adozona.hu
AVI 2003.4.41
AVI 2003.4.41
Az adófizetés kötelezettség és nem jog, azt az ügyfél nem gyakorolja, hanem teljesíti [Áe. 61. § (5) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Község Önkormányzati Jegyzője határozatával 2 655 891 Ft adó megfizetésére kötelezte a felperes által képviselt P. Bt.-t. A határozatot 2000. január 20-án vették át, ezt követően január 31-én a társasági szerződést módosították, a felperes tagsági viszonyát megszüntette és a társaság új székhelyének S., Y. M. u. 98. számot jelölték meg. A Bt. ellen a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre, ezért az elsőfokú adóhatóság a felperest kötelezte a mögöttes felelősség címén az adótartozás...
AVI 2003.4.41 Az adófizetés kötelezettség és nem jog, azt az ügyfél nem gyakorolja, hanem teljesíti [Áe. 61. § (5) bek.]
A B. Község Önkormányzati Jegyzője határozatával 2 655 891 Ft adó megfizetésére kötelezte a felperes által képviselt P. Bt.-t. A határozatot 2000. január 20-án vették át, ezt követően január 31-én a társasági szerződést módosították, a felperes tagsági viszonyát megszüntette és a társaság új székhelyének S., Y. M. u. 98. számot jelölték meg. A Bt. ellen a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre, ezért az elsőfokú adóhatóság a felperest kötelezte a mögöttes felelősség címén az adótartozás megfizetésére, melyet az alperes határozatával helybenhagyott.E határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, és ezt követően az alperes I. számú határozatával saját hatáskörében a közigazgatási határozatokat visszavonta. Megállapította, hogy a Bt. más székhellyel de működik, így elsődlegesen a cég köteles az adótartozás megfizetésére, így a felperes nem köteles a tartozásért helytállni.
Ezt követően az adóhatóság új eljárást folytatott le, új végrehajtási cselekményeket foganatosított, sikertelenül. Emiatt a mögöttes felelősség jogcímén kötelezte a felperest 1070., illetve az azt kiegészítő 1110. számú határozatával, melyet az alperes 423. számú határozatával helybenhagyott.
A felperes keresetében a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kérte azzal, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 25. § (2) bekezdés f) pontjában írtak nem valósultak meg. Hivatkozott arra, hogy a korábbi I. számú határozat megállapította, hogy a felperes nem köteles helytállni a tartozásért, így az Áe. 61. § (4) bekezdésébe ütközik az új határozat, mert jóhiszeműen szerzett jogot von el a felperestől. Ugyanerre hivatkozott a kiegészítő határozattal kapcsolatban is az Áe. 48. § (4) bekezdésére utalással.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú adóhatóság végrehajtási cselekményeket foganatosított a P. Bt.-vel szemben, mely eredményre nem vezetett, és ez az iratokból egyértelműen megállapítható. Így az Art. 25. § (2) bekezdés f) pontja alapján jogszerűen kötelezték a felperest behajthatatlanság miatt, mint a társaság beltagját a helytállásra. Az adóhatóság a korábbi határozatát követően újabb eljárást folytatott le és újabb bizonyítékokat szerzett be és ezt követően kísérelte meg eredménytelenül a végrehajtást. Az új eljárás nyomán nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ügyben ismételten határozatot hozzon. Az Art. 84. § (4) bekezdésében írt külön visszavonó határozatra sem volt szükség.
A felperes keresetében az Áe. 61. § (4) bekezdésére hivatkozott, de nyilvánvalóan az (5) bekezdésben írtak megsértését állította. Ezzel kapcsolatban kifejtette a jogerős ítélet, hogy a korábbi adóügyi határozat, az akkor felderített tényállás alapján nem állapította meg a felperes felelősségét, ezzel azonban a felperes jogot nem szerzett. Azzal, hogy kötelezettségét nem állapították meg, olyan kikényszeríthető joga nem származott, amely szerint ezen adófizetési kötelezettség alól végleg mentesülne "adó nemfizetési jog" ugyanis nem létezik. Az adófizetés kötelezettség és nem jog, amelyet az ügyfél nem gyakorol, hanem teljesít. Az a határozat, amely egy adott tényállás mellett nem állapítja meg az adózási kötelezettségeket, rá jogot nem ruház. Az Áe. 48. §-ára illetőleg a kiegészítő határozatra vonatkozó, felperes által megjelölt jogszabálysértés vonatkozásában is hasonló volt az elsőfokú bíróság álláspontja, hiszen itt sem szerzett jóhiszeműen jogot a felperes, így ezek nem is sérülhettek.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú adóhatóság végrehajtási cselekményeket nem foganatosított. Ezzel szemben a céghez már semmilyen formában nem kapcsolódó felperessel szemben foganatosítják sorozatban a végrehajtást. A I. számú határozat megállapította, hogy a felperes a mögöttes felelősség címén nem köteles helytállni. Az ügyben hozott ismételt határozat majdnem szó szerint ugyanaz, de a mögöttes felelősség megállapításával. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróság nem reagált a B. Önkormányzat jegyzőjére vonatkozó tárgyaláson felvetett észrevételére, mely szerint nincs meg a tisztségellátásról szükséges képesítési feltételei.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetéseivel is a Legfelsőbb Bíróság mindenben maradéktalanul egyetértett. A felperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban az alábbiakra kíván rámutatni. Az iratokból megállapíthatóan az adóügyi hatóság végrehajtási cselekményeket foganatosított, e körben megkereste a P. Bt. ismert székhelye szerinti illetékes hatóságot a végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében. Ennek nemleges válaszára figyelemmel megállapítható, hogy a végrehajtási cselekmény nem vezetett eredményre.
A felperes arra is hivatkozott, hogy a céghez immár semmilyen formában nem kapcsolódott. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 101. § (1) bekezdése alapján a Betéti Társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban - e törvényben meghatározott kivételekkel - nem felel. A (3) bekezdés értelmében a társaságra, a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha e fejezet másként nem rendelkezik. A 97. § (1) bekezdése alapján a társaságtól megváló tag - tagsági jogviszonya megszűnésétől számított 5 évig - a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásért, amely tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett. Az iratok alapján megállapítható, hogy a P. Bt. a felperes tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkezett, de a felperes tagsági viszonyának megszűnése a Gt. 97. § (1) bekezdésére figyelemmel, a mögöttes felelősséget nem szüntette meg. Az Art. 25. § (2) bekezdés f) pontja alapján, ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehetett behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel. Ennek alapján a jogerős ítélet jogszerűen állapította meg a felperes mögöttes felelősségének fennállását.
Az Áe. 61. § (5) bekezdésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság osztotta az elsőfokú bíróság által kifejtetteket, mely szerint - adó nemfizetési jog - nem létező fogalom. Az alperes I. számú visszavonó határozata alapján a felperesnek nem keletkezett jóhiszeműen szerzett és gyakorolt joga. Ez a határozat egyébként nem általánosságban mondta ki a felperes mögöttes felelősségének kizártságát, hanem azon tényállási elemre tekintettel, hogy a P. Bt. társaság székhelyét megváltoztatta, csak feltárt adóhiányt elsősorban a Bt. köteles megfizetni. Ezért az új eljárásban további bizonyításra, illetve újabb végrehajtási cselekmény megkísérlésére került sor a Bt.-vel szemben, és csak ezek ismételt sikertelenségére tekintettel állt be a felperes felelőssége az Art. 25. § (2) bekezdésére figyelemmel.
A közigazgatási per tárgya a jogerős alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata ennek a körét meghaladja, annak vizsgálata, hogy az elsőfokú határozatot húzó, a tisztség ellátásához szükséges képesítési feltételekkel rendelkezik-e vagy sem. Ennek vizsgálata nem tartozik a közigazgatási per tárgykörébe.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35.974/2001.)