adozona.hu
AVI 2003.5.46
AVI 2003.5.46
A közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül (1992. évi LXXIV. tv. 1. sz. melléklet)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati eljárás szempontjából releváns tényállás szerint a felperes az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: ORTT) által kiírt pályázat keretében 1999. április 6-án 40 millió forint támogatást kapott a Jadviga párnája című műsorszám megvalósítása érdekében. A szerződés 1. pontja szerint az ORTT a pályázatot a műsorszolgáltatók magyarországi gyártású közszolgálati műsorszámai készítésének támogatására írta ki. A felperes koprodukciós szerződés kötött az M. Rt.-vel a ját...
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1999. II. negyedévre vonatkozóan kiutalás előtti adók és támogatások általános forgalmi adó ellenőrzését végezte, melynek alapján a felperes terhére 4 800 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet írt elő. Az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes közszolgálati műsorszám sugárzási jogát szerezte meg, amely a tárgyi adómentes szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódott. A tv-műsorba kerülő filmek sugárzási jogának értékesítése a KSH által adott besorolás szerint SZJ 1914-20. televíziós műsorszolgáltatás osztályába tartozik. Az Áfa tv. 30. § (1) bekezdése és a 2. sz. melléklet 25. pontja szerint a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül (SZJ 1914-től). A felperest az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adólevonási jog nem illeti meg.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy az elkészült játékfilm nem felel meg a közszolgálati műsor feltételeinek az 1996. évi I. törvény rendelkezései alapján. Álláspontja szerint az ORTT támogatás elnyerése, és ennek filmgyártás céljára történő kifizetésének adójogi szempontból való megítélése és SZJ szerinti besorolása egymástól függetlenül, ügyletenként önállóan történhet meg jogszerűen. Az elkülönült filmgyártás érdekében történt kifizetés nem kapcsolható tárgyi adómentes tevékenységhez. A filmek sugárzási jogának megszerzése minden esetben áfaköteles tevékenység. Hivatkozott arra is, hogy a KSH által adott besorolás nem jogforrás.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozatában indokok alapján.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Závada Pál: Jadviga párnája című regényéből készült filmalkotás jellegét illetően a támogatási szerződés, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az ORTT által adott vélemények alapján figyelemmel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt, (továbbiakban: Tv.) 2. § 19. pontjában foglalt meghatározásra közszolgálati műsorszámnak minősülő játékfilmnek határozható meg. A jogalkotó bármely művészeti alkotást, tehát játékfilmet is közszolgálati műsorszámnak minősíthet, ha az például magyarországi nemzeti, etnikai kisebbség kultúráját mutatja be. Az elkészült film a Magyarországon élő szlovák nemzetiség életét, szokásait és kulturális értékeit kívánta ábrázolni.
A felperes és az M. Rt. között létrejött koprodukciós szerződés 6.1. pontja sorolja fel, hogy a felperest az állami támogatás megszerzésében való közreműködésért, a szerződés feltételei szerinti rendelkezésre bocsátásáért milyen jogok illetik meg. A felsorolásban szerepel a sugárzás joga, a díszbemutató B-én történő megrendezése, a felperes és a képviselőjének cégneve és neve a főcímben, koproducer és producerként kerülő feltüntetése.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 28. § (2) bekezdés szerint az 1. sz. melléklet I. részében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál a felszámított adó mértéke az adó alapjának 12%-a. Az 1. sz. melléklet 97. pontjában SZJ 1911 sorszámmal jelőlt filmgyártási tevékenység, valamint a 100. pont alatt a rádiós és televíziós szolgáltatás (SZJ 1914) kivéve: a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás (SZJ 1914ből) esik 12%-os mértékű adókulcs alá. Az SZJ 1911 és 1914 számú besorolásban szereplő tevékenységeket egybevetve a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes - állításával szemben - SZJ 1911 kategóriájú filmgyártási tevékenységet nem végzett, azt a szerződés értelmében az M. Rt. valósította meg. A felperes a támogatási szerződés értelmében közszolgálati műsorszám készítésében vett részt, mert az elnyert támogatást ilyen célra fordította. A közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás az SZJ-ben önálló besorolási számot nem kapott.
Az Áfa tv. 30. § (1) bekezdése alapján mentesek az adó alól - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 2. sz. mellékletben felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások. A 2. sz. melléklet 25. pontja a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatást (SZJ 1914ből) meghatározással a tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtások körébe sorolja.
Az Áfa tv. 67. § b) pontja szerint a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a) pont alatt a Központi Statisztikai Hivatal építményjegyzékének (ÉJ), valamint szolgáltatások jegyzékének (SZJ) az 1994. évi június hó 15. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
Az SZJ 1914-ből a közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatás kizárólag akként értelmezhető kifejezett rendelkezés hiányában, hogy ilyen tevékenységnek a közszolgálati rádiós és televíziós programok készítése és adása tekinthető.
A Jadviga párnája című film kétséget kizáró módon pedig közszolgálati műsorszámnak minősül, melynek készítésével összefüggésben került sor a felperes részéről az ORTT által adott támogatás kifizetésére. A kifizetés tehát tárgyi adómentes szolgáltatáshoz kapcsolódott, abból adódóan, hogy a közszolgálati műsorszám készítését szolgálta, melynek fejében a felperes sugárzási jogot szerzett.
Az elsőfokú bíróság utalt a KSH 1998. május 22-én adott tájékoztatására, amely azt az alperesi állítást erősíti meg, miszerint a tv-műsorba kerülő film sugárzási, szórási jogának értékesítése, forgalmazása az SZJ 1914-20. televíziós műsorszolgáltatás csoportjába tartozik.
Rámutatott még arra is az elsőfokú bíróság, hogy az adókötelezettség megállapítása szempontjából ugyan nincsen jelentősége annak, hogy főtevékenységét illetően a felperes közszolgálati műsorszórónak tekinthető-e, bár a közigazgatási iratokhoz csatolt levelében maga is úgy nyilatkozott, hogy 8 éve végzi közszolgálati tevékenységét B. lakosságának közmegelégedésére, és 2005-ig tartó műsorszolgáltatói szerződése van.
Az Áfa tv. 33. § (1) bekezdés b) pontja szerint pedig nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatáshoz használja fel, hasznosítja.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására, és törvényes határozat meghozatalára utasítását. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az ORTT és a felperes közötti támogatási szerződés, illetve a felperes és az M. Rt. között létrejött koprodukciós szerződés két önálló, egymástól teljesen elkülönülő jogügylet. Az Áfa tv. 1. sz. melléklet 2. részének 97. pontja szerint az SZJ 1911 pontjába tartozó filmgyártás 12%-os felszámított adómérték alá tartozó szolgáltatás. A százalékpont ugyanezen kategóriába sorolja a televíziós szolgáltatást is, kivéve a közszolgálati televíziós szolgáltatást. Közszolgálati televíziós szolgáltatásnak a televízióban készült és sugárzott élő műsor, valamint televíziós stúdióban készült és később levetítésre szánt televíziós műsorszám minősül. A Jadviga párnája című játékfilm ezen feltételeknek nem felel meg. Álláspontja szerint az ítéleti érvelés a sugárzási jog megszerzésével kapcsolatban is téves, mert közszolgálati film sugárzási jogáról fogalmilag nem lehet beszélni.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta azzal, hogy az megfelel az Áfa tv. 30. § (1) bekezdés, 2. sz. melléklet 25. pontjában és a 33. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 11. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a megállapított tényállás alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy nem választható el a felperes és az ORTT, illetve a felperes és az M. Rt. között létrejött szerződés. A felperes pályázat keretében az ORTT-től azért kapott támogatást, hogy a Jadviga párnája című műsorszámot megvalósítsa. Ennek konkrét megvalósítása érdekében kötötte meg a szerződést az M. Rt.-vel, amely alapján a filmgyártási tevékenységet nem a felperes, hanem az M. Rt. végezte. A felperes a kapott támogatás alapján sugárzási jogot, illetve nevének producerként való feltüntetési jogát, mint reklámpropagandát szerzett meg.
A jogerős ítélet az Áfa tv. 1. sz. melléklete I. részének 97. és 100. pontja alapján, valamint a 2. sz. melléklet 25. pontja alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vizsgált tevékenység közszolgálati rádiós és televíziós szolgáltatásnak minősül, amely a tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtások körébe tartozik.
E körben helyesen mutatott rá arra, hogy a Tv. 2. 19/a. pontja értelmében a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatók, nézők tájékoztatási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám tekinthető közszolgálati műsorszámnak, ezen belül különösen az a) pont szerint a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés. Téves és szűkített az a felperesi álláspont, mely csak a televízióban készült és sugárzott élő műsort, valamint a televíziós stúdióban készült és később levetítésre szánt televíziós műsorszámot minősíti közszolgálati televíziós szolgáltatásnak. A felperes nem vitathatóan az ORTT-vel kötött támogatási szerződés értelmében közszolgálati műsorszám készítésében vett részt, és az elnyert támogatást is ilyen célra fordította.
A fentiekre figyelemmel a felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését bizonyítani nem tudta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdés értelmében a jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.032/2001.)