adozona.hu
AVI 2003.6.70
AVI 2003.6.70
A Jszt. 67. § (1) bekezdésének e) pontja csak azt követeli meg, hogy a jövedéki terméket exportcélra eladják, a birtokba vétel nem követelmény (1993. évi LVII. tv. 6. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1997. október 16-án 16 800 flakon 96%-os, azaz 1400 karton másfél literes kiszerelésben, Ukrajnába exportálni kívánt étkezési finomszesz kiviteli ellenőrzését kérte. A K. Vámhivatal a tételes ellenőrzést elvégezte, és a vámárut a Z. Vámhivatalhoz továbbította. A felperes alkalmazottja kíséretében az áru az E.-K.-Z. Kamion terminálig kísért volt, ott kiléptetéshez az R.-S. Kft. átvette az okmányokat. Az E.-K. előkezelő terminálnál a kamiont vámzárral zárták le és a kiléptetési okmán...
AVI 2003.6.70 A Jszt. 67. § (1) bekezdésének e) pontja csak azt követeli meg, hogy a jövedéki terméket exportcélra eladják, a birtokba vétel nem követelmény [1993. évi LVII. tv. 6. §]
A felperes 1997. október 16-án 16 800 flakon 96%-os, azaz 1400 karton másfél literes kiszerelésben, Ukrajnába exportálni kívánt étkezési finomszesz kiviteli ellenőrzését kérte. A K. Vámhivatal a tételes ellenőrzést elvégezte, és a vámárut a Z. Vámhivatalhoz továbbította. A felperes alkalmazottja kíséretében az áru az E.-K.-Z. Kamion terminálig kísért volt, ott kiléptetéshez az R.-S. Kft. átvette az okmányokat. Az E.-K. előkezelő terminálnál a kamiont vámzárral zárták le és a kiléptetési okmányokat zárolták, majd a kamiont a határra történő felvezetéshez konvojba állították, azonban a kamion a felvezetés során eltűnt és a határra csak egy azonos rendszámú, de más színű, rakomány nélküli teherautó érkezett. A határon észlelték a kamion eltűnését és a kiléptetési záradékot a vámhivatal törölte. A felperesnél tartott jövedéki ellenőrzésnél megállapították, hogy az exportálni kívánt finomszesz visszavételezésre nem került.Az elsőfokú vámhivatal határozatával a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Jszt.) 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felperest 81 930 240 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, vitatta a felelősség fennállását és a jövedéki törvénysértés elkövetését. A keresetét később kiegészítette azzal, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (Jöt.) számára kedvező elbírálást eredményez.
A városi bíróság 15. számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az alperes fellebbezése folytán a megyei bíróság 3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, megállapítva, hogy a Jöt. kedvezőbb elbírálása azt eredményezi, hogy a felperessel szemben szankció nem alkalmazható.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint felülvizsgálati bíróság végzésével a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság 15. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, újabb határozat hozatalára utasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy mivel a Jöt. teljesen más szankciórendszert vezetett be ugyanazon elkövetési magatartásra nézve, ezért a két jogszabályi rendelkezés nem hasonlítható össze, a kedvezőbb elbírálás megállapíthatóságához nem állnak fenn a törvényi feltételek. Az első- és másodfokú bíróság téves jogi álláspontot foglalt el az alkalmazható jogszabály tekintetében, így a kereset érdemi elbírálására nem került sor.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróság az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Jszt. 67. § (1) bekezdés e) pontjára, mely szerint jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül a jövedéki terméket export célra adták el és az exportáló annak teljesítését a 15. § (3) bekezdése szerint a termék kiszállításának megkezdését követő 30 napon belül nem tudta igazolni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogszabály két feltételt állapít meg:
1. A jövedéki terméket exportcélra adták el, és
2. az exportáló annak teljesítését nem tudja igazolni. Ahhoz, hogy a jövedéki felelősség illetőleg a jövedéki törvénysértés megállapítható legyen, mindkét feltételnek együttesen kell fennállnia.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az első feltétel - ha a jövedéki terméket exportcélra adták el - nem áll fenn, mivel a jövedéki terméket ismeretlen tettes eltulajdonította, és azt a vevő (importőr) nem vehette birtokba.
Utalt a Jszt. 6. § (5) bekezdésére, amely értelmében exporttevékenység: az a tevékenység, amely keretében a vállalkozó jövedéki terméknek a kivitelére saját nevében, vagy bizományosként külkereskedelmi szerződést köt, és a termék kivitelét lebonyolítja. Ennek alapján az exportcélra eladottnak a termék akkor tekinthető, ha a vevő (az importőr) átvette (birtokba vette).
A felperes azonban jövedéki törvénysértést nem követett el, mert a termék exportcélra eladottnak nem tekinthető, mert a kiléptetés előtt ismeretlen személy eltulajdonította.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletében tévesen értelmezte a Jszt. 67. § (1) bekezdés e) pontját, mert ennek megvalósulásához nem kell, hogy a vevő az exportterméket birtokba is vegye. Csak kizárólag az exportcélra eladás tényét követeli meg, annak teljesítése nem feltétel. A felperesnek a termék kiléptetésének tényét kellett volna igazolnia, vagy azt, hogy a jövedéki termék visszaszállításra került a jövedéki üzemébe.
A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, de az így megállapított tényállásból a jogszabály téves értelmezése alapján helytelen jogi következtetést vont le.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért az alperes fellebbezésében foglaltakkal, mely szerint a Jszt. 67. § (1) bekezdés e) pontja csak azt követeli meg, hogy a jövedéki terméket exportcélra eladják, de azt nem, hogy az exportterméket a vevő birtokba is vegye. Nem a birtokbavételt, hanem a kiléptetés tényét kellett volna igazolnia a felperesnek, illetve ennek hiányában azt, hogy a jövedéki termék visszaszállításra került a jövedéki üzembe.
A felperes azonban egyik tényt sem tudta igazolni, ezért az alperes jogszerűen kötelezte jövedéki bírság megfizetésére.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 35.918/2000.)