adozona.hu
AVI 2003.12.128
AVI 2003.12.128
A felszámolás alatt álló szervezet is közigazgatási eljárás ügyfele lehet (1990. évi XCI. tv. 53. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes fizetési meghagyásában kötelezte az 1998. október 28. napjától felszámolás alatt álló felperest összesen 30 566 forint társadalombiztosítási tartozás megfizetésére. A fizetési meghagyásban megjelölt összeget hitelezőként az alperes a felperes felszámolójánál is előterjesztette, aki a követelést besorolta.
A felperes felszámolója útján előterjesztett keresetére a bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Osztotta azt a felperesi álláspontot, amely szerint az...
A felperes felszámolója útján előterjesztett keresetére a bíróság ítéletével a fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. Osztotta azt a felperesi álláspontot, amely szerint az alperes a társadalombiztosítási tartozásból eredő követelést mint hitelezői igényt a Csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló többször módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 28. § (2) bekezdése f) pontja illetve a 37. §-a szerint kizárólag a felszámolási eljárásban érvényesítheti; a felszámolás alatti felperessel szemben közigazgatási eljárásban határozatot nem hozhat.
A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt az alperes nyújtott be kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt. Álláspontja szerint a fizetési meghagyás kibocsátására az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 53. §-a alapján lefolyatott ellenőrzés nyomán feltárt járuléktartozás tekintetében az Art. 96/B. § (7) bekezdése szerint jogszerűen került sor, amelytől függetlenül az Art. 49. § (6) bekezdése alapján hitelezőként is fellépett a felszámolási eljárásban.
A felperes a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben kifejtett álláspontot nem osztja. Cstv. alapján folyó felszámolási eljárás a polgári jogviszonyok végleges lezárására szolgáló általános szabályozás, amely független a közigazgatási eljárástól. A felszámolási eljárásban hitelezői követelések érvényesítésére, míg a közigazgatási eljárásban a közigazgatási jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek érvényesítésére kerül sor. A közigazgatási szerv a közigazgatási jogviszonyokból eredő kötelezettségeket a közigazgatási eljárás során hozott közigazgatási határozattal érvényesítheti. Nem kizárt azonban, hogy a felszámolás alatti szervezettel szemben a törvényen alapuló követelését - határozathozatal nélkül - a felszámolási eljárásban is előterjessze. Nincs olyan jogszabály, amely a felszámolás alatt álló szervezetet kizárná a közigazgatási jogviszonyok alanyai köréből. A felszámolás alatt álló szervezet a felszámolás okán és címén nem mentesülhet közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségeitől. felszámolás alatt álló szervezet tehát közigazgatási jogviszony alanya, közigazgatási eljárás ügyfele lehet, vele szemben közigazgatási határozat hozatalának helye van.
A felszámolás alatt álló szervezet az általános szabályok szerint természetesen jogosult a vele szemben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát keresettel kérni. Ennek következtében a felszámolás alatt álló szervezet felszámolója, mint a felszámolás alatt álló vagyonával rendelkezni és képviselni jogosult dönthet arról, hogy a felszámolás alatti szervezetet érintő közigazgatási határozat felülvizsgálatát a bírósághoz benyújtott keresettel kéri, vagy a közigazgatási hatóságnak az Cstv. szabályai szerint bejelentett követelését besorolja.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tehát a fizetési meghagyás kibocsátására a közigazgatási eljárásban jogszerűen került sor. Az Art. 53. §-a alapján az adóhatóság az ellenőrzést a hatáskörébe tartozó ügyekben folytatja le, amelyek közé a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség ellenőrzése is tartozik. Ezekben az ügyekben lefolytatott vizsgálat eredményeként feltárt társadalombiztosítási tartozás esetében az Art. 96/B. § (7) bekezdése szerinti fizetési meghagyást jogosult és köteles volt az adóhatóság kibocsátani.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35.199/2000.)