AVI 2003.11.115

Az adóhatóság vizsgálja, hogy az adózó rendelkezik-e az exportált áru tekintetében minősítő határozattal (1990. évi XCI. tv. 33. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú bíróság - elutasítva a felperes elsődleges keresetét - helyt adott a felperes másodlagos kereseti kérelmének és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Döntése indokául kifejtette, hogy az alperes a felperes által igénybevett exporttámogatást a vizsgált időszakra irányadó 38/1994. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: R1.), valamint a 45/1995. (XII. 29.) FM-PM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján kizárólag a...

AVI 2003.11.115 Az adóhatóság vizsgálja, hogy az adózó rendelkezik-e az exportált áru tekintetében minősítő határozattal (1990. évi XCI. tv. 33. §)
Az elsőfokú bíróság - elutasítva a felperes elsődleges keresetét - helyt adott a felperes másodlagos kereseti kérelmének és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Döntése indokául kifejtette, hogy az alperes a felperes által igénybevett exporttámogatást a vizsgált időszakra irányadó 38/1994. (XII. 30.) PM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: R1.), valamint a 45/1995. (XII. 29.) FM-PM-IKM együttes rendelet (a továbbiakban: R2.) alapján kizárólag az abban foglalt feltételek tekintetében vizsgálhatta. Arra a következtetésre jutott, hogy a 40/1995. (XI. 29.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti feltételek vizsgálata nem tartozik az alperesi hatóság hatáskörébe, ezért a felperesi borexport támogatása kapcsán az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítő határozata hiányát nem kifogásolhatta.
Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesi kereset elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy az Adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 33. § (2) bekezdése alapján nemcsak az exporttámogatás szabályos igénybevételének ellenőrzésére hatáskört biztosító szabályok szerinti, hanem a más jogszabályok által előírt bizonylatokat is vizsgálja. Hivatkozott a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának állásfoglalására, amely szerint a bortörvény hatálya alá tartozó terméket kiszállítani az OBI által kiadott minőségi tanúsítvánnyal lehet.
A felperes az ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban az abból levont jogi következtetéseket a Legfelsőbb Bíróság nem osztja.
Az elsőfokú bíróság által is felhívott R1. és R2. a mellékleteiben meghatározott élelmiszeripari termékek - a többi között - a hordós szőlőbor exportját rendelték támogatni. Az R1. 7. § (1) bekezdése, az R2. 5. §-a alapján az exporttámogatás igénybevételének jogszerűsége vizsgálatát az Art. szabályai szerint az adóhatóság hatáskörébe utalta. Az Art. 33. § (1) bekezdése szerint az adózónak a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítania, illetve vezetnie, hogy az a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak.
A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló R. 27. § (2) bekezdése valamint a 33. § (1) bekezdése alapján bort bel- és külkereskedelmi forgalomba hozni egyaránt kizárólag az OBI minősítő határozatával lehet. Ebből az következik, hogy csak az OBI minősítéssel rendelkező bort lehet jogszerűen exportálni és ehhez az állami támogatást az R1. illetve az R2. alapján igényelni. Az exporttámogatás igénybevéte­lének jogszerűsége körében ezért az adóhatóság a hatáskörébe tartozóan vizsgálta, hogy a felperes rendelkezik-e az exportált borok tekintetében az OBI minősítő határozattal. Az alperes a határozatában a vizsgálat során feltárt tételek tekintetében az OBI minősítés hiányában ezért helyesen állapította meg, hogy a felperes e tételekre nézve nem volt jogosult az exporttámogatás igénybevételére és jogszerűen alkalmazta a megállapítás következményeit.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kf. I. 35.207/2000.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.