adozona.hu
AVI 2003.7.84
AVI 2003.7.84
Jövedéki ügyben is alkalmazni kell meghatározott esetekben az Art. rendelkezéseit [1997. évi CIII. tv. 32. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns tényállás szerint az elsőfokú vámhivatal két beosztottja 1999. július 16-án jövedéki ellenőrzést végzett az I. r., felperes üzletében nyugta és számlaadási kötelezettség, valamint dohánygyártmányok adójegyén feltüntetett ártól eltérő ár érvényesítése körében. A megbízólevél tartalmától eltérően alkoholtermék vonatkozásában is jövedéki ellenőrzést végeztek, melynek során átvizsgálták az I. és II. r. felperes közös lakását, ahol I. r. felperestől...
AVI 2003.7.84 Jövedéki ügyben is alkalmazni kell meghatározott esetekben az Art. rendelkezéseit [1997. évi CIII. tv. 32. § (2) bek.]
A felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns tényállás szerint az elsőfokú vámhivatal két beosztottja 1999. július 16-án jövedéki ellenőrzést végzett az I. r., felperes üzletében nyugta és számlaadási kötelezettség, valamint dohánygyártmányok adójegyén feltüntetett ártól eltérő ár érvényesítése körében. A megbízólevél tartalmától eltérően alkoholtermék vonatkozásában is jövedéki ellenőrzést végeztek, melynek során átvizsgálták az I. és II. r. felperes közös lakását, ahol I. r. felperestől 4 liter körtepálinkát, II. r. felperestől 10 liter bérfőzött pálinkát foglaltak le. Mivel az alkoholtermék eredetét igazolni nem tudták, illetve az igazolást a vámhatóság nem fogadta el, az I. r. felperest 2820 Ft jövedéki adó, míg II. r. felperest 6200 Ft jövedéki adó, 20 000 Ft jövedéki bírság és 12 200 Ft raktározási díj megfizetésére kötelezte. A felperesek keresetükben többek között arra hivatkoztak, hogy a vámhivatal jogszabálysértően tartott ellenőrzést megbízólevél hiányában a lakásukon.Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatait az elsőfokú vámhivatal határozataira is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában a jövedéki adóról és a jövedéki termék forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 73. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott ellenőrzésre is alkalmazni kell a Jöt. 32. § (3) bekezdés a) pontja az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezéseit.
Az Art. 56. § (3) bekezdése értelmében helyszíni ellenőrzést a megbízólevéllel ellátott alkalmazott végezheti. Az Art. 56/A. §-ából következően a helyszíni ellenőrzés csak olyan tárgykörben folytatható le, mint amire a megbízólevél szól. A vámhatóságok tehát a jogszabályok megsértésével végeztek jövedéki ellenőrzést az I. és II. r. felperes közös lakásában, amikor oda megbízólevél nélkül mentek be, és ellenőrizték a lakásban található alkoholtermékeket.
Mivel az eljárás jogszabálysértés, a keresettel felülvizsgálni kért határozatok érdemére kiható, az elsőfokú bíróság az Art. 86. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával hatályon kívül helyezte az alperesi határozatokat az elsőfokú vámhivatali határozatokra is kiterjedő hatállyal.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperesek keresetének elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a jövedéki ellenőrzést a Jöt. 73. § (1) bekezdés c) pontja alapján végezték el, melyre az Art. rendelkezései nem alkalmazhatók. A Jöt. külön szabályozza, hogy mely ellenőrzési formánál szükséges az erről szóló határozat átadása. A jövedéki szabályok betartásának ellenőrzése nem adóvizsgálat, ezért nem az Art. szabályai szerint kell a hatósági ellenőrzés során eljárni. Egyebekben az ellenőrzés során a pénzügyőrök szolgálati igazolványukat bemutatták és közölték, hogy jövedéki ellenőrzést kívánnak folytatni. Az ellenőrzés során (pl. közutakon, piacokon) a hatóságnak gyakran általa nem ismert személyeket is ellenőriznie kell. Utalt arra is, hogy ha az eljárási szabálysértés megállapítható, ez akkor sem lehet olyan súlyos, hogy törvénysértő állapotot konzerváljon a közigazgatási ítélet.
A felperesek a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozták annak helyes indokai alapján.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, és a Jöt., valamint az Art. szabályainak egybevetéséből helyes jogkövetkeztetésekre jutott.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a jövedéki szabályok betartásának ellenőrzése nem adóvizsgálat, ezért az Art. szabályait nem lehet alkalmazni. Ennek ellentmond a Jöt. 32. § (2) bekezdése, mely szerint az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a hatósági felügyeletre, az ellenőrzésre, az adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségek, továbbá az adó visszaigénylésére az e tőrvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-ot kell megfelelően alkalmazni.
A Legfelsőbb Bíróság sem vitatja azt a tényt, amelyre az alperes hivatkozott, hogy a lefolytatandó ellenőrzések egy részénél a vámhatóság nem tudja, hogy mely személyeket fog ellenőrizni (közúti ellenőrzés, piaci ellenőrzés stb.). A perbeli esetben azonban a megbízólevél kifejezetten az I. r. felperes üzletében nyugta és számlaadási kötelezettség, valamint dohánygyártmányok adójegyen feltüntetett, ártól eltérő ár érvényesítésének ellenőrzésére szólt. A megbízólevélen szereplő ellenőrzési feladat teljesítése érdekében, nem vitathatóan lehetőség lett volna az I. r. felperes üzlethelyiségének, árukészletének ellenőrzésére, illetve még az I. r. felperes lakásának ellenőrzésére is.
Azonban a megbízólevéltől eltérő tartalmú ellenőrzés lefolytatására a vámhivatal két beosztottjának nem volt jogosultsága, ennek következtében az Art. 5/A. §-ára figyelemmel a felperesek lakásán tartott jövedéki ellenőrzésre is jogszabálysértő módon került sor.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a jogerős ítélet azon megállapításával is, hogy ez az eljárási jogszabálysértés a felülvizsgálni kért alperesi határozatok érdemére kiható jellegű volt, ezért a jogerős ítélet helyesen helyezte hatályon kívül a közigazgatási határozatokat.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 270/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.388/2001.)