adozona.hu
AVI 2004.2.13
AVI 2004.2.13
Az árkiegészítés igénylésének egyik feltétele a menetrend megléte (1991. évi LXXVIII. tv. 12. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság határozatait az alperes az 1999. szeptember 8. napján kelt határozataival helybenhagyva a felperes terhére 1998. január, február és március hónapokra jogosulatlanul igénybevett fogyasztói árkiegészítés címén összesen 8 293 e Ft adókülönbözet megfizetését írta elő. A határozatok indokolása szerint a felperes 1998. május 24. napjától rendelkezik az 1290., 1388., 1519., 1523 számú járatokra vonatkozóan jóváhagyott menetrenddel, amely a Fogyasztási adóról és a fogyasztói ár...
AVI 2004.2.13 Az árkiegészítés igénylésének egyik feltétele a menetrend megléte (1991. évi LXXVIII. tv. 12. §)
Az elsőfokú adóhatóság határozatait az alperes az 1999. szeptember 8. napján kelt határozataival helybenhagyva a felperes terhére 1998. január, február és március hónapokra jogosulatlanul igénybevett fogyasztói árkiegészítés címén összesen 8 293 e Ft adókülönbözet megfizetését írta elő. A határozatok indokolása szerint a felperes 1998. május 24. napjától rendelkezik az 1290., 1388., 1519., 1523 számú járatokra vonatkozóan jóváhagyott menetrenddel, amely a Fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fát.) 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogyasztói árkiegészítés igénybevételének a feltétele.A felperes keresetének helyt adva a megyei bíróság 6. számú ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes határozatait és az alperest új eljárás lefolytatására valamint a felperesi perköltség megfizetésére kötelezte. Indokolásában az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 51. § (7) bekezdésére alapítva kifejtette, hogy az alperes az eljárása során nem tisztázta, hogy a felperes az érintett hónapokra a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kt.) 9/A. § (1) bekezdése szerinti jóváhagyott menetrenddel rendelkezik-e. E körben a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Gépjárműközlekedési Főosztályának különböző adópontban keletkezett, különböző tartalmú nyilatkozatai közül csak azt vette figyelembe, amely 1998. május 24. napjától három hónapra vonatkozóan tesz említést az engedélyről és figyelmen kívül hagyta azt, amelyik 1997. októberétől tartalmazza azt.
A jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. A Kt. 9/A. § (10) és (11) bekezdéseiben foglaltak alapján az volt az álláspontja, hogy nincs mód a menetrend utólagos engedélyezésére, ezért nem volt jogsértő az ilyen tartalmú, önmagával és más időben keletkezett nyilatkozatok tartalmával ellentétes, engedélyről szóló nyilatkozat figyelmen kívül hagyása. A felperes a jogszabályok szerinti, jóváhagyott és kihirdetett menetrenddel az igénylés időpontjában nem rendelkezett; nem tartotta be az engedélyezésre vonatkozó előírásokat, ezért nem volt jogosult a támogatás igénybevételére.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálat során irányadó jogszabályok a következőket rendelik:
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. § (1) bekezdése szerint, a felülvizsgálat során bizonyításnak nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Fát. 12. § (1) bekezdése a) pontja kimondja, hogy árkiegészítést az igényelhet, aki a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. és a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény alapján végzett koncesszió köteles, menetrend szerinti vasúti vagy közúti személyszállítási szolgáltatást végez. A Kt. 9/A. § (1) bekezdése szerint menetrend alapján autóbusszal és trolibusszal végzett közúti közforgalmú személyszállítást (a továbbiakban: tömegközlekedés) az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény vagy koncessziós társaság végezhet. A (10) bekezdés meghatározása szerint a menetrend a helyi és a helyközi tömegközlekedésre vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás. A (11) bekezdés alapján a helyi tömegközlekedés menetrendjét a jegyző, a helyközi tömegközlekedés menetrendjét a közlekedési és vízügyi miniszter, illetve felhatalmazása alapján a Közlekedési Főfelügyelet hagyja jóvá; kihirdetésére - sajtó útján vagy más módon - a szolgáltató köteles. Az Art. 51. § (7) bekezdése kimondja, hogy az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani. Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az írat, a szakértői vélemény, a nyilatkozat, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai. Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.
A felülvizsgálat során az alperes által bizonyítékul beterjesztett okiratokat a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta. A rendelkezésre álló iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot a következő kiegészítéssel osztja. A perben sem vitatottan az alperes hatáskörében jogosult a törvény alapján költségvetésből biztosított támogatások jogszerű igénybevételének ellenőrzésére. A Fát. idézett rendelkezése szerinti az árkiegészítés igénylésének egyik feltétele a menetrend, amelyet a Kt.</a> szabályoz. A Kt.</a> a menetrendre vonatkozóan a közlekedési és vízügyi miniszter, illetve felhatalmazása alapján a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörét állapítja meg. Ennélfogva abban a kérdésben, hogy a felperes mikortól, milyen tartalommal rendelkezik menetrenddel és azt milyen formában hagyta az arra jogosult jóvá, az arra hatáskörrel rendelkező nyilatkozata az irányadó, nem az alperes álláspontja vagy értelmezése. Az alperes ezért az eljárása során a felperesi igénylést alátámasztó nyilatkozatot nem hagyhatta volna figyelmen kívül. Amennyiben annak tartalma vagy kibocsátója tekintetében kétsége volt, azt eljárása során kellett volna tisztáznia. Az elsőfokú bíróság ennek elmulasztása miatt ezért helyesen következtetett arra, hogy az alperes a tényállás felderítésére vonatkozó az Art. 51. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, amelynek következtében a határozatai jogsértők voltak.
A fentiekben kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletben jogszabálysértést nem észlelt, ezért azt a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a Pp. 78. § (1) és (2) bekezdése alapján kötelezte a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték az alperes illetékmentessége folytán az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján az államot terheli. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.415/2000.)