott ítéletben a perbelivel azonos tényállás kapcsán a Legfelsőbb Bíróság az adózó visszatérítési igényét jogszerűnek minősítette.
A megyei bíróság a 2000. január 11. napján kelt 2. számú végzésével helybenhagyta a városi bíróság 1999. október 18. napján kelt 4. számú végzését, amelyben a felperes perújítási kérelmét érdemi tárgyalásra alkalmatlanként elutasította. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 260. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bíróságok egyezően arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a más ügyében hozott legfelsőbb bírósági ítélet a felperessel szemben hozott jogerős ítélet elleni perújítás alapja nem lehet.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság érdemi tárgyalásra utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a perújítási kérelme megfelelt a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt feltételeknek. Előadta, hogy az alperes ígérete ellenére peren kívül nem rendezte igényét, noha a Legfelsőbb Bíróság az övével azonos tényállású ügyben az adózó visszatérítési igényét jogszerűnek találta.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Utalt arra, hogy jogkérdésben a perújítás nem engedhető meg.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2. számú végzését hatályában fenntartotta.
A Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogerős ítélet ellen perújításnak abban az esetben van helye, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. A Pp. 266. § (1) bekezdése alapján a bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyalhat ez esetben végzéssel határoz.
A fentiekben ismertetett szabályokból kitűnően a perújításnak - mint rendkívüli perorvoslatnak - az a lényege, hogy a sérelmet szenvedett fél az ítéletnek csak a tényállást megállapító részét kifogásolhatja. Nem lehet perújítással orvosolni ezért az ítélet meghozatalát megelőző eljárás alaki szabálytalanságait és a jogszabály alkalmazásával elkövetett esetleges hibákat. A perújítás tehát az ítélet tényeivel kapcsolatos sérelem orvoslásának eszköze. A jogerős ítélet "jogi" hibái orvoslására csak a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján van mód.
A Legfelsőbb Bíróság osztja a jogerős végzésben kifejtett álláspontot, miszerint a perújítási kérelemben a felperes a jogerős ítéletben megállapított tények tekintetében el nem bírált tényt vagy bizonyítékot nem jelölt meg. A más ügyében hozott döntés a felperesre nem hat ki és nem érinti az alperessel szembeni jogviszonyban keletkezett határozat tényeit. Mivel az azonos vagy hasonló tényállás kapcsán más jogviszonyában hozott döntés nem része a felperesi kereset tárgyában hozott jogerős ítélet tényeinek, ezért a megjelölt legfelsőbb bírósági döntés alapján a perújítás nem engedhető meg.
A fentiekben kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-ra figyelemmel a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.461/2000.)