adozona.hu
AVI 2004.2.12
AVI 2004.2.12
Az általános forgalmi adó alapjába tartozik a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költség is (1992. évi LXXIV. tv. 22. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adóhatóság a felperesnél általános forgalmi adónemben 1996-ra, majd 1997. évre vizsgálatot folytatott.
Az egyes évek megállapításáról külön-külön hozott határozatot. Az adóhatóság megállapítása szerint a felperes negyedévenként megjelenő katalógus alapján klubtagjai megrendelésére könyveket és hanghordozókat értékesített. Az értékesítés a klubtag választása szerint könyvesboltban vagy postai úton történt, a postai megrendelésénél a vevő a postai költséget előre megfizeti, vagy a csomag ké...
Az egyes évek megállapításáról külön-külön hozott határozatot. Az adóhatóság megállapítása szerint a felperes negyedévenként megjelenő katalógus alapján klubtagjai megrendelésére könyveket és hanghordozókat értékesített. Az értékesítés a klubtag választása szerint könyvesboltban vagy postai úton történt, a postai megrendelésénél a vevő a postai költséget előre megfizeti, vagy a csomag kézhezvételekor fizeti ki utánvétel alapján. A felperes a tagok számláján a postaköltséget elkülönítetten vezette, a klubtagok postaköltségként a számlán előre megjelent és a rendelt darabszámtól független átalánydíjat fizettek. A felperes mint igénybevevő az M. P. Rt. vezérigazgatóságával határozatlan időre kötött szerződést, melynek megfelelően az M. P. Rt. a felperes részére általános forgalmi adó mentes szolgáltatásként számlázta le a postai költségeket.
A felperes a postaköltséget a vevőinek ugyancsak általános forgalmi adó mentes szolgáltatásként számította fel tekintettel arra, hogy ezt a tevékenységet postai tevékenység során keletkezett bevételnek tekintette. Így az 1996-os időszakban 3 628 000 Ft postaköltség után 1997. évben pedig 285 876 000 Ft kiszámlázott postaköltség után nem számított fel, nem vallott és nem fizetett be általános forgalmi adót. Az adóhatóság a felperes ezen eljárását jogszabályellenesnek minősítette, megállapította, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 22. § (3) bekezdés b) pontja alapján a postai költség (szállítás) a termékértékesítés járuléka és mint ilyen általános forgalmi adó terheli.
Ennek alapján az adóhatóság a felperes terhére 1996. évre 530 000 Ft adóhiányt és 334 000 Ft késedelmi pótlékot - a másodfokú határozat a késedelmi pótlékot 26 000 Ft-ra szállította le -, az 1997. évre a felperes terhére 45 647 000 Ft adóhiányt, 22 823 000 Ft adóbírságot - a másodfokú határozat az adóbírságot eltörölte, a késedelmi pótlékot pedig 2 595 000 Ft-ban állapította meg - szabott ki.
A felperes mindkét határozat ellen keresetet nyújtott be és kérte a határozatok hatályon kívül helyezését. A felperes kereseti álláspontja az volt, hogy az alperes a jogszabállyal ellentétesen értelmezte az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdését, valamint a 22. § (3) bekezdés b) pontját. A felperes szerint az ún. közvetített szolgáltatást nyújtotta, semmiféle költséget nem hárított át a vevőkre, kizárólag a vele szemben a posta által felszámított összegeket. A felperes a postai szolgáltatást megrendelte, nem saját javára, hanem a vevők javára, akik számára ezt a szolgáltatást közvetítette. Ezt az esetet az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdése szabályozta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta a határozatában foglaltakat.
A Fővárosi Bíróság 4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a postai szolgáltatásokat azért rendelte meg, hogy saját szerződéses kötelezettségét teljesíteni tudja. Ezért a Magyar Posta Rt.-vel kötött megállapodása az ott meghatározott szolgáltatások, kedvezmények igénybevétele a felperes érdekkörében merült fel, a megrendelés felperes javára történt, az Áfa. tv. 8. § (4) bekezdése ezért nem volt alkalmazható. Az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában szükségszerű az adóalapot eredményező tevékenység megbontása fő- és melléktevékenységre. A melléktevékenység az, amely kisebb nagyságrendet képvisel, elősegíti, illetve kiegészíti a főtevékenység megvalósítását. Jelen esetben a felperes csomagküldő szolgálatot teljesített, ezért a csomagoknak a vevőkhöz történő elszállítása szempontjából a Magyar Posta Rt. felperes teljesítési segédje. A csomagküldő szolgálatok esetében a szállítás melléktevékenység, amely a főértékesítés nélkül nem merülne fel. Ezért a szállítási költség (postaköltség) a termékértékesítés járuléka, amely az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdés b) pontja szerint adóköteles.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes fenntartotta a per során előadott jogi álláspontját. Ismételten hangsúlyozta, hogy pontosan azt az összeget hárította át a vevőire, amit a posta számolt fel számára, ez az összeg átalány illetve fix összeg volt, amelyet nem a felperes határozott meg. Megismételte, hogy az általa végzett tevékenység egységesnek tekinthető, megbontása nem lehetséges. Értékesíti a könyveket és a posta szolgáltatás közvetítésén keresztül azt házhoz szállítja. Az ún. közvetített szolgáltatáshoz nem tesz hozzá, és nem vesz el belőle, ez ő rajta keresztül csak "átfut".
A felperes szerint az alperes által hivatkozott 109/1997. APEH iránymutatás nem a perbeli esetre vonatkozott, egyébként pedig sérelmezte, hogy a bíróság az ezzel ellentétes és általa hivatkozott PM állásfoglalást nem vette figyelembe.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 4. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet felülvizsgálatát a perbeli időszakban a Pp. 270. § (1) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással lehetett kérni.
A perben a felek által nem volt vitatott a megállapított tényállás. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését abban jelölte meg, hogy az adóhatóság a vizsgált ügyletet helytelenül minősítette, ezért nem a megfelelő jogszabályi rendelkezés alapján kötelezte őt általános forgalmi adóhiány megfizetésére.
A Legfelsőbb Bíróság mindenben osztotta az adóhatóság és az elsőfokú bíróság jogi álláspontját.
A felperes a Könyvklub tagjai számára könyvek és CD-k értékesítését vállalta, továbbá emellett a megrendelő kérésére vállalta az áruk postai úton történő házhozszállítását. Az Áfa. tv. 2. sz. melléklete szerint a postai szolgáltatás mint önálló szolgáltatás tárgyi adómentes körbe tartozik, ebben az esetben azonban ez nem volt ekként kezelhető. A felperesi társaság a könyvek és CD-k értékesítését fő tevékenységként végezte a megrendelőknek. Emellett mint csomagküldő szolgálat nyújtotta a szállítási szolgáltatást is. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság azzal az ítéleti megállapítással, hogy a csomagküldő szolgáltatóknál a szállítás a fő tevékenység mellett melléktevékenységnek minősül. Az adóhatóság és az elsőfokú bíróság ezért helyesen alkalmazta az Áfa. tv. 22. § (3) bekezdés b) pontját, amely szerint az adó alapjába tartoznak a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséhez járulékosan kapcsolódó költségek is, így a fő szolgáltatás adóalapjának része a postai szolgáltatás is. Annak ellenére, hogy a posta által nyújtott szolgáltatásért tárgyi adómentesség okán a társaság felé áfát nem számítottak fel, a felperesnek egységesen mindként szolgáltatás ellenértékét a termékértékesítésnek megfelelő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséggel kellett volna felszámítania.
Az elsőfokú bíróság a jogszabály helyes értelmezésével jogszabálysértés nélkül hozta meg ítéletét, így nem volt jelentősége sem az APEH, sem a PM iránymutatásának. Az adóhatóság a perbeli esetben értékelte a jogszabályértelmezési nehézségeket, ezért a felperes terhére bírságot nem állapított meg.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.503/2000.)