adozona.hu
AVI 2003.12.128
AVI 2003.12.128
A felszámolás alatt álló szervezet is közigazgatási eljárás ügyfele lehet (1990. évi XCI. tv. 53. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes fizetési meghagyásában kötelezte az 1998. október 28. napjától felszámolás alatt álló felperest összesen 30 566 forint társadalombiztosítási tartozás megfizetésére. A fizetési meghagyásban megjelölt összeget hitelezőként az alperes a felperes felszámolójánál is előterjesztette, aki a követelést besorolta.
A felperes felszámolója útján előterjesztett keresetére a bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Osztotta azt a felperesi álláspontot, amely szerint az...
AVI 2003.12.128 A felszámolás alatt álló szervezet is közigazgatási eljárás ügyfele lehet (1990. évi XCI. tv. 53. §)
Az alperes fizetési meghagyásában kötelezte az 1998. október 28. napjától felszámolás alatt álló felperest összesen 30 566 forint társadalombiztosítási tartozás megfizetésére. A fizetési meghagyásban megjelölt összeget hitelezőként az alperes a felperes felszámolójánál is előterjesztette, aki a követelést besorolta.A felperes felszámolója útján előterjesztett keresetére a bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Osztotta azt a felperesi álláspontot, amely szerint az alperes a társadalombiztosítási tartozásból eredő követelést mint hitelezői igényt a Csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 28. § (2) bekezdése f) pontja illetve a 37. §-a szerint kizárólag a felszámolási eljárásban érvényesítheti; a felszámolás alatti felperessel szemben közigazgatási eljárásban határozatot nem hozhat.
A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt az alperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt. Álláspontja szerint a fizetési meghagyás kibocsátására az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 53. §-a alapján lefolyatott ellenőrzés nyomán feltárt járuléktartozás tekintetében az Art. 96/B. § (7) bekezdése szerint jogszerűen került sor, amelytől függetlenül az Art. 49. § (6) bekezdése alapján hitelezőként is fellépett a felszámolási eljárásban.
A felperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot nem osztja. Cstv. alapján folyó felszámolási eljárás a polgári jogviszonyok végleges lezárására szolgáló általános szabályozás, amely független a közigazgatási eljárástól. A felszámolási eljárásban hitelezői követelések érvényesítésére, míg a közigazgatási eljárásban a közigazgatási jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek érvényesítésére kerül sor. A közigazgatási szerv a közigazgatási jogviszonyokból eredő kötelezettségeket a közigazgatási eljárás során hozott közigazgatási határozattal érvényesítheti. Nem kizárt azonban, hogy a felszámolás alatti szervezettel szemben a törvényen alapuló követelését - határozathozatal nélkül - a felszámolási eljárásban is előterjessze. Nincs olyan jogszabály, amely a felszámolás alatt álló szervezetet kizárná a közigazgatási jogviszonyok alanyai köréből. A felszámolás alatt álló szervezet a felszámolás okán és címén nem mentesülhet közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségeitől. felszámolás alatt álló szervezet tehát közigazgatási jogviszony alanya, közigazgatási eljárás ügyfele lehet, vele szemben közigazgatási határozat hozatalának helye van.
A felszámolás alatt álló szervezet az általános szabályok szerint természetesen jogosult a vele szemben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát keresettel kérni. Ennek következtében a felszámolás alatt álló szervezet felszámolója, mint a felszámolás alatt álló vagyonával rendelkezni és képviselni jogosult dönthet arról, hogy a felszámolás alatti szervezetet érintő közigazgatási határozat felülvizsgálatát a bírósághoz benyújtott keresettel kéri, vagy a közigazgatási hatóságnak az Cstv. szabályai szerint bejelentett követelését besorolja.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tehát a fizetési meghagyás kibocsátására a közigazgatási eljárásban jogszerűen került sor. Az Art. 53. §-a alapján az adóhatóság az ellenőrzést a hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le, amelyek közé a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség ellenőrzése is tartozik. Ezekben az ügyekben lefolytatott vizsgálat eredményeként feltárt társadalombiztosítási tartozás esetében az Art. 96/B. § (7) bekezdése szerinti fizetési meghagyást jogosult és köteles volt az adóhatóság kibocsátani.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.199/2000.)