adozona.hu
AVI 2004.1.3
AVI 2004.1.3
A gépjárművek besorolásánál az eredeti, gyárilag kialakított állapot a meghatározó (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. r. felperes 1995. december 19-én vásárolt egy Skoda Felicia LX Praktik típusú gépkocsit az A. F. Kft.-től 1 274 393 Ft-ért. Az I. r. felperes a gépkocsi értékesítésről szóló számlában szereplő általános forgalmi adót 1995. decemberi adóbevallásában visszaigényelte. Az elsőfokú adóhatóság határozatával az I. r. felperes terhére 254 000 Ft adóhiányt állapított meg, melynek megfizetésére a 83 000 Ft késedelmi pótlékkal együtt az I. r. felperest kötelezte.
Az alperes határozatával az elsőf...
AVI 2004.1.3 A gépjárművek besorolásánál az eredeti, gyárilag kialakított állapot a meghatározó (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
Az I. r. felperes 1995. december 19-én vásárolt egy Skoda Felicia LX Praktik típusú gépkocsit az A. F. Kft.-től 1 274 393 Ft-ért. Az I. r. felperes a gépkocsi értékesítésről szóló számlában szereplő általános forgalmi adót 1995. decemberi adóbevallásában visszaigényelte. Az elsőfokú adóhatóság határozatával az I. r. felperes terhére 254 000 Ft adóhiányt állapított meg, melynek megfizetésére a 83 000 Ft késedelmi pótlékkal együtt az I. r. felperest kötelezte.Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A II. r. felperes 1995. december 5-én vásárolt egy Skoda Felicia LX Praktik típusú gépkocsit az A. F. Kft.-től 1 410 000 Ft-ért. A számlában felszámított általános forgalmi adót 1995. IV. negyedévi adóbevallásában igényelte vissza. Az elsőfokú adóhatóság a II. r. felperest határozatával 282 000 Ft adóhiány és 137 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
Az alperes mint másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot határozatával helybenhagyta.
A III. r. felperes 1995. december 28-án egy Opel Astra Caravan típusú gépkocsit vásárolt a K.-G. Autóház Kft.-től 2 232 000 Ft.-ért. A III. r. felperes a számlában felszámított általános forgalmi adót 1995. IV. negyedévi adóbevallásában igényelte vissza.
Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperest 446 000 általános forgalmi adó, valamint 241 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezés folytán eljárva az elsőfokú határozatot határozatával helybenhagyta.
A felperesek kereseteikben az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését kérte.
A felperesek kereseti álláspontja az volt, hogy az általuk vásárolt gépkocsit az eladó az eladás előtt személygépkocsiból teherszállításra alkalmas gépjárművé alakította. A tehergépjármű után általános forgalmi adó levonásának a törvény alapján helye volt. A felperesek hivatkoztak arra, hogy mind a forgalmi engedélyben, mind az általuk megvásárolt szerződésben a gépkocsi tehergépjárműként került nyilvántartásra.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, és fenntartotta a határozataiban foglalt azon álláspontját, hogy a gyárilag személyszállításra alkalmasnak kialakított gépkocsi annak következtében, hogy haszongépjárművé alakítják át, nem minősül tehergépjárműnek, hanem az ITJ 41-32-5. besorolás alá tartozó nagy rakodóterű személygépkocsinak tekintendő. Téves volt ezért a termék besorolási számaként feltüntetett tehergépkocsit jelentő ITJ statisztikai kódszám. Ez a gyári besorolás önkényes megváltoztatásával lett meghatározva. A felperesek tehát valójában személygépkocsit szereztek be, ennek következtében az általános forgalmi adó törvény 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján előzetesen felszámított adó levonásának nem volt jogalapja.
A megyei bíróság 12. számú ítéletével az alperes keresettel támadott határozatait hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárások lefolytatására kötelezte. A bíróság megalapozatlannak tartotta az alperesi határozat azon megállapítását, miszerint a perbeli személygépkocsik az átalakításuk ellenére továbbra is feltétlenül az ITJ 4141-32. számú termék alcsoportba, ezen belül pedig az 1993ban megnyitott ITJ 42-3-25. számú "nagy rakodóterű személygépkocsi" nevű cikkcsoportba tartoznának. A bíróság szerint a meghatározásból az következne, hogy a nagy rakodóterű személygépkocsik olyan gyárilag kialakított vegyes használatú gépkocsik, amelyek általában további átalakítást nem igényelnek. A perbeli adóhatósági eljárásokban azonban nem tisztázták, miként alakították át a perbeli gépkocsikat. Az autókereskedők a felpereseknek értékesített gépkocsikat saját beszerzési számláikon, az I. és II. r. felperesek gépjárműje esetében kifejezetten személygépkocsiként, a 41-32 ITJ számon a III. r. felperes járműve esetén pedig közúti gépjárműként ITJ 41-34 lett megjelölve. Az elsőfokú bíróság kétségesnek tartotta, hogy a felperesek által vásárolt termékek nem minősülnek-e tényleges az értékesítéskori ismérvek, jellemzők alapján, a 41-34 vagy (41-35) ITJ termék alcsoportba tartozóknak. Ezért megalapozatlannak minősítette az alperesi határozatokat és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. Az új eljárásra a bíróság előírta, hogy meg kell vizsgálni a felperesek által beszerzett közúti gépjárműveken milyen átalakítások történtek az értékesítés előtt, és a tényleges állapot és jellemző ismérvek alapján kell azokat az adóhatóságnak besorolni az Áfa törvény 67. §-ára figyelemmel.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmek elutasítását. Az alperes újból kifejtette jogi álláspontját és utalt az e körben kialakult következetes bírósági gyakorlatra is.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 12. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét elutasította.
Az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 33. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem vonható le az előzetesen felszámított adó a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem tovább értékesítési céllal történik. Az Áfa tv. 13. § (1) bekezdés 16/G. alpontja értelmében a számlának tartalmaznia kell a termék megnevezését, valamint statisztikai besorolását. Az Áfa tv. 67. §-a pedig kimondja, hogy a statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (a továbbiakban: ITJ) 1994. évi június hónap 15 napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A KSH állásfoglalása szerint a gépjárművek besorolásánál az eredeti, gyárilag kialakított állapot a meghatározó. Így a perbeli esetben azt kell eldönteni, hogy a felperesek által vásárolt gépkocsik személygépkocsinak vagy tehergépjárműnek minősültek-e. Az elhatárolásnak nem alapja a gépjármű teherszállító képessége, illetőleg a tényleges használat, mert az Áfa törvény a levonási jog gyakorlását nem ehhez, hanem az ITJ számra való besoroláshoz köti. Az ITJ felsorolásban önálló termékként átalakított személygépkocsi megjelölve nincsen. A perbeli esetben nem vitás volt, hogy a járműveket személygépkocsinak gyártották és e funkció ellátására az átalakítás ellenére is alkalmasak voltak.
A Legfelsőbb Bíróság már számos eseti döntésében kialakította azt az álláspontját, hogy egy személygépkocsi gyártott gépjármű nagyobb terjedelmű tárgyak szállítására alkalmassá tétele ellenére sem veszti el eredeti jellegét, még akkor sem ha gépkocsiból az ülések eltávolításra kerültek, illetőleg bármily más átalakítást végeztek. Statisztikai besorolás szempontjából nincs jelentősége a közlekedési hatóság közlekedésrendészeti és igazgatási szempontok alapján kiállított forgalmi engedélynek, és ugyancsak nem lehet az adólevonási jog gyakorlásának alapja a számlákon tévesen feltüntetett tehergépjárműre utaló ITJ szám sem.
Jogi álláspont alapján tévedett a megyei bíróság az új eljárásra kötelezés tekintetében is, ugyanis az értékesítéskori tényleges állapotnak és jellemző ismérvek szerinti adóhatósági termék besorolásnak nincsen jelentősége. Az általános forgalmi adó levonási jog szempontjából az eredeti, gyárilag kialakított állapot volt a meghatározó.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kfv. I. 35.313/2000.)