adozona.hu
AVI 2003.1.6
AVI 2003.1.6
Az adóhatóság a mérlegelést a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően törvényes keretek között köteles gyakorolni (1990. évi XCI. tv. 82. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vám- és Pénzügyőrség Megyei Parancsnoksága a jogerős határozatában kötelezte a felperest 220 195 Ft jövedéki bírságnak, 44 039 Ft jövedéki adónak, 44 039 Ft adóbírságnak a megfizetésére. A felperesnek e határozat ellen benyújtott keresetét a megyei bíróság a 3. sorszámú ítéletében jogerősen elutasította.
A felperes a vámhatóságtól kérte a köztartozás méltányosságból való elengedését. Az első fokon eljárt vámhivatal a kérelmet elutasította. Az alperes a 6962/2000. számú határozatában az els...
AVI 2003.1.6 Az adóhatóság a mérlegelést a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően törvényes keretek között köteles gyakorolni (1990. évi XCI. tv. 82. §)
A Vám- és Pénzügyőrség Megyei Parancsnoksága a jogerős határozatában kötelezte a felperest 220 195 Ft jövedéki bírságnak, 44 039 Ft jövedéki adónak, 44 039 Ft adóbírságnak a megfizetésére. A felperesnek e határozat ellen benyújtott keresetét a megyei bíróság a 3. sorszámú ítéletében jogerősen elutasította.A felperes a vámhatóságtól kérte a köztartozás méltányosságból való elengedését. Az első fokon eljárt vámhivatal a kérelmet elutasította. Az alperes a 6962/2000. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését az 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 82. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a két esetben is elvégzett környezettanulmány nem támasztja alá a kérelmező által előadottakat, a tartozás méltányosság címén történő törlését.
A felperes keresetében a határozat megváltoztatását, fizetési kötelezettségének törlését kérte. Azzal érvelt, hogy a tartozás megfizetése neki, valamint a vele közös háztartásban élő feleségének megélhetését súlyosan veszélyeztetné. Arra hivatkozott, hogy kettőjük összes jövedelme havi 25 000 Ft, a környezettanulmány megállapításait nem ismeri, érdemben nem tud nyilatkozni arra, hogy az alperes mely tények alapján vonta le a határozata szerinti következtetést.
Az alperes határozatában foglalt indokolásra figyelemmel a felperes keresetének elutasítását kérte.
A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megváltoztatta, a felperes által fizetendő jövedéki bírság összegét 50 000 Ft-ra mérsékelte, a jövedéki adó és adóbírság megfizetését pedig elengedte, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az Art. 1. § (2) és (6) bekezdésére, 82. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre figyelemmel az volt a jogi álláspontja, hogy az alperesnek mérlegelési jogkörét a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, törvényes keretek között kell gyakorolnia. A felperes és családjának jövedelme 25 800 Ft, ezért ilyen jövedelem mellett a tartozás megfizetése a felperesnek és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának megélhetését súlyosan veszélyezteti. Ez pedig indokolja a jövedéki bírság számottevő mérséklését, az egyéb köztartozások elengedését.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan az ítélet és a perben felülvizsgálni kért határozatok hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt vámhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy a bíróság kizárólag törvényességi és nem méltányossági alapon jogosult a határozat felülvizsgálatára. A határozatában foglaltakat nem mérlegelhette volna felül, jogszabálysértően alkalmazta a Pp. 339. § (2) bekezdésének g) pontját. Hivatkozott arra is, hogy a környezettanulmány adatai alapján határozata megalapozott, döntését kellően meg is indokolta.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között.
Ezért a felülvizsgálat a jogerős ítéletnek a keresetet részben elutasító rendelkezését nem érintette.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. sorszámú ítéletét a keresetnek helyt adó döntés tekintetében hatályon kívül helyezte, az alperes 2000. március 22. napján hozott határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - e körben hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte.
Az Art. 82. § (1) bekezdésére alapított határozatot a hatóságnak mérlegelési jogkörében eljárva kell meghoznia. A jogerős ítélet helytállóan mutatott rá arra, hogy a mérlegelést a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően törvényes keretek között kell gyakorolni. A tartozás csak akkor mérsékelhető, vagy engedhető el, ha annak megfizetése az adózónak és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának megélhetését súlyosan veszélyezteti. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyére lehet következtetni akkor, ha az adózó és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának egy főre eső jövedelme a mindenkori minimálbér mértékét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. Mérlegeléskor figyelembe kell venni a mindennapi megélhetés költségeit, rezsiköltségeket, hitelek törlesztő-részleteit, közös háztartáson kívül élő hozzátartozó támogatását, a beteg családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket is. A vagyoni viszonyok mérlegelésénél továbbá figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vagyontárgyak az átlagos életkörülményekhez nélkülözhetetlen, vagy azt meghaladó körbe tartoznak-e vagy sem.
A mérlegelési jogkörben hozott határozat akkor jogszerű, ha az megfelel az 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. Tartalmaznia kell az ilyen határozatnak a tényállást, az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, fel kell tárnia mindazokat az okokat, indokokat, körülményeket, adatokat, amelyeket a döntéshozó értékelt és amelyekre a határozatát alapította. A határozatból ki kell derülnie a konkrét ügyben mérlegelt, figyelembe vett, vagy figyelmen kívül hagyott tényeknek, nem elegendő általános szempontokra utalni.
A környezettanulmány kizárólag azt tartalmazza, hogy a "bírság törlését nem javasoljuk, mert a bemutatott nyugdíjszelvényen szereplő keresethez képest a lakásuk értéke, berendezése, állaga nem arányos a keresethez". A környezettanulmány nem részletezi, hogy ezt a véleményt mely okokra, tényekre, körülményekre alapította. Ezt az alperesnek a perben felülvizsgálni kért határozata sem rögzíti, az nem felel az Áe. 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelménynek. Ugyanakkor az alperes helytállóan és jogszerűen hivatkozott arra, hogy a bíróság nem jogosult a határozatában foglaltak felülmérlegelésére és ennek alapján a határozat megváltoztatására, különösen akkor, ha csak az alperesi határozatban rögzített egy tényre (a jövedelmi viszonyokra) alapozza a döntését. A bíróság a közigazgatási perekben kizárólag a határozatok jogszerűsége, avagy jogszerűtlensége tárgyában határozhat, méltányosságot nem gyakorolhat. [Áe. 72. § (1) bekezdése, Pp. 339. § (1) bekezdése, Art. 86. § (1) bekezdése]
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett részében hatályon kívül helyezte, és ítéletének rendelkező részében foglaltak szerinti új határozatot hozott a másodlagosan előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek helyt adva.
A közigazgatási szervnek az új eljárás során a felperes kérelmének elbírálásánál a Legfelsőbb Bíróság ezen ítéletében foglaltak szerinti szempontok figyelembevételével eljárva kell a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztáznia. Olyan érdemi döntést kell hoznia, amely megfelel az Áe. 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 35. 664/2000.)