adozona.hu
AVI 2004.2.11
AVI 2004.2.11
Az Szja. tv. 67. § (2) bekezdése azokat a megállapításokat tartalmazza, hogy miként lehet az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghatározni. [1995. évi CXVII. tv. 67. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995-ben más magánszemélyekkel együtt pénzbeli hozzájárulással megalapította az L. Kereskedelmi és Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t. A felperes alapításkori pénzbeli betétje 260 000 Ft volt, melynek összegével megegyező nyilvántartási értékű üzletrész tulajdonosa lett.
A felperes üzletrészét 1999-ben 518 610 022 Ft-ért eladta a H. Rt.-nek, amely a kifizetendő vételárból 103 670 005 Ft személyi jövedelemadót vont le és fizetett be az adóhatósághoz, míg a fennmaradó 414 940 017 Ft-ot a fel...
AVI 2004.2.11 Az Szja. tv. 67. § (2) bekezdése azokat a megállapításokat tartalmazza, hogy miként lehet az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghatározni. [1995. évi CXVII. tv. 67. § (2) bek.]
A felperes 1995-ben más magánszemélyekkel együtt pénzbeli hozzájárulással megalapította az L. Kereskedelmi és Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t. A felperes alapításkori pénzbeli betétje 260 000 Ft volt, melynek összegével megegyező nyilvántartási értékű üzletrész tulajdonosa lett.A felperes üzletrészét 1999-ben 518 610 022 Ft-ért eladta a H. Rt.-nek, amely a kifizetendő vételárból 103 670 005 Ft személyi jövedelemadót vont le és fizetett be az adóhatósághoz, míg a fennmaradó 414 940 017 Ft-ot a felperes részére 1999. február 11-én kifizette.
A felperes nem értett egyet a kifizető által megállapított adóalap összegével, ezért az adóhatósághoz fordult, és kérte az őt terhelő adó mértékének határozatban való megállapítását.
Az elsőfokú adóhatóság 1999. november 11-én hozott határozatával a felperes személyi jövedelemadó kötelezettségét az adott évben 518 350 022 Ft összegű árfolyam nyereség címén 103 670 005 Ft-ban állapította meg, azaz a kifizetővel azonos mértékben.
A fellebbezés folytán eljáró alperes 2000. január 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében e határozat megváltoztatását és az által fizetendő adónak 25 930 501 Ft-ban történő megállapítását kérte. A felperes nem vitatta, hogy a személyi jövedelemadóról szóló perbeli időben hatályos 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) értelmező rendelkezése szerint az üzletrész értékpapírnak minősül, ezért az elidegenítéséből származó jövedelem után adófizetési kötelezettsége áll fenn. Álláspontja azonban az volt, hogy az árfolyamnyereségből származó bevétel meghatározásánál az értékpapír megszerzésére fordított összeg, mivel apportról van szó, sem az Szja. tv. 67. § (2) bekezdésének első mondata, sem a második mondat harmadik fordulata alapján nem volt megállapítható, ezért az lett volna a helyes eljárás, ha az adóalapot a harmadik mondat szerint a bevétel 25%-ában határozzák meg. A felperes kifejtette azt is, hogy a 67. § (2) bekezdés első mondatában a törvény által szabályozott kivételre vonatkozó rendelkezés alatt semmiképpen sem érthető az adóhatóság által megjelölt gazdasági társasági törvény.
Az alperes a kereset elutasítását kérte és fenntartotta azt a határozatban kifejtett álláspontját miszerint az Szja. tv. 67. § (1) bekezdése és a gazdasági társaságokról szóló korábbi 1988. évi VI. törvény, de az utóbb hatályba lépett 1997. évi CXLIV. törvény Kft.-re vonatkozó rendelkezése alapján egyértelmű, hogyha a magánszemély a Kft. üzletrészt alapítás révén szerezte meg, akkor a társaság bejegyzésével egyidejűleg létrejött és a törzsbetét összegével megegyező üzletrész érték számít az adóalap meghatározásánál szerzési értéknek.
A megyei bíróság 3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A megyei bíróság ítéletében lényegében egyetértett az alperes jogi álláspontjával, és megállapította, hogy az Szja. tv. 67. § (1) bekezdése általános szabályt tartalmaz az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározására. Ezt egybevetve az ugyanezen szakaszhoz fűzött miniszteri indokolással, árfolyamnyereségnek minősül az értékpapír elidegenítésért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összege (értéke) meghaladó része, csökkentve a járulékos költségekkel.
Az értékpapír tulajdonjogának megszerzésére számos jogcímen kerülhet sor. Így lehetséges a Gt.</a>-ben szabályozott apport címen való átruházás is. Mindazokban az esetekben, azonban amelyekben a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítható az értékpapír megszerzésére fordított összeg, azaz az ellenszolgáltatás, ez tekintendő az értékpapír megszerzésére fordított értéknek. Tehát az árfolyamnyereség meghatározására a 67. § (1) bekezdés alapján kerülhet sor.
A megyei bíróság megállapította, hogy a perbeli esetben az apportált összeg és az üzletrész értéke megegyezett az üzletrész megszerzésére fordított összeg kétséget kizáróan meghatározható volt. Az apportra vonatkozóan a 67. § (2) bekezdése különös rendelkezést nem tartalmaz, ezért az általánosan alkalmazandó (1) bekezdés rendelkezése szerint a megszerzésre fordított összeg azonos az apportált pénz összegével. Az adóhatóság helytállóan állapította meg ezért a felperes által fizetendő adó összegét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes fenntartotta a korábbi jogi álláspontját, hangsúlyozta, hogy az üzletrészt alapítással szerezte meg, amelyről bizonylat nem állt rendelkezésre. Így a tárgyi szerződés nem tartalmaz vásárlásra fordított összeget. Az üzletrész megszerzésére fordított összeg ezért nem volt megállapítható, csak az Szja. tv. 67. § (2) bekezdés utolsó mondata jöhetett számításba.
Utóbb a felperes kiegészítette a felülvizsgálati kérelmét azzal, hogy a 2000. évi törvénymódosító rendelkezések megerősítették a felperes jogi álláspontját.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A perbeli vita tárgya jogkérdés, eldöntendő az volt, hogy a felperes jövedelmi adóköteles adóalap meghatározása az Szja. tv. 67. § (1) és (2) bekezdésében előírtak alapján az alperesi határozatban foglaltak szerint jogszerűnek minősül-e.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az alperes azon megállapításával, miszerint az Szja. tv. 67. § (1) bekezdése adja meg a főszabályt, mit kell érteni árfolyamnyereségnek. Eszerint: árfolyamnyereségnek minősül - kivéve ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti - az értékpapír elidegenítésért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket meghaladó része), csökkentve a járulékos költségekkel.
E vonatkozásban módosítja a jogerős ítélet azon kitételét, mely szerint a 67. § (1) bekezdése "általános szabályt tartalmaz az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározására" még a 67. § (2) bekezdése lényegében "az (1) bekezdésben szabályozott általános rendelkezés alóli kivételeket sorolja".
A "kivétel" megfogalmazás helyett a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az Szja. tv. 67. § (2) bekezdése azokat a megállapításokat tartalmazza, hogyan kell, illetve lehet az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghatározni. Kétségtelen tény, hogy az Szja. tv. 67. § (2) bekezdésének utolsó fordulata a bevétel 25%-át rendeli jövedelemként figyelembe venni, ha e bekezdésben előtte felsorolt módokon az értékpapír megszerzésére fordított összeg (érték) nem állapítható meg.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta azonban azt a felperesi álláspontot, miszerint jelen esetben az üzletrész szerzéskori értéke az üzletrész-szerzést igazoló bizonylat vásárlásra fordított összegének hiányában ne lett volna megállapítható. A kft. üzletrész alapítására az alapítással történő szerzésre, illetőleg az üzletrész jogi minősítésére vonatkozó részletes szabályozásokat a gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmaz. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint jelen esetben az adójogi konzekvenciák helyes meghatározásánál nem volt figyelmen kívül hagyható az üzletrész, mint jogi fogalomra vonatkozó gazdasági társaságokról szóló törvényi meghatározás. Az üzletrész a korlátolt felelősségű társaság lényegéhez tartozó sajátosság, elvont fogalom, amely a tagsági jogok és a társasági vagyonból a tagra jutó rész megtestesítője.
Mértéke összefügg a tag törzsbetétének értékével és a társaság megalakulásakor rendszerint azonos is az értéke azzal. A perbeli esetben is megállapítható volt, az alapítással szerzett kft. üzletrész szerzési értéke, amely megegyezett a törzsbetét összegével. Ellenkező adat nem merült fel. Ennek alapján érvényesült az Szja. tv. 67. § (1) bekezdésében írt azon főszabály, mely szerint árfolyamnyereségnek az értékpapír megszerzésére fordított összeg, és az értékpapír elidegenítését kapott bevétel különbözete minősült. Az adóhatóság a jogszabálynak megfelelően állapította meg a felperes adóalapját, és az ebből következő adózási kötelezettség mértékét. A Legfelsőbb Bíróság az Szja. tv. 67. § (2) bekezdés 25%-os árfolyamnyereségre vonatkozó szabály alkalmazását nem látta megállapíthatónak.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.577/2000.)