adozona.hu
AVI 2003.6.63
AVI 2003.6.63
A mérséklés, illetve az elengedés megalapozottságához szükséges adatokat elsősorban a kérelmezőnek kell előadnia, illetve bizonyítania (1990. évi XCI. tv. 86. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős elsőfokú bírósági ítélettel az alperes határozatát részben megváltoztatta, és a felperes által fizetendő késedelmi pótlék összegét 577 769 Ft-ról 385 140 Ft-ra, a bírság összegét 23 000 Ft-ról 15 467 Ft-ra mérsékelte. Egyebekben a tartozás elengedésére, illetve a járuléktartozás részletfizetésére irányuló felperesi keresetet elutasította.
A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság eljárása során feltárta a felperes vagyoni és jövedelmi viszonyait, melynek alapján szemé...
AVI 2003.6.63 A mérséklés, illetve az elengedés megalapozottságához szükséges adatokat elsősorban a kérelmezőnek kell előadnia, illetve bizonyítania (1990. évi XCI. tv. 86. §)
A jogerős elsőfokú bírósági ítélettel az alperes határozatát részben megváltoztatta, és a felperes által fizetendő késedelmi pótlék összegét 577 769 Ft-ról 385 140 Ft-ra, a bírság összegét 23 000 Ft-ról 15 467 Ft-ra mérsékelte. Egyebekben a tartozás elengedésére, illetve a járuléktartozás részletfizetésére irányuló felperesi keresetet elutasította.A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság eljárása során feltárta a felperes vagyoni és jövedelmi viszonyait, melynek alapján személyes költségmentességet is engedélyezett a per vitelére. A felperes az 1999. évben évi 87 580 Ft jövedelemmel rendelkezett, szívességi lakáshasználó, 1999 júniusától folyamatosan táppénzes állományban van, melynek összege 11 200 Ft. Garázsingatlanát a közigazgatási eljárás során nem tudta értékesíteni, és azóta sem vezetett eredményre.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes vagyoni és jövedelmi viszonyai indokolják, hogy a késedelmi pótlék összegét és a bírság összegét 30%-kal mérsékelje.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet azzal, hogy annak a mérséklésre vonatkozó rendelkező része jogszabálysértő. Hivatkozott az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 86. § (1) bekezdésére és 82. § (1) bekezdésére. Álláspontja szerint az alperesi határozat feltárta a felperes jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeit, a bíróság mintegy felülmérlegelte a mérlegelésen alapuló közigazgatási határozatot. Hivatkozott még arra is, hogy a Pp. 339. § (2) bekezdése alapján a bíróság nem változtathatta volna meg az alperesi határozatot.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 8. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel részében hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította.
Az Art. 86. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget (9. §) érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat. Az Art. 82. § (1) bekezdése értelmében pedig az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adó-, bírság-, vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetésére az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti. A mérséklés, illetve az elengedés tárgyában az adóhatóság az általa feltárt tényállás alapján, az adatok mérlegelésével hoz határozatot. A mérséklés, illetve az elengedés megalapozottságához szükséges adatokat elsősorban a kérelmezőnek kell előadnia, illetve bizonyítania.
A közigazgatási perekben kialakult bírói gyakorlat egységes a tekintetben, hogy a határozat felülvizsgálatának helye van abban az esetben is, ha a jogszabály méltányossági döntésre jogosítja fel az adóhatóságot. E körben a bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a hatóság eleget tett-e a jogszabályban írt kötelezettségének, vagyis feltárta-e a szükséges adatokat és ezek mérlegelését indokolta-e a határozatában.
A keresettel támadott alperesi határozatból megállapítható, hogy a közigazgatási határozat a tényállást feltárta. Rögzítette a felperes jövedelmi és vagyoni viszonyait, valamint azt a körülményt is, hogy a felperes valós jövedelmi viszonya nem állapítható meg, mivel jövedelmi viszonyait a felperes az eljárás során ellentmondásosan tárta fel. Arra is helyesen utalt az alperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a döntés szempontjából lényegtelen körülmény, hogy a felperes az eljárás alatt garázsát értékesíteni nem tudta. Azt kellett vizsgálni, hogy rendelkezik-e olyan jövedelemmel vagy vagyonnal, amelyből a tartozását megélhetése súlyos veszélyeztetése nélkül meg tudja-e fizetni. E körben pedig figyelembe kellett venni a mindennapi megélhetéshez nem nélkülözhetetlen, közel 1 millió forint értékű garázsát is. A jogerős ítélet gyakorlatilag felülmérlegelte a közigazgatási eljárásban felmerült bizonyítékokat, amelyre a méltányossági jogkör gyakorlása esetén nem volt lehetőség.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.268/2001.)