adozona.hu
AVI 2003.6.71
AVI 2003.6.71
Jövedéki ügyben a birtokos személyének meghatározása során a tényleges helyzetből kell kiindulni (1997. évi CIII. tv. 45. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesi vállalkozó a B.-N. Kft. alkalmazásában teherfuvarozási feladatokat látott el. A rakomány vámkezelésére 1999. július 22-én került sor. A vámhivatal a teherautót lezárta és vámzárral biztosította. A felperes a tehergépjárművet a kiléptetésig folyamatosan birtokában tartotta. A felperes 1999. július 26-án kiléptetésre jelentkezett, a tételes vámvizsgálat során a bejelentett rakomány mellől 4489 karton, különböző márkájú magyar zárjeggyel vagy adójeggyel el nem látott cigaretta került...
AVI 2003.6.71 Jövedéki ügyben a birtokos személyének meghatározása során a tényleges helyzetből kell kiindulni (1997. évi CIII. tv. 45. §)
A felperesi vállalkozó a B.-N. Kft. alkalmazásában teherfuvarozási feladatokat látott el. A rakomány vámkezelésére 1999. július 22-én került sor. A vámhivatal a teherautót lezárta és vámzárral biztosította. A felperes a tehergépjárművet a kiléptetésig folyamatosan birtokában tartotta. A felperes 1999. július 26-án kiléptetésre jelentkezett, a tételes vámvizsgálat során a bejelentett rakomány mellől 4489 karton, különböző márkájú magyar zárjeggyel vagy adójeggyel el nem látott cigaretta került elő. A ponyva és a vámzár sértetlen állapotban volt, azonban a ponyvazsinórt a vezetőfülke mögött elvágták.Az alperes jogerős határozatával 21 023 130 Ft jövedéki bírság és 4 204 626 Ft jövedéki adó megfizetésére kötelezte a felperest arra figyelemmel, hogy a felperes a termékek eredetét semmilyen okmánnyal igazolni nem tudta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Bírósági Határozatok 2000/8. számában Fórum cím alatt megjelent Legfelsőbb Bírósági véleményre.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 4. § a) pontja alapján a törvény rendelkezéseit, a jövedéki terméket... egyéb módon birtokló...... természetes személyekre kell alkalmazni. A Jöt. 76. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a természetes személy - a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivételével, amennyiben olyan jövedéki terméket birtokol, szállít......, amelyet - import jövedéki termék esetén nem vámkezeltet, a jövedéki termék mennyisége után jövedéki bírságot fizet. A (2) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni azt a terméket, amelynek adózott voltát a birtokosa, szállítója számlával vagy számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal egyszerűsített okmánnyal vagy vámokmánnyal, illetve más hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani.
A Jöt. 15. § (2) bekezdés a) pontja alapján adófizetési kötelezettség keletkezik a jövedéki terméket adóraktáron kívül jogellenesen állítanak elő, azt megszerzik, birtokolják, szállítják, forgalomba hozzák vagy felhasználják.
A megyei bíróság ezen rendelkezések egybevetéséből megállapította, hogy a magánszemély jövedéki bírságolása, illetve adófizetési kötelezettsége objektív felelősségen alapul, a birtokos személyt elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. A jogsértő magatartást a birtoklás önmagában megalapozza, csupán a Jöt. 76. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt okmányokkal, bizonyítékokkal tudja felelősségét kimenteni. A felperes a kimentéshez szükséges okmányokkal, bizonyítékokkal nem rendelkezett.
A megyei bíróság azt a jogi következtetést is levonta, hogy a birtoklás tudattartalmának nincs jelentősége, továbbá annak sem, hogy a jövedéki termék milyen módon került a felperes birtokába (kivéve számla, törvényi bizonyítás). Az objektív felelősség teljesülésével nincs jelentősége a lefolytatott büntetőeljárásban hozott döntésnek sem.
A felperes a jövedéki terméket gépkocsivezetőként, a vámvizsgálat időpontjában, birtokában tartotta.
A felperes utalt arra, hogy a birtokos nyilatkozatával visszautasíthatja a birtokába került dolgot. Erre tekintettel a felelős őrzésre vonatkozó szabályok az irányadóak. Ezzel kapcsolatban a jogerős ítélet kifejtette, hogy a perbeli közigazgatási jogviszony tartalmát a Jöt. rendelkezései határozzák meg. A jogszabály szerinti jogsértő magatartást a birtoklás önmagában megalapozza, így nem értékelhető a felperesnek a Ptk.-ra alapított nyilatkozata.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Álláspontja szerint a Jöt. nem definiálja a birtok fogalmát, így azt a Ptk. alapján kell meghatározni. A felperes esetében hiányzik a birtoklás tudati-akarati oldala. A tudomásszerzés után a birtokos kifejezheti azon akaratát, hogy visszautasítja a birtokába került dolgot. A felperes is így nyilatkozott a perben, így felelős őrző jogállásába került.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta, utalva az objektív felelősségre és a birtoklás tényleges helyzetére.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján - a közigazgatási bírák országos értekezletén felmerült aktuális jogalkalmazási kérdésekre - az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében véleményt alakított ki. Ez a vélemény megjelent a Bírósági Határozatok 2000/8. számában, illetve a Közigazgatási- Gazdasági Döntvénytár 8-9. számában is. Ebben a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma abban a kérdésben is állást foglalt, hogy objektív szankció-e a Jöt. jövedéki bírsága. Kifejtette, hogy a birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg. A Jöt. 4. § a) pontja, 76. § (1) bekezdés b) pontja egybevetéséből az az álláspont látszik igazolhatónak, hogy a magánszemély jövedéki bírságolásánál objektív felelősség áll fenn. A jogsértő magatartást a birtoklás önmagában megalapozza, csak a 76. § (2) bekezdés b) pontjában felsorolt okmányokkal - bizonyítékokkal tudja felelősségét kimenteni.
A jövedéki törvénysértésnél a Legfelsőbb Bíróság egységes gyakorlatot folytat, mely szerint a birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére vagy más nevében gyakorolják-e. A birtok fogalma továbbá nem függ a tudati elemektől sem, létrejöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra irányuló akarat nélkül is. A felperes, mint a tehergépjármű birtokosa, a tehergépjárműben talált zárjegy és adójegy nélküli cigarettáknak is birtokosa volt.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes birtoklás visszautasításával kapcsolatos jogerős ítéleti megállapításokkal is egyetért, a perbeli közigazgatási jogviszony tartalmát a Jöt. rendelkezései alapján kell megítélni.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.338/2001.)