adozona.hu
AVI 2003.2.14
AVI 2003.2.14
Jogvesztő határidő letelte esetén igazolási kérelemnek vagy hiánypótlásnak nincs helye (1990. évi XCI. tv. 4. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett a kérelmező által 2000. október 4. napján előterjesztett kedvezményezettség igazolására irányuló kérelmet elutasította. Döntését az 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) 4. és 5. §-ában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a kérelmező nem nyújtotta be a fővárosi önkormányzati adóhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított igazolást, amely szerint nyilvántartott esedékes köztartozása nincs. A 0037-es adatlapot továbbá nem a nyilvántartásban sz...
AVI 2003.2.14 Jogvesztő határidő letelte esetén igazolási kérelemnek vagy hiánypótlásnak nincs helye (1990. évi XCI. tv. 4. §)
A kérelmezett a kérelmező által 2000. október 4. napján előterjesztett kedvezményezettség igazolására irányuló kérelmet elutasította. Döntését az 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) 4. és 5. §-ában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a kérelmező nem nyújtotta be a fővárosi önkormányzati adóhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított igazolást, amely szerint nyilvántartott esedékes köztartozása nincs. A 0037-es adatlapot továbbá nem a nyilvántartásban szereplő képviselő írta alá, az aláíró személy meghatalmazotti jogviszonyát nem teljeskörűen igazolta.A kérelmező a határozat megváltoztatását, vagy hatályon kívül helyezését és az adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy a Fővárosi Közgyűlés által bevezetett két helyi adó egyikének sem alanya, ezért az adóhatóság olyan igazolást követelt meg, amelyet jogszabály számára nem ír elő. A képviseleti jogosultság nem megfelelő igazolása miatt a kérelmét érdemben nem lehetett volna elutasítani, csak a meghatalmazott eljárását kellett volna visszautasítani. Hivatkozott arra is, hogy az adóhatóság évek óta átutalja a részére felajánlott 1%-okat.
A kérelmezett a kérelmező kérelmének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a kérelmezőt terhelte az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 26. §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettség.
Ezért a kérelmet csak akkor utasíthatta volna el érdemben, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget.
A kérelmezett azonban hiánypótlási felhívást nem bocsátott ki, ezért az ügyfél csak a kérelmet érdemben elutasító határozatból értesült arról, hogy mely okoknál fogva nem juthat hozzá a részére adományozott összeghez. Ezért a kérelmezett határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a kérelmezettet új eljárás lefolytatására kötelezte arra figyelemmel, hogy érdemi elbírálás, megváltoztatási jogkör gyakorlása hatáskörelvonást jelentene. Az új eljárásra vonatkozóan előírta, hogy kötelezni kell a kérelmezőt a képviselet megfelelő igazolására, a még hiányzó adóigazolás csatolására, illetve - mivel ennek szükségességét az ügyfél kétségbe vonta - ezt meg is kell indokolni. Csak a hiánypótlási eljárás eredményességéhez képest és annak függvényében lehet új határozatot hozni.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, a kérelmező kérelmének elutasítását. Azzal érvelt, hogy az Szf. tv. 5. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét a 4736166284 számú tájékoztató és a 0037 számú adatlap kiküldésével teljesítette. Az Szf. tv. 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek igazolását a kérelmező az előzőekben megjelölt törvényhely értelmében a kézhezvételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül teljesítheti, ennek a kérelmező nem tett eleget. Hivatkozott arra is, hogy a jogvesztő határidő október 5-én járt le, a kérelmező pedig október 4-én postázta az adatlapot. Ennél fogva hiánypótlásra felhívásra nem is volt lehetősége. A 0037-es nyomtatvány kitöltési útmutatója részletes tájékoztatást adott, budapesti székhelyű kedvezményezettek esetében pedig a fővárosi önkormányzati adóhatóság igazolása is szükséges a feltételek sikeres igazolásához. Vitatta az elsőfokú bíróság végzése szerinti új eljárásra kötelezést és annak tartalmát is.
A kérelmező az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmező kérelmét elutasította.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szf. tv. pedig az Art.-tól is eltérő törvényi szabályozást rögzít, speciális rendelkezéseket tartalmaz. Az 5. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy az adóhatóságnak a kedvezményezettet a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak 30 napon belül történő teljesítésére kell felhívnia azzal, hogy a 4. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti esetben az igazolás tartalmazza a kiállító önkormányzatnál nyilvántartott esedékes köztartozást is. Ez a 30 napos határidő jogvesztő. E törvényhely tehát nemhogy nem írja elő, hanem nem is teszi lehetővé az adóhatóság hiánypótlását olyan esetben, amikor a 30 napos jogvesztő határidő letelik. Objektív határidő letelte esetén igazolási kérelemnek, vagy hiánypótlásnak helye nincs. Az iratokból megállapíthatóan, kérelmező által sem vitatottan a kérelmező a tájékoztatót 2000. szeptember 5-én vette át, az adatlapot október 4-én adta postára, az az adóhatósághoz október 6-án érkezett meg. A határidő leteltére figyelemmel az adóhatóságnak lehetősége sem volt a kérelmező ismételt felhívására. Osztja a Legfelsőbb Bíróság a kérelmezett álláspontját a tekintetben, hogy hiánypótlás kiadására csak akkor van jogi lehetőség, ha az objektív jogvesztő határidő még nem telt le, hiánypótlás, ismételt hiánypótlás az objektív jogvesztő határidőt nem hosszabbíthatja meg.
A kérelmező képviseletére alapszabályából megállapíthatóan -V/1. pont - az egyesület elnöke volt jogosult. Az Szf. tv.-ben meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatlapot azonban nem ő nyújtotta be, nem ő írta alá. A kérelmező nem vitatta, hogy a nevében eljáró személy meghatalmazása kellékhiányos volt. A 0037-es számú adatlap kitöltési útmutatója tartalmazta a tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a fővárosi székhelyű kedvezményezettek esetében mind a székhely szerinti, mind pedig a Fővárosi Önkormányzattól is szükséges az igazolás benyújtása [1990. évi C. törvény 1. §, 52. § (1)] A Fővárosi Önkormányzat igazolását a kérelmező nem csatolta, ezért az Szf. tv. 4. § (2) bekezdés e) pontja szerinti feltétel fennállását a jogvesztő 30 napos határidőn belül nem igazolta. Az elmulasztott cselekményt joghatályosan pótolni nem lehet, erre vonatkozóan egyébként a kérelmező a felhívásban az adóhatóságtól tájékoztatást is kapott.
Az Szf. tv. 7. §-ának (5) bekezdése értelmében a bíróság nemperes eljárásban csak a feltételek fennállásának megállapítása esetén változtathatja meg az adóhatóság határozatát. Az adóhatóság azonban döntését az előzőekben részletezettekből következően jogszerűen hozta meg. Törvényesen állapította meg, hogy a kérelmező a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § szerinti eljárásban sikertelenül igazolta. A kérelmezett helytállóan hivatkozott arra is, hogy az új eljárás lefolytatására, a kérelmező hiánypótlási felhívására azért sincs jogi lehetőség, mert ez jelen esetben az Szf. tv. 5. § (6) bekezdésében előírt jogvesztő határidő meghosszabbítását jelentené, ami a törvény értelmében kizárt. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság helytállóan állapította meg, hogy a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (6) bekezdése szerinti eljárásban az ott meghatározott határidő alatt nem igazolta, a kérelmező kérelmét jogszerűen utasította el.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kérelmező kérelmét elutasította. (Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 35.718/2001.)