adozona.hu
AVI 2003.6.66
AVI 2003.6.66
A kezesnek tisztába kell lennie a vámügyben várható fizetési kötelezettségeivel (1995. évi C. tv. 125. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a H. Kft. (továbbiakban: Kft.) által 1. számú vámhivatalnál több alkalommal indítványozott belföldi forgalom számára történő vámkezelések során a különbözeti vámbiztosítékok erejéig nyújtott készfizető kezességvállalást. A vámhivatal a Kft. vámügyeiben lefolytatott vámérték vizsgálat során a vámkezelést kérő által bevallott ügyleti értéket nem fogadta el. A Kft. a vámokmányok mellékleteként a közte és az M. Co. Co. Ltd. megnevezésű cég közötti adásvételt igazoló számlákat nyújtott ...
AVI 2003.6.66 A kezesnek tisztába kell lennie a vámügyben várható fizetési kötelezettségeivel (1995. évi C. tv. 125. §)
A felperes a H. Kft. (továbbiakban: Kft.) által 1. számú vámhivatalnál több alkalommal indítványozott belföldi forgalom számára történő vámkezelések során a különbözeti vámbiztosítékok erejéig nyújtott készfizető kezességvállalást. A vámhivatal a Kft. vámügyeiben lefolytatott vámérték vizsgálat során a vámkezelést kérő által bevallott ügyleti értéket nem fogadta el. A Kft. a vámokmányok mellékleteként a közte és az M. Co. Co. Ltd. megnevezésű cég közötti adásvételt igazoló számlákat nyújtott be. A vámhivatal új vámértékeket munkált ki és annak alapulvételével kötelezte a Kft.-t a vámteherkülönbözet megfizetésére. A Kft. az e tárgyban hozott határozatok jogerőre emelkedését követően fizetési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget. Ezért a vámhivatal a Kft. terhére előírt vámterheket a készfizető kezességet vállaló felperes részére is esedékessé tette. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 1999. november 17-én hozott határozatában az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Az 1999. november 26-án hozott határozatában pedig az 1999. november 17. napján hozott elsőfokú határozatot hagyta helyben. Döntéseit az 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 125.§ (2) bekezdésének b/3) pontjában, (6) és (7) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatait azzal indokolta, hogy a Kft.-vel szemben hozott határozatok jogerőre emelkedtek, a felügyeleti intézkedés iránti kérelemnek sem adott helyt. A vámfizetésre kötelezettek az ugyanazon vámárut terhelő vámteher megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. A felperes egyetemleges vámfizetési kötelezettsége kezességvállalásából ered, azt a Kft. részéről történő fizetés elmaradása miatt esedékessé kellett tenni. Utalt egyben arra, hogy a felperes által fellebbezéssel együtt előterjesztett okmányokat nem találta alkalmasnak az ügyleti értékkel kapcsolatos kétségek eloszlatására.A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes határozatai nem felelnek meg, az abban nevesített jogszabályi rendelkezéseknek. A közigazgatási eljárásban kétséget kizáróan és hitelt érdemlően igazolta, hogy az M. C. Co. Ltd. létező és valóságos cég részére a Kft. a számla szerinti ellenértéket átutalta. Álláspontjának alátámasztására nyomozást megszüntető határozatot is csatolt.
Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte, határozataiba rögzített jogi álláspontját fenntartotta.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az volt a jogi álláspontja, hogy a kezességet vállaló ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg mind azt a vámkötelezettet, akiért kezesi felelősséget vállalt. Ennél fogva jogosult arra, hogy a fizetési kötelezettséget előíró vámkezelés megállapításait érdemben vitassa. A perben azonban a felperes a Pp. 164. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárva a bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. A vámkezelés során benyújtott számlák nem tartalmazzák ugyanis a számlakibocsátó cég székhelyét, telephelyét, adószámát és egyéb közhitelű azonosításhoz szükséges adatokat. Rögzítette, hogy nem áll rendelkezésre semmilyen adat arra vonatkozóan, hogy a felperes által csatolt cégkivonat szerinti bahamai cég azonos lenne a számlakibocsátóval. A felperes bizonyítás indítványát mellőzte, és azt állapította meg, hogy az alperes a határozathozatalok meghozatala során jogszerűen járt el.
A jogerős ítélet ellen felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát. Azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet nem felel meg a Pp. 164. §-ában, 206. §-ában foglaltaknak, megalapozatlansága folytán jogszabálysértő.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a vámkezesség tartalmát tekintve nem azonos a polgári jogi kezességgel (Kfv. IV. 28.572/1997/6., Kfv. I. 27.571/1998/5., Kfv. III. 35.306/1999/4., Kfv. I. 35.525/2001/5., Kfv. X. 35. 927/2001/6......). A készfizető kezesség jogintézményének rendeltetése ugyanis az, hogy a vám és az ehhez kapcsolódó közterheknek az állam részére történő megfizetésére sor kerüljön. Azt a felperes sem vitatta, hogy a Vtv. 125. § (2) bekezdés b/3) pontja szerint, mint kezes vámfizetésre kötelezett. A felperesnek, mint kezesnek azonban - függetlenül attól, hogy a vámkötelezettel egyetemleges a fizetési kötelezettsége - nincs például árubemutatási, árunyilatkozat-adási, elszámolási ... stb. kötelezettsége. A kezességvállalás a vámbiztosíték egyik fajtája [Vtv. 7. § (3) bekezdése]. A Vtv. 7. §-ának (4) bekezdése a kezességvállalás törvényi feltételeit is rögzíti. A kezesnek jogosultsága van arra, hogy döntsön abban a kérdésben, hogy vállalja-e vagy sem a kezességet. Kötelezettségvállaláskor tisztában kell lennie, és tisztában is van a várható fizetési kötelezettségeivel. A perbeli esetben irányadó tényállás szerint a felperes tudomással is bírt az esetleges vámfizetési kötelezettség mértékéről. A perben ugyanis a különbözeti vámbiztosíték erejéig nyújtott készfizető kezességet. A vámhatóság az ügyben nem a felperes, hanem a Kft. vonatkozásában folytatott le vámérték vizsgálatot. A Kft. vámügyeiben folytatott vámérték vizsgálatot lezáró, új vámértéket, ennek megfelelően vámteher-különbözetet előíró határozatok a felperes által sem vitatottan jogerőre emelkedtek. A felperes pedig az általa kibocsátott készfizető kezességi nyilatkozatokban arra vállalt kötelezettséget, hogy amennyiben a Kft. nem teljesít, a vámterhet ő fizeti meg helyette. Ezért a perben a vámteher-különbözetet előíró határozatok jogalapját, a kimunkált vámértéket már nem vitathatja. Jogintézmény speciális jellegére, valamint az e perben felülvizsgálni kért határozatok tárgyára is figyelemmel az alperes jogszerűen alapította döntését a Vtv. 125. § (2) bekezdésének b/2) pontjára, (6) és (7) bekezdésére, és a kezességvállalásra, a különbözeti vámteher kiszabása tárgyában hozott határozatok jogerőre emelkedésére figyelemmel jogszerűen kötelezte a felperest fizetésre, mivel a Kft. fizetési kötelezettségének nem tett eleget, illetve, mivel a felperes erre vonatkozóan vállalt kezességet. Az elsőfokú bíróság ezért a bizonyítási indítványt helytállóan utasította el. Az a perbeli jogvita eldöntése szempontjából ugyanis nem releváns adatra vonatkozott. A perben felülvizsgálni kért vámügyben hozott határozatok jogszerűségét is érdemben helytállóan állapította meg. Helytállóan rögzítette, hogy "az alperes határozatainak meghozatala során jogszerűen járt el". A jogerős ítélet indokolását a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogszabályi rendelkezésekre, valamint az e tárgyban követett következetes bírói gyakorlatra figyelemmel csupán kiegészítette, illetve pontosította.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.332/2001.)